Húsz évig is elhúzódhat a restitúció

Mivel a jogszabály alapelveivel egyetért, az RMDSZ nem támogatta bizalmatlansági indítvány benyújtását, miután a kormány április 17-én a parlament előtt felelősséget vállalt az új restitúciós törvényért. Pedig a törvényt a kárpótlásra jogosultak és az egyházak egyaránt bírálják. Cseke Péter Tamás összefoglalója.

Három évvel azután, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felszólította Romániát az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása működőképes jogorvoslati rendszerének megalkotására, az országnak új restitúciós törvénye lehet. Előbb azonban a – máris sokat bírált – jogszabálynak ki kell állnia az alkotmányosság próbáját.
Az új törvényt az elkobzott ingatlanok tulajdonosainak és örököseinek tízezrei várták, hiszen 2010-től leállt a kárpótlások kifizetése, elakadt a restitúció folyamata. Kidolgozására azért volt szükség, mert eddig 3500 panaszos perelte be Romániát az államosított ingatlanok miatt a strasbourgi bíróságon az érvényben lévő jogszabály visszásságai miatt.
A miniszterelnök a parlament két házának április 17-i együttes ülésén vállalt felelősséget kormánya nevében a jogszabályért. A parlamenti vita mellőzését Victor Ponta azzal indokolta, hogy az utóbbi két évtizedben Románia különböző politikai színezetű parlamenti többségei hoztak már törvényeket a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatban, így valamennyi politikai erő közös felelőssége, hogy az ország működőképessé tegye jogorvoslati rendszerét. Emellett a tervezet elfogadása sürgető volt: az emberjogi bíróság májusig adott határidőt Bukarestnek a jogszabály életbe léptetésére.

Mit ír elő? A törvény elsődlegesnek tekinti az államosított ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatását, amelynek a határideje 2016. január elseje. A visszaszolgáltatást több lépésben bonyolítják le. Első körben ott, ahol lehetséges, természetben szolgáltatják vissza. Ha egy ingatlan visszaszolgáltatása valamilyen okból nem lehetséges, a kárvallott vagy az örököse pontszámot kap, amelyet licit révén egy másik ingatlanra válthat. Ha pontjait nem tudta másik ingatlanra váltani, akkor 2017-től kezdődően készpénzben, részletekben kárpótolják: a pontszámnak megfelelő érték 14 százalékát kapja meg évente. A törvény életbe lépése előtt jogerős bírósági döntéssel megítélt pénzösszeget 2014. január elsejétől számítva öt éven át fizetik vissza, egyenlő részletekben. Egy-egy részlet nem lehet kisebb 5000 lejnél.
A természetbeni visszaszolgáltatások elkezdése előtt valamennyi közigazgatási-területi egységben helyi bizottságok alakulnak, amelynek feladata a rendelkezésre álló, visszaszolgáltatható ingatlanok felleltározása. A helyi, majd központi szinten végzett leltárral 2014. március elsejéig kell végezni, ennek nyomán létrehozzák az Országos Ingatlanalapot. Ezt követően az Országos Kataszteri és Ingatlan Ügynökség helyi, illetve országos szinten egybeveti a kérelmeket az Országos Ingatlanalapban rendelkezésre álló ingatlanokkal. A későbbiek folyamán a helyi és megyei tanácsok hatáskörébe tartozik valamennyi visszaszolgáltatási kérés megoldása, a tulajdonba helyezés, illetve a tulajdonlevelek kiadása. Ennek határideje 2016. január elsején jár le.
Ott, ahol a visszaszolgáltatást nem lehet természetben megoldani, felértékelik az ingatlant. A felértékelést pontszámokban kifejezett jegyzői rács alapján, a miniszterelnöki hivatalban létrehozott országos bizottság titkársága végzi el. Egy pont egy lejt ér. A kárpótlásra jogosultak pontszámukat az Országos Ingatlanalap által országos szinten szervezett liciten érvényesíthetik, 2016. január elseje után. Az árveréseket hetenként szervezik majd meg az Országos Kataszteri és Ingatlan Ügynökség központi székházában, videokonferencia formájában. Ahhoz, hogy 2017. január elseje után készpénzben kapjon kárpótlást, a tulajdonosnak bizonyítania kell, hogy legalább két országos ingatlanliciten részt vett, ám nem sikerült pontjait érvényesítenie.

Nem járnak jól az üzérek? A jogszabály 85 százalékos adókulcsot ír elő azok számára, akik kompenzációs pontokat vásárolnak meg a volt tulajdonosoktól. Ez utóbbi rendelkezés egyaránt vonatkozik természetes és jogi személyekre, akik nem voltak tulajdonosok, illetve nem a tulajdonos törvényes és végrendeleti örökösei. A megadózásra kerülő vagyonrészt a kapott pontok pénzértéke és a volt tulajdonosoknak, illetve törvényes és végrendeleti örökösöknek kifizetett összeg közötti különbség jelenti. Erre az előírásra a miniszterelnök szerint azért van szükség, mert a történelmi jóvátétel hatalmas ingatlanüzletté változott Romániában, amelynek hasznát a visszaigénylési joggal kereskedő üzérek és korrupt közalkalmazottak fölözték le. Victor Ponta több példát is hozott olyan esetekről, amikor az ingatlanüzérek által 50-100 ezer euróért megvásárolt visszaigénylési jogokért néhány hónapon belül több millió eurós kárpótlást fizettek a hatóságok, míg más örökösök évek óta hiába várják, hogy kárpótlási igényüket elbírálják.

Tiltakoznak a kárpótlásra jogosultak A restitúciós törvénnyel a Kisajátított Tulajdonosok Egyesületeinek Országos Szövetsége elégedetlen. A szervezet már jelezte: az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, mert szerintük a jogszabály hátrányosan megkülönbözteti a visszaszolgáltatásra váró tulajdonosokat az ingatlanjaikat már visszanyert személyekkel szemben. Érveik között szerepel az is, hogy a kártalanítást a tervezet hosszú évekre tolja ki, amikor feltehetően már más kormány áll az ország élén. A szövetség úgy véli, a román hatóságok közönnyel viszonyulnak a restitúcióhoz, sőt szándékukban sem áll a kérdés megoldása, semmilyen építő jellegű tárgyalást nem kívánnak folytatni a volt tulajdonosokkal, akiknek az összes javaslatát visszautasították.
A volt tulajdonosokban az keltett hatalmas csalódást, hogy a tulajdonképpeni kárpótlás csak 2017-től kezdődhet el, mert már kicsi azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyeket a kormány természetben szolgáltathat vissza. Szerintük huszonhárom év elteltével a tulajdonosokat továbbra is arra kérni, hogy újabb éveket várjanak, az rosszhiszeműségről és cinizmusról tesz bizonyságot. A volt tulajdonosok szövetsége azzal sem ért egyet, hogy a kormány a felelősségvállalás antidemokratikus módszerével szerzett érvényt a törvénynek.
Kifogásolják azt is, hogy a törvény értelmében akár meddő földterületeket, erdőket adhatnak vissza az elegáns villák helyett, a visszaadás hosszúra nyújtott időszaka nyomán az ingatlanokért járó összegek jelentős részét elviszi az infláció, pénz helyett előbb pontokat adnak, amelyeket a tulajdonos csak online liciteken értékesíthet, a készpénzbeni kárpótlás folyamata pedig 2029-ig elhúzódhat.

Mit mondanak az egyházak? A református egyház püspökei szerint a restitúciós törvény kormány által elfogadtatott változata nem egyszerűsíti, hanem kaotikussá és zavarossá teszi az egykor államosított ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egy kolozsvári sajtótájékoztatón ismertette egyházaik kifogásait a kormány által közvitára bocsátott törvénytervezettel kapcsolatban. (Utóbbi egyházi vezetővel interjúnk a 22 oldalon.)
Kató Béla elsőként azt említette, hogy a kormány nem tanácskozott a megoldásról az egyházakkal, amelyek számára megnyugtató megoldást kellene kínálnia. A püspök több okból is igazságtalannak és méltánytalannak tartotta a vissza nem adható ingatlanokra javasolt kárpótlási rendszert. Elfogadhatatlannak tartotta például, hogy az ingatlanoknak nem a piaci értékét veszik alapul a kárpótlásnál. Kató Béla rejtett csapdának nevezte a törvényben megszabott jogvesztő határidőket. Megjegyezte, az egyházakat eddig is az eltűnt telekkönyvek és a román állami hivatalok lassú ügyintézése késleltette a visszaigénylési dossziék összeállításában. A püspök kijelentette, ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabályt, a kormány perek hosszú sorára számíthat. „Ha nem veszik figyelembe az egykori tulajdonosok érdekeit, itt béke nem lesz” – fogalmazott
Csűry István hozzátette, a jelenlegi törvény szerint az egyházaknak nem kárpótlással, hanem újabb kártétellel kell számolniuk. A református egyházi vezetők elmondták, a törvénytervezettel kapcsolatos kifogásaikat tartalmazó beadványt a többi magyar egyházzal közösen juttatták el Románia kormányának és a nemzetközi szervezeteknek.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 835 ingatlan-visszaigénylési kéréséből mintegy háromszázra adott jóváhagyó vagy elutasító határozatot a restitúciós bizottság. A királyhágómelléki egyházkerület 320 benyújtott restitúciós kéréséből mintegy kétszáz visszaszolgáltatásáról döntöttek.
A romániai katolikus püspökkari konferencia nyílt levélben fordult Victor Ponta miniszterelnökhöz, akitől azt kérte, hogy kormánya halassza el a kommunizmus idején államosított ingatlanokról szóló törvény elfogadtatását. Lucian Mureºan görög-katolikus bíboros szerint ezért arra lett volna szükség, hogy az egyház is küldhessen módosító indítványokat. A bíboros nehezményezte, hogy sem a görög katolikus, sem a római katolikus egyház véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a két katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik.

RMDSZ: az egyházakra még visszatérnek A törvénnyel az RMDSZ is elégedetlen. A parlamenti felelősségvállalás előtt egy héttel Máté András képviselőházi frakcióvezető javasolta, hogy tárgyaljanak a Demokrata Liberális Párttal (PDL) bizalmatlansági indítvány benyújtásáról. Máté szerint ugyanis alkotmányellenes, hogy a kárpótlás pontrendszerrel történik, mert ezt hátrányosan megkülönbözteti a még nem kárpótolt tulajdonosokat azokkal szemben, akik a korábbi törvény szerint pénzt kaptak elkobzott ingatlanaikért. A politikus kifogásolja azt is, hogy a kormány az állam tulajdonában lévő ingatlanok felleltározása idejére felfüggeszti a kárpótlási folyamatot.
Az RMDSZ azután állt el a bizalmatlansági indítványtól, hogy parlamenti frakcióit a felelősségvállalás előtt egy nappal felkereste a miniszterelnök. Markó Attila képviselő az Erdélyi Riportnak elmondta: a frakciók azért döntöttek így, mert a kormány tervezetének alapelvei megegyeznek az RMDSZ-ével. „Két fontos elv érvényesül: a jogszabály megőrzi a még létező ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatásának, illetve a méltányos kártérítésnek az elvét, és a folyamat véges határidőn belüli lezárását célozza” – magyarázta.
Markó Attila elmondta, a kormány kevés előírását vette be a jogszabályba az RMDSZ egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetének. A tervezetben eredetileg szereplő 25 évről 10-re csökkentette azt az időtartamot, amennyit egyházi ingatlanokban maradhatnak az állami intézmények. Emellett az RMDSZ indítványai közül néhány technikai és pontosító jellegű javaslatot sikerült bevinni a törvénytervezetbe. Az RMDSZ javaslatára az Etnikumközi Kapcsolatának Hivatalának képviselője tagja lesz a restitúciós bizottságnak. „Vagyis ismét bekerülhet egy magyar a testületbe” – tette hozzá.
Arra a felvetésünkre, hogy a törvény jelenlegi formája ellen tiltakoztak az erdélyi magyar történelmi egyházak, Markó Attila kijelentette: ezt személyesen szóvá tette Victor Pontának a találkozón. „Azt mondtam, hogy az egyházi ügyeket rendezni kell valamilyen formában, és ezt mi tűzön-vízen át fenntartjuk” – magyarázta. A miniszterelnök válasza az volt, hogy amúgy is szándékában áll rendezni a görög-katolikus és ortodox egyház ingatlanvitáit, és ez csak az egyházi törvény módosítása révén lehetséges. „Victor Ponta ígéretet tett arra, hogy a törvénymódosító csomagban az RMDSZ javaslatait újra előveszik és megtárgyalják” – mondta a képviselő.
Mivel sem az RMDSZ, sem a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) támogatását nem kapta meg, a PDL nem rendelkezett a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges számú aláírással. Az ellenzéki párt azonban nem adja fel: Vasile Blaga pártelnök bejelentette, megtámadják az Alkotmánybíróságon az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. A politikus szerint a jogszabály egyik legnagyobb hiányossága, hogy még azoknak az ingatlanoknak a visszaszolgáltatását is 2016 utáni időpontra tolja, amelyek restitúciójáról már jogerős bírósági ítélet született. Szerinte ez által alkotmányellenes módon sérül a tulajdonjog. Reakciójában Victor Ponta „az utóbbi 23 év legfelelőtlenebb gesztusának” nevezte a PDL lépését. Emlékeztetett arra, hogy a demokrata liberálisok kormányzásuk ideje alatt képtelenek voltak megoldani a restitúció kérdését, amelynek rendezése 8 milliárd euróba kerül a román államnak.