Decentralizáció – várakozások és félelmek

A helyi és megyei önkormányzati vezetők ugrásra készen várják a múlt héten parlamenti felelősségvállalással elfogadott decentralizációs törvény életbe lépését. Az érintett intézmények vezetőit pedig éppen ez a hevület aggasztja. Cseke Péter Tamás mindkét felet arról kérdezte: mit vár a jogszabálytól.

A rendszerváltás utáni legnagyobb hatású közigazgatási hatalomátadás valósulhat meg jövőre Romániában a kormány által parlamenti felelősségvállalással múlt héten elfogadott decentralizációs törvény életbe lépésével. A jogszabály a megyei és a helyi önkormányzatok hatáskörébe utal egy sor, eddig kormányzati fennhatóság alatt működő intézményt a javaikkal együtt (lásd keretes írásunkat) úgy, hogy költségvetési forrásokat is biztosít a működtetésükre. Ez által az önkormányzatok erősebbek lesznek, nagyobb hatáskörökkel rendelkeznek, és a döntések közelebb kerülnek a helyi közösségekhez. „A törvény révén végképp megszűnik a kommunizmusban alkalmazott centralizmus” – fogalmazta meg parlamenti beszédében a jogalkotók szándékát a miniszterelnök, aki azt is elismerte: kormányának hadseregnyi kenyerét féltő minisztériumi tisztviselővel kellett megharcolnia azért, hogy megvalósítsa a decentralizációt, amelyet 1989 óta minden párt megígért, de nem vitt véghez.

Cseke: nem kell leépítésektől tartani A törvény életbe lépését eredetileg január elsejére tervezték, ám az időpont akár január végére is kitolódhat. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) vasárnap benyújtotta óvását az Alkotmánybíróságon a jogszabály ellen. A törvény szerintük nem a döntéshozatalt viszi közelebb az állampolgárokhoz, hanem a helyi „kiskirályok” forrásait és hatalmát akarja növelni a jövő évi választásokra készülő szociálliberális kormány. Hasonlóan vélekedik az államfő is, aki még visszaküldheti a törvényt a parlamenthez, illetve kihirdetése előtt szintén az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A PDL egyébként bizalmatlansági indítvány benyújtásával is próbálkozott volna, ám az RMDSZ támogatása hiányában nem tudta összegyűjteni az ehhez szükséges számú támogató aláírást a parlamentben.
Az RMDSZ ugyanis mindvégig támogatta decentralizációs törvény elfogadását. „Ha nem így cselekszünk, ellentmondunk a programunknak, s mindazoknak a decentralizációt célzó intézkedéseknek, amelyeket még kormányon például az egészségügyben kezdeményeztünk” – mondta az Erdélyi Riportnak Cseke Attila, a képviselőház közigazgatási bizottságának tagja. A jogszabályt annál is inkább támogatta az RMDSZ, hogy a kormánnyal történő egyeztetések során sikerült egy sor módosító indítványt is elfogadtatnia Pontáékkal. Cseke az egyik legfontosabb elfogadott javaslatuknak nevezte, hogy az önkormányzatokhoz átkerülő ingatlanokat kötelező módon ingyenesen telekkönyvezik. Elfogadták azt az RMDSZ-es indítványt is, hogy a megyei önkormányzatok az átutalt hatásköröket részletesen szabályozhatják, illetve az ifjúsági- és sportigazgatóságok is pályázati kiírási hatásköröket kaptak.
Cseke elmondta, a törvény értelmében az életbe lépéstől számított hatvan napon belül történik meg az átadás-átvétel az egyes minisztériumok és az önkormányzatok között. A politikus szerint a decentralizált intézmények alkalmazottainak nem kell leépítéstől tartaniuk. „Már csak azért sem, mert az önkormányzatok megkapják jövőre a központi költségvetésből a jelenlegi személyzet bérköltségeit” – tette hozzá.

„Alig várom, hogy érvénybe lépjen” A törvény egyik kedvezményezettje, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök is alaptalannak véli az aggodalmakat. „Nem akarunk kirúgni alkalmazottakat, de már alig várjuk, hogy átszervezzük ezeket az intézményeket, és versenyvizsgát hirdessünk a vezetői tisztségekre” – jelentette ki. Példaként említette, hogy a mezőgazdasággal például jelenleg három intézmény foglalkozik a megyei önkormányzatnál, ezért a hatáskörébe kerülő mezőgazdasági igazgatóságot „értelemszerűen” át kell szervezni. Azt is tarthatatlannak nevezte, hogy a decentralizálásra váró intézmények némelyikében három könyvelő is van. Arra a felvetésünkre, hogy mi lesz a fölöslegessé váló két könyvelő sorsa az illető intézményben, ha egyiküktől sem akarnak megválni, Tamás Sándor azt válaszolta: más feladatkört adnak nekik. „Annyi ötletem van az átszervezésekre, hogy nem tudja elképzelni. Rendet fogunk tenni például az ingatlanügyek kérdésében. Telekkönyvezzük az intézmények székhelyeit és pontos felméréseket készítünk róluk” – mondta az átvétel utáni első teendőkről.
A megyei tanácselnök annak ellenére üdvözli a törvényt, hogy több minisztériumi intézmény végül nem került az önkormányzatok hatáskörébe. A politikus ide sorolta a levéltárakat, a közrendészetet és a közlekedésrendészetet, amelyek decentralizációját a kormány „liberális szárnya” vétózta meg. „Ha rajtam múlt volna, akkor a külügy, a hadügy és a pénzügy egy része maradt volna csak a kormánynál” – jegyezte meg a háromszéki politikus.
Kérdésünkre Tamás Sándor elmondta, nem tart a törvény esetleges buktatóitól. Nehézségnek csak azt nevezte, hogy olyan intézményeket is átvesznek majd, amelyek székhelyébe 20-25 éve nem ruházott be senki, a kormány pedig nem ad a felújításukra pénzt. „Többletköltséggel jár, de alig várjuk a törvény életbe lépését, mert biztos vagyok benne, hogy olcsóbban, hatékonyabban, az emberekhez közelebb fognak működni” – mondta a tanácselnök.

A kiskirályoktól tartanak A decentralizált intézmények vezetőit korántsem lelkesítik ennyire a jövőre várható változások. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi szerint már a decentralizációs tervezet előkészítése sem ígért túl sok jót. Az eredeti változat szerint ugyanis az egészségügyi igazgatóságok hatásköreinek mindössze negyven százalékát utalták volna át a megyei önkormányzatokhoz. „Szét akarták szedni teljesen a hivatalt. Nekem úgy tűnt, hogy ez osztozkodás: nem az számított, hogy a hatáskörök mennyire választhatók szét, hanem az, hogy kinek mennyi jut belőlük” – magyarázta az Erdélyi Riportnak.
Végül a végső változatban csak az ellenőrző részleg maradt meg az egészségügyi tárcánál, a többi a megyei önkormányzat hatáskörébe került. Tar Gyöngyi ezt helyénvalónak tartja. „Eddig furcsa volt, hogy az engedélyek kibocsátása és az ellenőrzés egy intézményen belül volt. Én például igyekeztem igazgatóként tudatosan nem beleszólni a főinspektor dolgába, de tudom, voltak olyan megyék, ahol az intézményvezetők kézi vezérléssel, sokszor személyes érdekektől hajtva irányították az ellenőrök munkáját” – fogalmazott az igazgató.
Tar Gyöngyi szerint a törvény végső változata az eredetinél „szimpatikusabb” ugyan, ám csak akkor, ha életbe lépése után is megmarad az intézmény szakmai autonómiája. Attól tart ugyanis, hogy a helyi – kiskirályoknak is nevezett – vezetők, elsősorban a megyei tanácselnökök megpróbálnak majd politikai befolyást gyakorolni az intézmény szakmai munkájára. Hangsúlyozta, ez az aggodalma nem konkrétan Hargita megyére, hanem valamennyi megyére vonatkozik.
„Mi mégis csak egy szakmai intézmény vagyunk, és a minisztériumban dolgozó eddigi feletteseink is szakemberek voltak. Az önkormányzat azonban egy közigazgatási szerv, amelynek nem kellene beleszólnia szakmai dolgokba” – jelentette ki. Mint mondta, politikai befolyástól tartanak a beosztottjai is. „A decentralizációs törvény előkészítése alatt aggódva beszélték egymás közt, vajon milyen részlegek kerülnek át az önkormányzat irányítása alá, mert egyikük sem akart ezekben a részlegekben maradni. Nekem is elmondták: attól félnek, hogy akkor majd a megyei tanácstól le fognak nekik szólni például bizonyos engedélyek megadásának ügyében” – idézte fel az intézményben uralkodó hangulatot Tar.
Az igazgató megnyugtatónak tartja, hogy az intézmény megőrzi jogi személyiségét, ráadásul a jelek szerint a teljes személyzetét is. Kérdés azonban, hogy meddig. „Én jónak láttam volna egy olyan módosítást is, hogy a megyei önkormányzatok politikusai ne kényük-kedvük szerint alakítsák át a hatáskörükbe kerülő intézmények szerkezetét. Remélem, a minisztérium azért megszab majd egy szakmai minimumot. Nehogy már mondjuk egy csillagász végzettségű politikus szervezze át az intézményünket” – jelentette ki. Tar szerint az esetleges személyzetcsökkentés negatív következményekkel járna, mert már így is a „szükséges minimum alatti” a létszám. Emlékeztetett arra, hogy korábban az igazgatóságnak 240 alkalmazottja volt, ma már csak 77-en vannak.
Tar Gyöngyi abban sem biztos, hogy megőrizheti tisztségét a váltás után. Elmondta: a decentralizációs törvény egy korábbi változata szerint az önkormányzatok nevezték volna ki a decentralizált intézmények vezetőit, az érvénybe lépő változat erről azonban már úgy rendelkezik, hogy a kinevezések „a jogszabály előírásai szerint” történnek. Vagyis csak a későbbiekben szabályozzák majd akár újabb törvény, akár miniszteri rendelet, akár kormányhatározat formájában. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az intézményvezetők többsége köztisztviselői versenyvizsgát tett le, leváltásukat pedig külön törvény szabályozza. „Erre alapozva nyertem meg korábban azt a pert, amit menesztésem miatt indítottam” – magyarázta.
Tar riasztónak nevezte több önkormányzati vezető hozzáállását a decentralizációhoz. Idézte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, aki a nyilvánosság előtt arról beszélt: üdvözli a decentralizációt, mert eddig a minisztériumi fennhatóság alatt lévő intézmények úgy működtek, mint a Székelyföldről Kolozsvárra kerülő egyetemisták, akik távol a szüleitől „nagyokat mulatnak, élik az életüket, nincs fölöttük semmi kontroll”, ám amikor visszaköltöznek a szüleikhez, ismét jó kezekbe kerülnek. „Nekem nem az apukám Ráduly Róbert” – jegyezte meg az igazgató.