Erdélyi szőttes tiroli mintákkal

Tíz év után (lásd keretes írásunkat) ismét a székelyföldi régió önrendelkezését szabályozó törvénytervezetet készül a parlament elé terjeszteni az RMDSZ. Az autonómia-statútumot egy kétpárti (az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt szakértőiből álló) szakbizottság dolgozza ki, s várhatóan a testület július 11-i ülése után kerül közvitára. A kezdeményezést bírálja a bizottsági munkából kizárt Erdélyi Magyar Néppárt, amely saját autonómiakoncepciót dolgozott ki, és akad olyan erdélyi magyar értelmiségi is, aki szerint az „autonómiázás” csak politikusi szócséplés, az önrendelkezés megvalósításának egyelőre alig van esélye.

Tíz éve került a parlamentbe az első autonómiatervezet

Az MPP az SZNT tervezetét támogatja Az MPP a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát tekintette kiindulópontnak a bizottsági vitában. Ez a tervezet a történelmi Székelyföld településeiből alakítaná ki a különleges státusú régiót. Ugyanakkor egyetértenek abban az RMDSZ-szel, hogy az autonómia-statútum elfogadtatásához módosítani kell az alkotmányt is – mondta az Erdélyi Riportnak Kulcsár Terza József, a kétpárti bizottság egyik MPP-s tagja, a párt háromszéki szervezetének elnöke.

A polgáriak már át is adták az RMDSZ-nek azokat az alkotmánymódosító javaslataikat, amelyeket szükségesnek tartanak a kívánt törvényes keret kialakításához. Az MPP „a románok és az együtt élő őshonos nemzeti közösségek szuverén és oszthatatlan nemzetállamaként” határozná meg Romániát. Azokat a nemzeti közösségeket tekintené őshonosoknak, amelyek több mint száz éve élnek együtt a román néppel. Ezeket Románia államalkotó tényezőiként ismerné el az alaptörvényben. Azt is rögzítené, hogy a Romániában fennálló „nemzeti egyenlőség és nemzeti szabadság erkölcsi, történelmi és jogi alapja” az erdélyi románok 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozata. Az Erdély és Románia egyesülését kimondó dokumentum teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek. „December elseje Románia nemzeti ünnepe. Nem látom, mi lenne a gond azzal, ha az egyesülés kikiáltásának alapdokumentumát belefoglalnánk az alkotmányba” – magyarázta Kulcsár Terza József.

Tájékoztatása szerint abban is egyetértenek az RMDSZ-szel, hogy módosítani, jobbítani lehet az SZNT tervezetét, abba bele kell kerülnie például a Székelyföldön élő románok jogait szavatoló fejezetnek is. Az érdemi munkát a bizottságban mindeddig az akadályozta Kulcsár Terza szerint, hogy az RMDSZ-nek több autonómiatervezete is van. „Az a tervezet, amit mi megkaptunk a bizottságban az RMDSZ-től, az a saját bevallásuk szerint is a legrosszabb változata az elképzeléseiknek. Ezen kívül van még két tervezetük, de egyiket sem láttuk még. Az RMDSZ ezt azzal indokolta, hogy még egyeztetniük kell a szövetségen belül a közös álláspontjukról” – magyarázta Kulcsár Terza József. Hozzátette, reméli, a július 11-i bizottsági ülésen a testület RMDSZ-es tagjai már egységes álláspontot fognak képviselni, kialakulhat az érdemi vita, és még július folyamán sikerül közvitára bocsátani a parlamenti előterjesztésre szánt tervezetet.

A dél-tiroli autonómiamodell

Az RMDSZ dilemmái A bizottság egyik RMDSZ-es tagja, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tájékoztatása szerint valóban vita volt a szövetségen belül arról, hogy milyen álláspontot képviseljenek az autonómiatörvényt kidolgozó bizottságban. Ezért több tervezetváltozat is készült, amelyek mindegyike a dél-tiroli autonómia-statútumra épült (lásd keretes írásunkat). „Ám több dilemmánk is volt, melyek nagy részét mára már sikerült feloldani” – magyarázta Antal az Erdélyi Riportnak.

Az egyik dilemma az volt, hogy kerettörvényt vagy konkrét autonómia-statútumot terjesszenek majd a parlament elé. A kerettörvény nem a székelyföldi autonómiáról szólna, sőt nem is említené a Székelyföld régiót, hanem az önkormányzatok különleges státusú régióba történő társulását szabályozná. „Nyilván egy ilyen tervezet azt is előírná, hogy a központi kormányzattól milyen hatásköröket lehetne átruházni erre a régióra” – magyarázta Antal. Végül az RMDSZ elvetette a kerettörvényre vonatkozó elképzelést. A politikus szerint azért, mert tapasztalataik szerint a román pártok negatívan viszonyulnak az önkormányzatok autonómia irányába mutató társulásaihoz. Felidézte az RMDSZ által kezdeményezett népszavazást a székelyföldi önálló fejlesztési régióról, amelyben eleinte partnernek mutatkoztak Maros megyei román pártok is, ám később mégis kihátráltak. „Ezért úgy döntöttünk, ne legyen általános szabályozás, hanem egy konkrét statútum, amelyben leírjuk, hogy mi, erdélyi magyarok mit akarunk” – mondta a polgármester.

Az RMDSZ szakértőinek másik dilemmája a román alkotmányos keretekhez történő viszonyulás volt. „Arról vitáztunk, próbáljunk meg kidolgozni a jelenlegi alkotmány előírásaihoz igazodó, vagy ezekbe beleerőszakolható tervezetet, esetleg egyértelműen fogalmazzuk meg, mit akarunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy elképzeléseink nem illeszkednek az alaptörvénybe, és ezzel együtt fogalmazzuk meg azt is, milyen irányban kellene módosítani a román alkotmányt” – mondta Antal. Ez a dilemma is eldőlt már: az RMDSZ csomagban terjeszti a parlament elé az autonómia-statútumot az alkotmánymódosító javaslatokkal együtt.

Abban is egyetértés született az RMDSZ szakértői között, hogy az autonómiatervezetnek ki kell térnie a székelyföldi románok jogaira is. „Garanciákat kell adni a majdani autonóm régióban élő román közösségnek arra, hogy nem fognak sérülni a jogaik, meg tudják őrizni nemzeti önazonosságukat” – tette hozzá a politikus. Tájékoztatása szerint a szövetségen belül az is eldőlt már, hogy a tervezetet akkor kell benyújtani a parlamentbe, amikor az RMDSZ még kormányon van. Ez ugyanis fontos üzenet a nemzetközi partnerek mellett a koalíciós partnereknek is.

Antal elmondta, az RMDSZ az MPP által is támogatott SZNT-féle tervezet egyik legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy nem tér ki a székelyföldi románok jogaira. Emellett a jogszabály alig tér ki az autonómia gazdasági vonatkozásaira. „Világosan le kell a törvényben szögezni például azt, mi legyen az altalajkincsek bányászatából származó haszonnal. Vagy mi lesz azzal a profittal, amelyet a Bukarestben bejegyzett nagy multicégek, például a mobilszolgáltatók Székelyföldön termelnek ki” – magyarázta. Antal szerint az SZNT tervezetének hiányossága az is, hogy nem tér ki az etnikai arányosság elvére az autonóm régió intézményeiben.

A politikus úgy véli: az MPP által támogatott változatnak is vannak „jó oldalai”, amelyek összedolgozhatók az RMDSZ elképzeléseivel, így reményei szerint július 11-én elkészülhet a közvitára szánt tervezet. Kérdésünkre, milyen esélyt ad a jogszabály elfogadására, Antal kijelentette: „Nem vagyunk annyira naivak, hogy azt higgyük: a parlament egyik napról a másikra megszavazza a statútumot. Egy folyamatot kívánunk elindítani. Nem sprintre kell készülni, ez maratonfutás lesz” – szögezte le a székelyföldi polgármester.

Magyari szerint ez csak „nyelvi játék” A RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör egyik alapítója, Magyari Nándor László „puszta nyelvjátéknak” tartja az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti autonómiavitát, amely szerinte nem eredményezhet megvalósítható tervezetet. „Megvalósítható projekthez megvalósíthatósági és hatástanulmányra is szükség van, ilyesmiről azonban nincs tudomásom. Azt viszont biztosan tudom, hogy egy autonómiatervezetnek nem lehet politikai csatározás az alapja; szakmaiság a jelenlegi tervekben csak elvétve, egyes részletkérdésekben sejlik fel” – magyarázta az Erdélyi Riportnak a kolozsvári szociológus, aki a politikusok vitáját „autonómiázásnak” nevezi, aminek szerinte csupán szimbolikus jelentősége lehet, abban az értelemben, hogy politikai nézeteltéréseket jelenít meg és közvetít. A BBTE oktatója úgy véli: az RMDSZ és az MPP egyeztetései, továbbá az ezek nyomán kialakuló tervezet többnyire etnopolitikai vállalkozások alkotórészei, a versengés az autonómiának, mint „nyelvi játéknak, mint hatalmi diskurzusnak” a kisajátításáért folyik. „Meglátásom szerint a versengés tartalma egyébbel is behelyettesíthető lenne, másként is lehetne tematizálni azt a nézetkülönbséget: az állandó és lényegében tartalmatlan, inkonzisztens autonómiázás a mezőny nagyfokú beszűkülését, az álláspontok megmerevedését, a fantáziátlanságot és tehetetlenséget jelzi” – fogalmazott Magyari.