„Hatott, hogy visszakiabáltam”
2016. 03. 05. 13:09Kis híján verekedéssé fajult egy szakmai vita az Európai Parlamentben. A szélsőjobbos görög Arany Hajnal emberei Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőre támadtak rá, aki hangos kiabálással kergette ki az aktivistákat a gyülekezési jogról szóló egyeztetésről. A régi és új kisebbségjogi vitákról kérdeztük a romániai magyar politikust. Parászka Boróka interjúja.
Sógor Csaba (jobbra) vitában az egyik aranyhajnalos „tábornokkal”
„Rajtaütésszerű” konfliktus történt az Európai Parlament épületében, a görög szélsőjobboldali Arany Hajnal emberei támadtak rá Önre, romániai magyar – kisebbségi – politikusra. Mi és hogy fajult idáig?
Egy kisteremben szerveztünk konferenciát azzal a címmel, hogy „Gyülekezési szabadság Görögországban”. Erre meghívtuk azokat a görögországi kisebbségeket is, akiket odahaza „vallási” kisebbségként tartanak számon, annak ellenére, hogy etnikai csoportot alkotnak. Eljöttek a Görögország nyugati részén élő törökök, az albánok, macedónok. Részt vett a Görög Helsinki Bizottság képviselője is. Általában érzékenyek a kisebbségi ügyek az EP-ben. Ha a katalánok, baszkok gyűlésére megyek el, akkor a spanyol néppártiak azonnal panaszkodnak. Most a görög Arany Hajnal politikusai írtak tiltakozó levelet nekem és Manfred Webernek. Arra szólítottak fel, hogy kérjek bocsánatot és vonjam vissza a rendezvényt.
Miért kellene bocsánatot kérni?
Azért, hogy nacionlista politikusként nemlétező kisebbségeket fogadok. A néppárti frakcióvezető mondta, hogy szintén megkapták ezt a dokumentumot. Az ezt ellenjegyző három képviselőből kettő a neve elé kiírta, hogy „tábornok”.
Az Arany Hajnalt képviselték?
Annak idején a Nagy-Románia Pártban is minden második képviselő vagy szenátor tábornok volt. A görögök már a gyűlés előtt bementek a terembe, a videófelvételek alapján tudjuk, hogy öten voltak, két képviselő és három asszisztens. Amúgy biztonsági okokból most éppen átépítik a parlamentet, az én asszisztenseim később érkeztek. A várakozók pedig üvöltözve fogadták őket. Erre a kiabálásra léptem be a terembe, próbáltam kideríteni, hogy mi a gond. Igyekeztem elcsitítani a kiabálást, kivártam, hogy mondják el, mi a bajuk. A tiltakozók ez után sem csendesedtek Ekkor én is kénytelen voltam kiabálni és felszólítani őket, hogy tűnjenek el, mert ez a hangnem méltatlan a parlamenthez. Azt a választ kaptam, hogy ők Görögországot képviselik – mondtam nekik, szerintem ők is az Európai Uniót képviselik, annak mind az ötszáz millió polgárát. Az Arany Hajnal politikusának asszisztense az egyik széken ülőt közben fenyegette – pontosan nem tudjuk, hogy mivel, még elemezzük a helyszíni felvételeket. Ilyen hangulatban tartottuk meg a konferenciát, ami egy sorozat része. Február 21. az anyanyelv világnapja, ezt követően 24-én tartottunk egy beszélgetést a szlovákiai és romániai helyzetről.
„Kénytelen voltam kiabálni és felszólítani őket, hogy tűnjenek el, mert ez a hangnem méltatlan a parlamenthez” Fotó: sogorcsaba.eu
Akkor, amikor a romániai ügyek voltak terítéken, hasonlóan feszült volt a helyzet?
Nem, nincs aki konfliktust okozzon, mert most nem tagja a parlamentnek a Nagy-Románia Párt. A románok nem is művelik az utóbbi időben ezt a műfajt. Olyan előfordult, hogy megjelentek a kisebbségi vegyes csoportban és „szétbeszélték” a rendelkezésre álló időt, agyba-főbe dicsérték Romániát. Vagy megesett, hogy egy kiállításon Becsey Zsolt kezéből Boștinaru kollégám kiragadta a mikrofont. A vajdasági multikulturalizmus kapcsán megjelent egy pár olyan térkép, amitől a román történész kollégát kirázta a hideg. De ezeken az epizódokon túl nem emlékszem arra, hogy a románok olyan határozottan felléptek volna, mint a görögök. Kicsit félelmetes is volt ez a tapasztalat. Szerencsére ezt a konfliktust sok kamera vette, egy adott pillanatban azt hittem, hogy verekedésig fajulnak a dolgok.
Nem akármilyen fizikai adottságú emberek jelentek meg a felvételek szerint ezen a konferencián „rendet csinálni”. Függetlenül a kisebbségpolitikai vitáktól az ilyen atrocitás EP-n belül biztonsági szempontból elfogadható? Nincs semmi védelmi mechanizmus?
Ezeket az embereket megválasztották. Lehetőségük van olyan asszisztenst foglalkoztatni, amilyent akarnak. Ezek pedig úgy látszik, nem riadnak vissza a fizikai erőszaktól sem. Láttunk már ilyet a román parlamentben is. Fiatalon nyugdíjazott katonatisztek, akik nem tudnak mit kezdeni magukkal, szenátorrá lesznek. Amíg a kiabálás tartott, gondoltam arra, hogy hívom a biztonságiakat, végül nem fordultunk hozzájuk, mert hatott, hogy visszakiabáltam, nem volt már szükség egyéb beavatkozásra. Fogták magukat a görögök és elmentek. Az eset után arról értesítettek, hogy vizsgálják a biztonságiak felvételeket.
Mindeközben hogy viselkedtek a görögországi törökök?
Megpróbáltak higgadtan maradni, elnézést kértem tőlük azért, mert felemeltem a hangomat. Tizedmásodperceim voltak arra, hogy döntsek, egy ilyen helyzetben nem lehet várni ölbe tett kézzel arra, hogy elmennek. Aztán végigbeszéltük mindazt, amit szerettünk volna. Például azt, hogy Európa-szerte hasonlóak a problémák. A már meglévő kisebbségi-nyelvi jogszabályok betartása is gondot okoz. A görög többségi kolléga ugyanazt ismételte, amit Romániából is jól ismerünk: hogy ott csak görögök élnek, Görögország egységes. Még azt is a fejünkhöz vágta, hogy minket a törökök és a macedónok pénzelnek. Hasonló körülmények között az a kérdés, hogy mit tehet a civil társadalom? Közösen nyalogatjuk a sebeinket. Rájöttünk, hogy a görög civil társadalom, amellyel együtt dolgozva lehetne puhítani a politikai őrültségeket, az oktatási rendszer hibáit (a közoktatásban is az uszítás folyik), szóval ez a görög civil társadalom nem létezik. Az, ami a kilencvenes években jött létre, Romániában is eltűnőben van. Nincs olyan „civil román” akire lehet számítani. Négy-öt olyan embert találunk, aki ki mer állni. Azért jó egy ilyen találkozó, hogy más is halljon a problémákról. Az Arany Hajnalra visszatérve az a szomorú, hogy nem csak ők írtak tiltakozó levelet a konferencia ellen. A szocialisták, a baloldal is tiltakozott. Ez azt jelzi, hogy Görögországban tényleg gondok vannak. Ehhez képest Romániában valóban „meg van oldva” a kisebbségi kérdés. Románia csak négyessel bukik, Görögország ugyanazon a skálán kettessel, vagy egyessel szerepelne.
„Az ilyen helyzetek miatt mondjuk el annyiszor, hogy szükség van egy egységes európai rendezési elvre”
Ugyanazt a dokumentumot ellenjegyezték a görög baloldaliak és az Arany Hajnal?
Nem, három külön levél született, görög eredetiben kaptuk meg a Helsinki Bizottság szóvivőjétől.
Tehát nem tudja, hogy miről szólnak ezek a dokumentumok?
Feltételezzük, hogy ugyanaz ellen tiltakoznak, mint az Arany Hajnal.
Ne kezeljük ezt tényként, amíg a dokumentumok nem válnak ismertté. Tény viszont, hogy a menekültválság miatt nagyon nagy a nyomás Görögországon. Ez a feszültség összeadódva a „klasszikus” kisebbségi problémákkal súlyos gondot okozhat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a görögországi török kisebbség is muzulmán.
Az a gond, hogy Görögország azóta válságban van, mióta belépett az Európai Unióba. Ez a mostani vészhelyzet azért fontos, mert fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy a kisebbségi ügyek megoldása nem halogatható. Ha nincs békés együttélés, akkor csak halmozódnak a problémák. Szlovákia, Románia, Litvánia, Bulgária: mind olyan kisebbégi gondokkal küzdenek, amelyek elvonják az energiákat a gazdasági, migrációs, politikai ügyektől. Még azt se mondhatom, hogy tipikusan baloldali, vagy posztkommunista örökség. Ma már az EP-ben a baloldal valamivel nyitottabb, ha szabad ezt így mondanom, a kisebbségi kérdések iránt. Nem csak a szexuális kisebbségek ügyét, hanem az etnikait érintően is. Bár ebben a mostani konfliktusban felsorakoztak egymás mellett a baloldali, szélsőjobboldali görög szervezetek a kisebbségekkel szemben. Az ilyen helyzetek miatt mondjuk el annyiszor, hogy szükség van egy egységes európai rendezési elvre. A gond csak az, hogy vannak, akik a tagállami hatáskör mögé bújva mondják, hagyjuk ezt rájuk. A lengyel-litván ügyben Lengyelország is azt kéri, kezelhessék ők. Litvániában a 7 százalékos lengyel kisebbség le sem írhatja anyanyelvén a saját nevét az érvényes törvények szerint. A bulgáriai törökök a 2014-es kampányban pénzbüntetést kaptak a török nyelvű plakátokért – hasonlóan a marosvásárhelyi kétnyelvű utcatáblák ügyében folytatott eljáráshoz. A hatalom ugyanazokkal az eszközökkel él, és az a dolgunk, hogy figyelmeztessük az európai törvényhozókat, ez így tarthatatlan. Megoldás lenne, ha születne egy európai keretegyezmény. Másik lehetőség az, hogy az Európa Tanács ajánlásait – ezeket pont Görögország nem ratifikálja – komolyan lehetne venni. Harmadik alternatíva pedig, hogy egyéni kezdeményezést fogad el az EP, és felkéri a tagállamokat, hogy mindenki dolgozzon ki egy stratégiát és azt tartsa be. Ezzel kapcsolatban nyitott kapukat döngetünk, mert 2009 óta érvényben van a Lisszaboni Szerződés. Annak az alapjogi chartájában szerepel, hogy tilos a diszkrimináció etnikai és vallási értelemben is. Azt is tartalmazza a dokumentum, hogy a sokszínűség érték, és ezt meg kell őrizni. Hosszú időre van azonban szükség, amíg az úgynevezett alkotmányból gyakorlatban alkalmazott törvény lesz. Gondoljunk csak arra, hogy Romániában 2003-ban került be a kisebbségi nyelvhasználat az alkotmányba, és hol tartunk 13 év után? A jó hír az, hogy Viviane Reding javaslatára most elindult egy vita a jogállamiságot és demokráciát felügyelő mechanizmus kidolgozására. Azt szeretnénk elérni, hogy lehetőség szülessen elkerülni a zsákutcákat és csapdahelyzeteket. Amikor a kelet-európaiak csatlakoztak, nem gondoltak arra, hogyan lehet utólag számon kérni a koppenhágai kritériumokat, vagyis a jogállamiság feltételeit. Nem örültünk annak, hogy a bizottság ötlete éppen Magyarország és Lengyelország kapcsán pattant ki, de ha már ez így alakult, fordítsuk jóra: vizsgáljunk minden tagállamot sorra, mennyire tartják tiszteletben a nemzetközi és saját törvényeiket. Románia is megígérte, hogy lesz saját kisebbségi törvénye, aztán szépen elmaszatolták.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
