Bilincscsörgéstől hangos Bukarest

Politikai elítéltnek tartja a nagyobbik kormánypárt a már másodszor börtönbe kerülő Adrian Nãstasét. A volt miniszterelnök csak egyike azoknak a politikusoknak, akiknek idén jogerős ítélet születhet a bűnvádi perében. Boda József politikai elemző segítségével azt próbáltuk kibogozni: valóban az államfő juttatja őket rácsok mögé? Cseke Péter Tamás írása.

Több olyan politikus is akad Romániában, akinek szilveszter éjszakáján átfuthatott az agyán: jövőre már nem fog szabadlábon koccintani, mert 2014-ben jogerős ítélet várható korrupciós perében. Elsőként idén Adrian Nãstase volt miniszterelnököt érte utol a végzete, akinek tavalyi szabadulása után alig nyolc hónappal ismét börtönbe kellett vonulnia egy időre (lásd keretes írásunkat), ám izzadnia kell a Konzervatív Pártot alapító Dan Voiculescunak és a liberális Relu Fenechiu volt szállításügyi miniszternek is, hiszen mindkettő perében alapfokon letöltendő börtönbüntetésről szólt az ítélet, és mindkettő fellebbezése már az év elején lezárul. Nem lehet nyugodt az álma más ismert politikusoknak sem: Liviu Dragnea szociáldemokrata kormányfőtitkár, Miron Mitrea szociáldemokrata szenátor, Ioan Oltean demokrata-liberális képviselő, Varujan Vosganian volt liberális gazdasági miniszter, Adriean Videanu demokrata-liberális volt gazdasági miniszter és Monica Iacob-Ridzi volt demokrata liberális ifjúsági miniszter korrupciós perében is jó eséllyel jogerős ítélet várható az idén. E bírósági dossziék zömükben már évekkel ezelőtt, Traian Bãsescu államfő hatalomra jutása után, a jelenleg ellenzékben lévő Demokrata Liberális Párt (PDL) kormányzása idején álltak össze a vádlottak ellen. A perek azonban csak mára „értek be” (többségük a folyamatos halasztások miatt húzódott el), így jelenleg a liberálisokkal együtt hetven százalékos parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokraták kínos helyzetbe kerültek. Míg korábban akár némi alapja is lehetett volna azoknak az érveiknek, amelyek szerint „az ügyészséget a kezében tartó államfő” leszámolásának áldozatai a politikusaik, mára kifogytak az eszközökből: a bírákat kénytelenek nyíltan azzal vádolni, hogy Traian Bãsescu befolyása alatt hozzák meg döntéseiket.

Timosenkóhoz hasonlított NãstaseAz Adrian Nãstase-re kimondott idei ítélet után Victor Ponta miniszterelnök egy televíziós műsorban politikai elítéltnek, Traian Bãsescu áldozatának nevezte mentorát, aki a jelenlegi államfő riválisa volt a 2004-es elnökválasztáson. Úgy vélekedett: igazságtalan, hogy Nãstase, aki „bevitte” Romániát az Európai Unióba, börtönben van, és Bãsescu, aki szerinte „eltávolítja az országot Európától”, még mindig államfő. „Politikai szempontból Nãstase esetét Julija Timosenkóéhoz lehet hasonlítani” – jelentette ki Ponta. Hasonlóan nyilatkozott a Szociáldemokrata Párt (PSD) több más vezető politikusa is, egy fontos kivétellel: Ion Iliescu volt államfő igazságtalannak tartja ugyan Nãstese bebörtönzését, de nem vél politikai befolyást felfedezni az ítéletben. Szövetségeseik, a liberálisok, magukra hagyták a szociáldemokratákat ebben az ügyben: Crin Antonescu pártelnök maga is azt nyilatkozta, hogy nem tartja politikai elítéltnek a kormányfőt.
A nagyobbik kormányzó párt magatartása nem lesz következmények nélküli. Eddig nem jelezte ugyan, de az Európai Bizottság rendszerint az igazságszolgáltatás elleni támadásként szokta értékelni a romániai politikusok hasonló nyilatkozatait.

Brüsszel a napokban véglegesíti a romániai igazságszolgáltatás helyzetéről szóló következő jelentését, és ennek tartalma az ország schengeni csatlakozásának amúgy sem fényes esélyeit is rontja.

Ponta nyilatkozatainak visszhangja volt Washingtonban is. A múlt hét végén Bukarestben járt Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese aggasztónak nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségére irányuló politikusi támadásokat. Idehaza sem maradt el a reakció. A bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálatot kezdeményezett nyilatkozata miatt Victor Ponta ellen.

Boda: Bãsescu nem mindenható Az Erdélyi Riport által megkeresett Boda József politikai elemző nem hisz abban, hogy ma a politikum befolyásolni tudja a bírósági ítéleteket. „Abban sem hiszek, hogy Adrian Nãstase az államfő bosszújának áldozata lenne” – jelentette ki. Az szerinte bátran állítható, hogy „szimbolikusan” a volt kormányfőt a Bãsescu-rezsim juttatta börtönbe, mert lehetővé tette, hogy az ügyészek és a bírák a politikusokhoz is hozzá tudjanak nyúlni. „Nem hiszem, hogy Bãsescunak vagy a mindenkori államfőnek akkora hatalma volna, hogy befolyásolni tudná öt bíró döntését” – jelentette ki, arra utalva, hogy a legfelsőbb bíróság Adrian Nãstase perében ítélkező ítélőtanácsának mind az öt tagja egyhangúlag bűnösnek nyilvánította a volt miniszterelnököt.Boda emlékeztetett arra, hogy Romániában is bevezették a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. Arra a felvetésünkre, hogy a bírákat elnöki dekrétummal az államfő nevezi ki, az elemző elmondta: az európai országokban mindenütt a legfőbb közjogi méltóság tiszte aláírni a kinevezéseket az igazságszolgáltatásban, és ez formális, törvényes eljárás. „Jómagam is dékán voltam több évig az egyetemen. Nekem kellett például aláírnom a végzősök oklevelét, mert így kérte a törvény. De ez nem azt jelenti, hogy a diákok hálával tartoztak nekem emiatt” – magyarázta. Emlékeztetett arra is, hogy szintén az államfő írja alá a katonatisztek tábornoki rangra emeléséről szóló elnöki dekrétumokat is. „Ám az illető tisztnek hosszú utat kellett bejárnia, amíg felkerült a rangemelésre javasoltak listájára. Ezt a listát pedig nem az elnöki hivatal, hanem a védelmi minisztérium állította össze” – szögezte le. Hozzátette: ugyanígy a bíráknak is hosszú utat kell bejárniuk, amíg az államfő aláírja kinevezésüket a legfelsőbb bíróságba. Kinevezésük pedig nem is történhet meg az igazságszolgáltatás független szakmai szervezete, a Legfőbb Bírói Tanács (CSM) ajánlása nélkül. „Így a bírák semmilyen hálával nem tartoznak az államfőnek, ami befolyásolhatná a döntésüket” – hangsúlyozta.
Boda szerint hasonló a helyzet az ügyészekkel is. A vádhatóság vezetőit az államfő nevezi ugyan ki, de a CSM véleményezésével és a miniszterelnök ellenjegyzésével. „Ezért azt sem hiszem, hogy az ügyészek az államfő nyomására indítanak bűnvádi eljárásokat politikusok ellen.

Nem feledjük azt sem, hogy Traian Bãsescu mandátuma hamarosan véget ér. Ha nyomást próbálna gyakorolni a vádhatóságra, ezek a dolgok előbb-utóbb kiderülnének” – magyarázta.

Az elemző megjegyezte azt is: ha az idén jogerős bírósági ítélet előtt álló politikusok – akárcsak Adrian Nãstase – ártatlanok lennének, akkor nem próbálták volna kinyújtani a perüket, ahogyan csak tudták, mert abban lettek volna érdekeltek, hogy az igazság mielőbb kiderüljön. „Amikor még lehetett, alkotmányossági kifogásokkal éltek az ügyvédeik, és mindenféle eljárásbeli hibákra hivatkozva kértek halasztást. Dan Voiculescu új módszereket is kitalált. Rövid idő alatt kétszer is lemondott a parlamenti mandátumáról, hogy a pere a legfelsőbb bíróságról a törvényszékre kerüljön, és emiatt elhúzódjon. Voiculescu pere már hét éve tart” – mondta az elemző.

Frunda is magára hagyta Pontát „Semmi okom nincs azt mondani, hogy ezek politikai perek lennének” – jelentette ki Frunda György jogász, a kormányfő tanácsadója. A jogász-politikus szerint az állítás alátámasztására bizonyítékokra lenne szükség. „Ezt csak azok tudják állítani, akik áttanulmányozták Adrian Nãstase és a többi politikus perét. Én nem láttam a dossziét, tehát nem állíthatok ilyesmit” – mondta az RMDSZ volt szenátora. Frunda szerint jó dolog, hogy korrupciós perek indulnak a politikusok ellen is, de hangsúlyozta: sem az Európai Bizottság, sem az Egyesült Államok nem kéri azt Romániától, hogy börtönre ítéljenek valakit. „Azt kérik, hogy a perek tisztességesek legyenek, és bizonyítékok alapján hozzák meg az ítéleteket” – jelentette ki az Erdélyi Riportnak.