Jogerőre emelt igazságtalanság

2014. 12. 01. 14:03

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításaként értékelik az erdélyi magyar politikai szervezetek és a történelmi egyházak a Mikó-perben született jogerős ítéletet. A vádlottak – köztük Markó Attila képviselő – az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulnak. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

 

Óriási felháborodással fogadták és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának minősítették az erdélyi magyar politikai szervezetek és a történelmi egyházak a ploiesti-i táblabíróság jogerős ítélet, amely pontot tett a közel négy éve húzódó Mikó-per végére. A vádlottakat – Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet – bűnösnek mondták ki, de legalább nem kerültek börtönbe. Ügyvédeik közölték, a pert az Európai Emberjogi Bíróságon folytatnák.

 

A jogerős ítélet

 

Első fokon a bíróság 2012-ben a közérdek elleni visszaélésnek minősítette azt, hogy a háromtagú restitúciós bizottság 2002-ben, egy korábbi kormányrendeletet végrehajtva, visszaadta a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi épületegyüttest az Erdélyi Református Egyházkerületnek.
A ploiesti -i táblabíróság múlt szerdán a bizottság két – korábban letöltendő szabadságvesztésre ítélt – tagja, Markó Attila jelenlegi RMDSZ-es képviselő és Marosán Tamás jogász 3-3 éves büntetését ötéves próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre változtatta, a korábban 3 éves felfüggesztett börtönre ítélt Silviu Clim fellebbezését pedig elutasította. A jogerős végzés eltörölte az első fokú ítélet azon részét, amely elrendelte 1,14 millió lej értékű vagyon elkobzását az egyházkerülettől. Jogerőre emelkedett viszont az a rendelkezés, amely szerint visszaállítják a „bűncselekmény előtti” tulajdonjogi helyzetet, megsemmisítik az iskolaépület visszaszolgáltatásáról szóló 2002-es jegyzőkönyvet, és törlik azt a telekkönyvi bejegyzést, amellyel az egyház tulajdonába került az iskolaépület.

 

Markó Attila: Románia szembeköpte saját demokráciáját

Markó Attila a jogerős ítélet kihirdetése után nem kívánt nyilatkozni a sajtónak. Az RMDSZ tett közzé egy hangfelvételt, amelyen a képviselő a történteket kommentálta. A politikus megállapította: ezzel a precedenssel Románia szembeköpte saját demokráciáját, szembeköpte magát a jogállamot. „Most már azt merem mondani, hogy Romániában ebben a pillanatban jogállami problémák vannak: intézményi jogállami problémák  és a közbiztonság egészére veszélyes állapotok uralkodnak. Ezt valamilyen módon kezelni kell, hiszen a jogállam és a közbiztonság sérült Romániában. (…) gyakorlatilag minden magyarellenes intézkedést be lehet vinni az igazságszolgáltatás rendszerébe és az igazságügy függetlenségének a leple alatt lehet ilyen dolgokat elművelni” – nyilatkozta a képviselő.

 

Strasbourgban folytatják

 

„Mivel sérült az ügyfelem tisztességes tárgyaláshoz való joga, az eljárás során megszegték az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatodik paragrafusát, ezért az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulunk” – nyilatkozta az Erdélyi Riportnak Markó Attila ügyvédje. Eugen Iordăchescu felháborítónak nevezte az ítéletet, megjegyezve, hogy „Románia a jogi természetellenességek országa”. Az ügyvéd részleteket nem közölt a Strasbourgba küldendő keresetről, mondván, erről még egyeztetnie kell Markó Attilával is.
Az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvédje szerint felemás, ám összességében negatív ítélet született a Mikó-perben. Kapcza Mikolt a Transindex hírportálnak elmondta, örvendetes, hogy eltörölték az elsőfokú ítéletben kiszabott elkobzást, mivel megértette az ítélőtábla, hogy nem lehet elkobozni olyan tulajdont, ami az úgynevezett bűncselekmény után került a református egyház tulajdonába, azaz azt az összeget, amelyet az ingatlan bérbeadásából nyert. Ugyanakkor az épület nem marad az egyház tulajdonában, ami negatívum – mondta az ügyvéd. Szerinte Markó Attila és Marosán Tamás „nyilvánvalóan ártatlanok”, így az, hogy börtönbüntetésüket felfüggesztettre enyhítették, emberileg jó, de ezáltal még mindig bűnösnek nyilvánították őket. Kapcza Mikolt szerint a pert nemcsak tovább lehet, hanem tovább is kell vinni Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
A jogerős ítélet kihirdetése után az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa állásfoglalást fogadott el, amelyben megállapítják, hogy igazságtalan döntés született. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint veszélyes precedenst teremtett a bíróság. „Igazságtalannak tartom az ítéletet az egyházzal szemben, azokkal szemben, akik a törvényt alkalmazták, azokkal szemben, akiktől a kommunista diktatúra ingatlanokat kobozott el. Az ítélet megnyit egy kaput, amelyen keresztül a hasonló módon meghozott visszaszolgáltatási döntések érvénytelenítését kérhetik. Veszélybe kerül mindaz, amit az elmúlt két évtizedekben tettünk a visszaszolgáltatás terén” – értékelte a Mikó-ügyben hozott ítéletet Kelemen Hunor. A politikus úgy vélte, a bíróság Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim személyében olyan embereket ítélt felfüggesztett börtönbüntetésre, akik legjobb tudásuk szerint a hivatali kötelességüket végezték, és alkalmazták a törvényt. „Ezek után ki lesz az, aki a törvényt alkalmazva meg mer hozni egy ilyen típusú döntést?” – tette fel a kérdést. A szövetségi elnök szerint a Mikó-ügyben „az igazságszolgáltatást használták a visszaállamosításhoz”. Közölte, hogy az RMDSZ egyeztetni készül a református egyházzal a további lépésekről, de hozzátette, politikai eszközöket nem lehet alkalmazni egy jogerős ítélettel szemben.

 

Egy feljelentés alapján indult a per

Az Erdélyi Református Egyházkerület álláspontja az, hogy 2000-ben visszakapták a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét. Ezért 2009-ben nekiláttak, hogy az egykori kollégium vagyonát képező ingatlanokat feltérképezzék, majd újabb igénylést nyújtsanak be. Többek közt a Mikó egykori tanári lakásait kérték vissza, ám a Konsza Samu utcai ingatlan egy-egy lakását 1997-ben megvásároló Benedek és Fehér család ragaszkodott tulajdonához. Az egyház pert indított ellenük, arra hivatkozva, hogy bár tudták, hogy az egyház vissza fogja igényelni ezeket a lakásokat, mégis olcsón megvásárolták. Benedek Levente azt állította, bizonyítani tudja, hogy a Mikó soha nem volt a református egyház tulajdona (ebből következően a kollégium tanári lakásaihoz semmi jogcíme nincs a református egyháznak). Miután nem sikerült megegyezniük az egyházzal, Benedekék feljelentették 2007-ben a korrupcióellenes ügyészségen az ingatlant a református egyháznak „visszaadó” restitúciós bizottság tagjait, Marosán Tamás egyházi jogászt, Markó Attila akkori államtitkárt, Silviu Clim belügyi jogászt.
A DNA azt vizsgálta, törvényesen adták-e vissza a Mikót a református egyháznak. Benedekék szerint a restitúciós döntést egy hamisított telekkönyvi kivonat alapján hozták. Az ügyészség 2010 decemberében emelt vádat Markó Attiláék ellen. A három éve zajló Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében, 2012 októberében a történelmi egyházak és az erdélyi magyar pártok közös demonstráción tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön az első fokú ítélet ellen, amelyen egyértelművé tették, hogy az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítását célzó kísérletnek tekintik.

(Forrás: Transindex)

 

Az egyház „háborúra készül”

 

 

Három nappal az ítélethirdetés után rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Református Egyházkerület, melyen felajánlotta lemondását Kató Béla püspök. Felszólalásában elmondta, az ítélet azt jelenti, hogy – legalábbis a bíróság szerint – az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé. Hozzátette, azért érzi felelősnek magát, mert Pap Géza korábbi püspökkel együtt közösen hozták meg a döntést, hogy nem engednek a zsarolásnak, amikor a Mikó-ügy magyar feljelentője azzal fenyegette az egyházat, hogy a Mikó kollégiumot is elveszíti, ha ragaszkodik a kollégiumhoz tartozó lelkészi lakásokhoz. Valamennyi felszólaló arra kérte a püspököt, hogy folytassa munkáját az egyház élén. A közgyűlés tagjai név szerinti szavazással egyhangúlag elutasították a lemondást. Kató Béla a bizalmat megköszönve kijelentette, azért volt szükség a szavazásra, „mert háborúra készülünk, és a háborúban a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte”. A hadakozás első lépéseként bejelentette, hogy visszautasítja azt a kongruát (püspöki illetményt), amit a román állam ad számára.

 

Budapest megszólalt, Bukarest replikázott

 

Az ítéletnek Budapesten is visszhangja volt. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a korábban az egyháznak visszaadott intézményt újraállamosítják. (Semjén fogalmazása téves, hiszen nem magáról a tanintézményről van szó, hanem az ingatlanról, amelyben működik). Ugyancsak elfogadhatatlan nevezte, mind egyházi szempontból, mind a magyarság szempontjából, hogy Romániában a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekednek. Kiss László MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a bírósági döntés egyértelművé tette, hogy a romániai magyarság mögött nem áll egy erős érdekérvényesítő képességekkel rendelkező anyaország. Ezért felszólította a kormányt, hogy tegye félre a „súlytalan mosolydiplomáciát”, a kétoldalú tárgyalásokon tűzze napirendre az érzékeny kisebbségi problémákat, és határozottan álljon ki a külhoni magyarság jogainak védelme érdekében. Ezeket a nyilatkozatokat egyébként a román külügy sem hagyta szó nélkül. Közleményében helytelennek tartotta, hogy a magyar kormány egyik tagja egy romániai bíróság jogerős ítéletéről mondott véleményt.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!