Kisebbségvédelem európai szolidaritással

Az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával partnerségben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az ENMP-vel közösen, a Székely Nemzeti Tanács pedig önállóan is bejegyezne idén egy-egy javaslatot Brüsszelben az uniós szintű kisebbségvédelmet célzó európai polgári kezdeményezés tárgyában. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Az „utóbbi ötven év legnagyobb kitörési lehetőségének” tartják az RMDSZ politikusai azt az európai összefogást, amely ebben az évben körvonalazódik a szövetség által útjára indított kisebbségi európai polgári kezdeményezés kérdésében. Ugyanez a szolidaritás nem nyilvánul meg az erdélyi magyar szervezetek között is: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közösen, míg a Székely Nemzeti Tanács önállóan is előkészített egy-egy javaslatot az európai polgári kezdeményezés tárgyában, és ezekkel – az eddigi jelek szerint – külön-külön fordulnak majd az Európai Bizottsághoz. Abban azonban már egyezség született a három szervezet között, hogy azt a javaslatot támogatják, amelyet sikerül regisztrálni Brüsszelben.
Az európai polgári kezdeményezés előmozdítása terén kétségkívül az RMDSZ a legaktívabb. Kelemen Hunor szövetségi elnök Dél-Tirolban együttműködési megállapodást írt alá január 14-én Richard Theinerrel, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) elnökével és Hans Heinrich Hansennel, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével. Az alapítók keretszabályozási csomagot készítenek elő az európai nemzetiségek védelméért (angol rövidítése: Minority SafePack), és ezt csatolják a kisebbségi állampolgári kezdeményezés szövegéhez. A tervezett menetrend szerint áprilisban, Kolozsvárott jelentik be az alapítók a kezdeményező bizottság teljes összetételét. Ebbe olyan személyiségeket kívánnak bevonni, akik az európai kisebbségpolitikában és kisebbségvédelemben meghatározónak számítanak. Júniusban Dél-Tirolban szervezik meg a FUEN kongresszusát, ahol bemutatják a kezdeményezés dokumentumát, amelyet az Európai Bizottsághoz nyújtanak be elővéleményezésre.

Szigorú kereteket kell betartani Vincze Loránttól, az RMDSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős titkárától megtudtuk: az európai polgári kezdeményezésnek szigorú keretei vannak. A kezdeményezésnek legfeljebb 100 jelből álló címe lehet, egy 200 jelből álló tárgyismertetése, a célkitűzés 500 jelből álló leírása, vagyis annak a jogi aktusnak az ismertetése, amelyet a kezdeményezők az Európai Bizottságtól (EB) kérnek. Ugyanakkor meg kell jelölni az EU-s szerződésekből származtatott jogi alapot.
„Nyilvánvaló, hogy ebben a szűk terjedelmi keretben semmilyen témában nem lehet megfogalmazni részletes célokat vagy intézkedéscsomag-javaslatot. A szabályozás viszont lehetőséget ad arra, hogy a kezdeményezéshez a jogi aktus-javaslat teljes tervezetét csatoljunk” – magyarázta az Erdélyi Riportnak. Tájékoztatása szerint a kezdeményezés legfontosabb eleme a célkitűzések ismertetése, ezt meg kell feleltetni az EB jogi kontrolljának, ezért a kodifikáció igen fontos. „Az elmúlt két év alatt partnereinkkel több alkalommal alakítottunk a szövegen, de egyelőre még magunk által megfogalmazott határidő sem sürget a végső megszövegezésben” – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy mit tartalmaz a kezdeményezés szövege. Mint mondta, a célkitűzéseknek utalniuk kell azokra a területekre, amelyeken kisebbségvédelmi intézkedéseket kérnek. „A kezdeményezés itt kapcsolódik össze a csomaggal. A Minority SafePack önálló életet is él, a következő évtizedre tartalmaz kisebbségvédelmi javaslatokat, nem titkolt szándéka, hogy az EU-s szinten most nem létező kisebbségi politika, a kisebbségi keretszabályozás alapját képezze. A kettő tehát ugyanaz, a kezdeményezés vezeti be a kisebbségvédelmi csomagot” – mondta Vincze.
A kezdeményezés keretében többféle jogi aktust – rendelet, irányelv, határozat vagy ajánlás – lehet igényelni az Európai Bizottságtól. „Ezek közül az irányelv tűnik megfelelően erősnek, hiszen az ilyen jellegű döntések kötelező érvényűek. De ez még mindig nyitott kérdés, hiszen a szakértők véleménye is eltér abban, hogy a kisebbségi területen, amely nem EU-s kompetencia, meddig lehet elmenni” – magyarázta az RMDSZ külügyese, aki úgy véli: a mostani helyzethez képest, amikor az EU-ban kisebbségpolitika gyakorlatilag nem létezik, minden új elem és intézkedés, amely megteremti az alapjait az etnikai közösségek érdekérvényesítésének, pozitívumot jelent. Tájékoztatása szerint az intézkedéscsomag kiterjed az alapvető jogokra, az állampolgári jogokra, a diszkriminációmentességre, a kulturális és nyelvi jogokra, a régiófejlesztési és területi kohézióra, oktatásra, audiovizuális médiára.

Brüsszel válasza kiszámíthatatlan Vincze szerint az RMDSZ a partnereivel együtt két éve dolgozik a kezdeményezésen. Elismert európai jogi és kisebbségi szakértőkkel dolgoztak, akik véleményezik, megfeleltetik az uniós jognak, valamint az intézmények által használt nyelvezetnek. „Nem titok, az ő hatásukra volt olyan pillanat, amikor irányt váltottunk, de mostanra az általános kezdeményezés és intézkedéscsomag a szakértők szerint is kiállja az EB próbáját” – jelentette ki.
A bejegyzés esélyeiről elmondta: figyelik azt, hogy az Európai Bizottság hogyan reagál az eddig más témákban benyújtott kezdeményezésekre. „Azt kellett látnunk, hogy csupán azokat a kezdeményezéseket utasították el, amelyek a szabályozásnak megfelelően nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén kívül esnek. Ilyen értelemben, szerintem érthető, hogy az európai himnusz eszperantó nyelven való éneklését célzó kezdeményezést az EB nem regisztrálta, hiszen az eszperantó nyelv nem része az európai kultúrának” – magyarázta. A bejegyzés utáni menetrendről elmondta: a regisztráció után történik meg a kezdeményezés informatikai regisztrálása azokban a tagállamokban, ahol az on-line aláírásgyűjtés szervere lesz. Ezt követően ketyeg az egyéves terminus, ami alatt össze kell gyűjteni egymillió aláírást. Adatvédelmi ellenőrzést követően az EB a kezdeményezésről közmeghallgatást szervez az Európai Parlamentben, és meghozza döntését a jogi aktus foganatosításáról.
Vincze Loránt szerint a kezdeményezés folyamata kiszámítható, a Bizottság érdemi válasza viszont nem. „Brüsszel minden további magyarázat nélkül dönthet a kezdeményezés elutasításáról, részbeni vagy teljes elfogadásáról. Itt már nincs lehetőség fellebbezésre” – jelentette ki. Ha Brüsszel elfogadja részben vagy egészen a kezdeményezést, elindul az illető jogi aktus elfogadásának procedúrája: európai bizottsági javaslat, európai parlamenti vita és szavazás első olvasatban, európai tanácsi vita és szavazás. Ha az EP és az ET eltérő változatot fogad el, intézményközi egyeztető procedúra kezdődik, és akár egy újabb vita az EP-ben, immár második olvasatban.

„Európa furcsán nézne” Vincze Loránt az EMNT javaslatcsomagját nem látta. „Egy kezdeményezésszövegük volt ugyan, de az pontos mása a mi egy évvel ezelőtti elképzelésünknek. Azóta mi azt, partnereinkkel együtt, jelentősen módosítottuk, és azért hangsúlyozom a partnerséget, mert a legnagyobb eltérés ebben látszik, ez nem csupán az RMDSZ elképzelése, hanem az európai kisebbségi összefogásé” – magyarázta. Hozzátette: az SZNT regionális megközelítésű kezdeményezési javaslatáról korábban is elmondta, beilleszthető az európai kezdeményezésbe. „A régiófejlesztés és a területi kohézió nyelvi, kulturális sajátosságainak figyelembevételét magunk is a javasolt intézkedések közé soroltuk” – fogalmazott Vincze Loránt.
Az RMSZ szakértője szerint elvileg elképzelhető, hogy az SZNT és az EMNT is a saját útját járja végig, és párhuzamosan három polgári kezdeményezés is indul kisebbségvédelmi területen. „A szabályozás nem tiltja, hogy ugyanabban a tematikában több kezdeményezés induljon. Persze kérdés, hogy érdemes-e a megmozgatható erőforrásokat megosztani, hiszen az aláírásgyűjtés, egy európai kampányra épülő több regionális kampány nem kevés pénzbe kerül. Európából nézve lesz furcsa, hogy miközben az európai kisebbségeket a sok-sok eltérő sajátosság ellenére sikerül egy kezdeményezés mögé állítani, egyedül az erdélyi magyar közösségből több párhuzamos kezdeményezés is elindul” – jelentette ki.

Tőkés–Kelemen levélváltás A párhuzamosság elkerülését az EMNT elnöke is fontosnak tartja. Tőkés László nyílt levélben sürgette az EMNP, az RMDSZ és az SZNT vezetőit az erdélyi magyar politikai szervezetek terveinek összehangolására. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ, mind az SZNT a „külön utas megoldást választotta”, és – a jelek szerint – külön-külön állnak neki az egymillió támogató aláírás összegyűjtésének. Tőkés félőnek tartja, hogy a párhuzamosan elindított kezdeményezések egymás rovására mennek. Szerinte a polgári kezdeményezés sikere függhet attól, hogy megtalálják-e a felek a közös nevezőt.
Kelemen Hunor szintén nyílt levélben válaszolt Tőkés Lászlónak, kifejtve: szerinte az európai polgári kezdeményezés ügyében indított erdélyi javaslatok nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. „Meg kell nyugtatnom az Elnök urat, hogy aggodalma alaptalan: az RMDSZ álláspontja szerint az autonómia és az őshonos nemzeti kisebbségek javára elindított európai állampolgári kezdeményezések közül az a támogatandó, amelyet az Európai Bizottság pozitívan véleményez. Meggyőződésem, hogy ezek a kezdeményezések kiegészítik, s nem kioltják egymást” – olvasható Kelemen Hunor nyílt levelében. Az RMDSZ elnöke tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy a szövetség, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) együttműködése gyümölcseként európai szintű összefogás körvonalazódik a kisebbségvédelmi keretszabályozás kérdésében. „Leveléből számomra egyértelműen kitűnik, hogy támogatja ezt az európai szintű összefogást, amely mind a romániai magyarok, mind más, európai őshonos nemzeti kisebbség javára válik” – írta Kelemen Hunor.

Winkler: a Székelyföldhöz is szólunk Alaptalannak tartja Tőkés aggodalmát Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő is. Az Erdélyi Riportnak elmondta: maga is fontosnak tartja, hogy a három szervezet együttműködjön ebben a kérdésben, de a legfontosabb, hogy végül azt a kezdeményezést támogassák közösen, amelyet sikerül bejegyezni. Hangsúlyozta, az RMDSZ azt szeretné, hogy az európai polgári kezdeményezésben javasolt keretszabályozás a romániai magyar közösség minden tagjának, így a székelyföldieknek is megfeleljen. Winkler összeegyeztethetőnek tartja az SZNT tervezetét az RMDSZ-ével. „Ám meg kell mondanom, nem vagyok jogász. Az EU jogrendje nagyon összetett, és nem tudok véleményt mondani arról, hogy az SZNT tervezete jogi szempontból megfelel-e az Európai Bizottság elvárásainak” – magyarázta az EP-képviselő.

Izsák Balázs: ez nem versenyfutás Az SZNT tervezete azt javasolja, hogy a kohéziós politika, a regionális fejlesztési politika területén az Európai Bizottság vegye figyelembe azokat a régiókat, ahol etnikai szempontból specifikus demográfiai helyzet van, mint például a Székelyföldön – mondta az Erdélyi Riportnak Izsák Balázs. Az SZNT elnöke emlékeztetett arra, hogy tervezetük évek óta elérhető a szervezet honlapján, de tavaly létrehoztak egy külön honlapot (www.nemzetiregio.eu), amely tartalmazza a részletes indoklásukat is. „Ezzel szemben elképzeléseiket sem az RMDSZ, sem Tőkés Lászlóék nem hozták nyilvánosságra, ezért tartózkodom attól, hogy véleményt mondjak róluk” – jelentette ki.
Izsák is alaptalannak tartja Tőkés aggodalmait. Felidézte: korábban a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMKF) keretében megállapodtak abban, hogy azt a kezdeményezést támogatják majd mindannyian, amelyiket sikerül bejegyezni. Ugyanakkor elhárította azt a felvetésünket, hogy a bejegyzés pillanatáig versenyt fut egymással a három tervezet. „Ez nem verseny, a közös siker a fontos. Az SZNT-nek semmiféle érdeke nem fűződik valamilyen presztízsversenyhez, mert mi nem akarunk szavazatokat szerezni” – jelentette ki. Hozzátette, maga is fontosnak tartaná, hogy tartalmi kérdésekről egyeztessenek a felek, „hogy ne induljunk bal lábbal Brüsszelben”.
Izsák Balázs arra is emlékeztetett, hogy a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának tavalyi ülésén magyar jogász szakemberek mindhárom erdélyi szervezet tervezetét véleményezték, és azt közölték: az uniós jog szempontjából az SZNT változata áll a legközelebb a bejegyzéshez.