Kárpátalja tarka tehene

2015. 09. 28. 12:18

Október 25-én – a megszállt területek és a jelenleg bizonytalan státusú kisrégiók kivételével – Ukrajna szerte helyhatósági választásokat tartanak. Szilágyi Aladár elemzése a másfélszázezres kárpátaljai magyarság esélyeiről, lehetőségeiről.

 

A 42 milliós Ukrajna, azon belül az 1,2 milliós Kárpátalja és az ott élő 150 ezres lélekszámú magyarság önkormányzati választásokra készül. Európa évek óta legsúlyosabb válságövezetének bizonyuló államában ez a megyei szinten 12 százaléknyi, országosan 0,3 százalékos, fogyatkozó néptöredék, amelynek az utóbbi években egyetlen képviselőt sem sikerült bejuttatnia a kijevi parlamentbe, se nem oszt, se nem szoroz a nagypolitikában. A regionális politikai életben való aktív részvételre csupán a megyei, járási és települési tanácsok szintjén kínálkozik számukra tér. Emiatt van nagy jelentősége az október 25-én megtartandó helyhatósági választásoknak. Hogy eddig a kárpátaljai magyarok minden szinten messze lemaradtak a százalékarányuk kínálta lehetőségektől, az részint szétszórtságukból is fakadó passzivitásuknak, részint a közösséget megosztó két érdekszövetség, a KMKSZ, illetve az UMDSZ égisze alatt működő két politikai tömörülés, az Ukrajnai Magyar Párt (a továbbiakban: UMP) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (a továbbiakban: UMDP) egymással való kemény rivalizálásának köszönhető.

A magyar szervezetek megállapodásáról hírt adó Kárpáti Igaz Szó szemptember 8-i címoldala

 

Úgy tűnik, megszűnőben ez az áldatlan állapot, ugyanis szeptember 5-én a két párt megállapodást kötött egymással az önkormányzati választásokon való együttműködésről. „A megállapodással – ami a helyhatósági választásokon való sikeres szereplés előfeltétele volt – sokak reménye szerint befejeződik az a mintegy két évtizedes polgárháborús állapot, ami a két szervezet közötti viszonyt jellemezte,” – írja a Kárpáti Igaz Szó szeptember 8-i száma. Az egyezmény szövegének preambulumát és a közös célok felvázolását követően ismertették a megyei szintű közös listaállítás, a listavezető személyének jelölése, illetve a körzetekben paritásos alapon történő jelöltállítások módját. Érdekes döntés, hogy megyei szinten az utóbbi években kevésbé sikeres – az UMPD 60 százalékos támogatottságánál 20 százalékkal kevesebbel bíró – UMP-nek jut a főszerep, az ő emberük kerül a lista élére, övék a megyei listaállítási jog is. Viszont a magát „a hiteles kárpátaljai hírforrás”-nak minősítő Tisza News már szeptember 24-én arról ír Magyar-magyar együtt(nem)működés című cikkében, hogy a járások szintjén sehol sem jutottak közös nevezőre, még az egyetlen abszolút magyar többségű Beregszászi járásban sem.

A tárgyilagos helyzetértékelés, illetve esélylatolgatás érdekében hadd mellékeljünk néhány ide vágó adatot az öt éve lezajlott választások eredményeiről, Fedinec Csilla történész elemzése alapján: 2010-ben a Kárpátaljai Megyei Tanács 108 képviselője közül négy az UMPD, három az UMP színeiben politizált. Együtt 6,5 százalék, a kárpátalja magyar kisebbség voksainak alig több mint a fele volt a jussuk. A Beregszászi járás sem „sepert” a maga elsöprő, háromnegyedes magyar többségével, hiszen a járási tanácsban 62 helyből mindössze 29 (47 százalék) lett az övék, tizenkilencen az UMPD, tízen az UMP képviseletében. A relatív magyar többségű járási székhely, Beregszászon – bár továbbra is magyar polgármester fungál a város élén –, ott sem excelláltak, hiszen a 36 tanácsos közül csupán tíz az UMPD, három az UMP embere.

A Beregszászsi járás választási körzetei, a kárpátaljai tarka tehén

 

Kárpátalja ukrán többségének politikai vezetői eddig is mindent elkövettek, a „magyar veszély”, az egyetlen magyar többségű beregi járásbeli „győzelem” ellen. Már megindult a „suttogó propaganda” a szavazásra jogosultak félretájékoztatása, az urnáktól való elriasztása végett. Egyebek mellett az a szóbeszéd járja, hogy minden hadköteles korú férfit, aki megjelenik a szavazókörzetekben, jegyzékbe vesznek, amelyet azonnal továbbítanak a hadkiegészítő parancsnokságra. Az ilyen jellegű manipulációnál még hatékonyabbnak ígérkezik a körzethatárok eddig is sikeres, mesterkélt átszabása. Érdemes áttanulmányozni az írásunkhoz mellékelt térképet! Abból kiderül, hogy az Ukrán Központi Választási Bizottság ismét gondoskodott arról, hogy a Beregszászi járásban elhárítsák a „magyar hódítást”: a négy, így kiagyalt körzet közül csak egy, a járási székhely körüli terület maradt egy tömben. A 2. számú körzet két darabja igen távol esik egymástól, egy nagyobb keleti és egy kisebb nyugati területet foglal magába. A 4. számú körzetről első pillantásra megállapítható, hogy mennyire mesterséges képződmény, hiszen jókora dél-nyugati részét egy nagyon keskeny földnyelv köti össze a kisebbik északkeleti részével. A 3. körzet pedig, hogy a helybeli média felkapott kifejezésével éljünk: „a kárpátaljai tarka tehén” legfestőibb „foltjait” alkotja. Nem kevesebb, mint öt, egymással nem határos, tehát nem érintkező enklávét kanyarítottak ki a járás közepén, illetve a szélein, szétszórtan, a négy világtáj irányába. Persze, a két magyar párt rögtön tiltakozott, mi több: az eddig kizárólag az UMP-t támogató-elismerő budapesti kormányzat nevében a nemzetpolitikai államtitkárság is kifejezte sajnálatát az egyértelműen magyarellenes, diszkriminatív térképátszabás miatt. – Sejthetjük, milyen eredménnyel…

 

 

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!