Az USL a Szolidaritás sorsára juthat

Miért küldte szavazni urnazárás előtt néhány órával a romániai magyarokat az államfő? Miért hívta koalíciós tárgyalásokra az RMDSZ-t urnazárás után a kormányfő? Cseke Péter Tamás kérdéseire Boda József politikai elemző beszélt a választások utáni helyzetről.

Hogyan értelmezi az államfőnek azt a gesztusát, hogy a választások napján, urnazárás előtt három órával, szavazásra buzdította a romániai magyarokat?

Ezt nagyon nehezen tudom értelmezi, mert azt biztosra veszem, hogy Traian Bãsescu bátorította annak idején a Magyar Polgári Párt, majd az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását az RMDSZ ellenében. Emlékezetes, hogy milyen jó viszonyt ápolt az MPP volt elnökével, Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármesterrel. Azt sem lehet elfelejteni, hogy támogatta Tőkés Lászlót, az EMNP jelenlegi védnökét, amikor függetlenként indult az RMDSZ ellenében az európai parlamenti választásokon. Én nem tudom elhinni, hogy az államfő az RMDSZ parlamentbe való bekerülése érdekében buzdította szavazásra három órával urnazárás előtt a magyarokat. Pedig számára is egyértelmű lehetett, hogy az erdélyi magyar közösség már csak az etnikai arányok miatt sem képes két magyar politikai szervezetet bejuttatni a törvényhozói testületbe.

Victor Ponta kormányfő urnazárás után néhány perccel koalíciós tárgyalásokra hívta Kelemen Hunor szövetségi elnököt. Ekkora parlamenti többség birtokában miért van szüksége a Szociál–Liberális Szövetségnek (USL) az RMDSZ-re?

Kamaszosnak mondható megnyilvánulásai ellenére Victor Ponta nem tapasztalatlan politikus, volt kitől tanulnia. Olyan politikai veteránok mellett nevelkedett, mint Adrian Nãstase vagy Viorel Hrebenciuc. Az RMDSZ kormányra invitálása is azt bizonyítja, hogy tanult már egyet s mást a politika műveléséről. Úgy vélem, hogy ezzel a lépéssel Ponta egyfelől erősíteni akarta a Szociáldemokrata Párt (PSD) pozícióját az USL-n belül, másfelől az USL pozícióját Traian Bãsescu államfővel szemben. Szerintem urnazáráskor Pontáék sem tudták még, hogy meglesz a kétharmados többség, inkább 50 százalékhoz közeli eredményre számítottak, nem bíztak az exit pollokban, hiszen korábban megjárták már. Az RMDSZ-nek tett ajánlatával a kormányfő meg akarta előzni az államfőnek egy esetleges hasonló, szintén Kelemen Hunoréknak tett ajánlatát. Emellett még van egy fontos szempont: Ponta az EU döntéshozóinak is kívánt üzenni. A miniszterelnöknek az államfő felfüggesztési kísérlete során elkövetett jogsértések és a plágiumügyek miatt még mindig nagyon rossz a megítélése a nyugati kancelláriákban. Az RMDSZ felé való nyitásával azt üzeni, hogy az Európai Néppárt egyik tagjával is képes kormányozni, s a romániai magyar kisebbséget partnerének tekinti. Nem elhanyagolható szempont Victor Ponta és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jó személyes viszonya sem. Egy nemzedékhez tartoznak, jól ismerik már egymás gondolkodásmódját. Intelligens lépésnek tartom Ponta nyitását a magyar érdekvédelmi szervezet felé.

Miért fontos Pontának megerősíteni pártja pozícióját az USL-n belül?

Azért, mert ez a baloldali–liberális pártszövetség nem lesz hosszú életű. Szerintem az USL előbb-utóbb a lengyel Szolidaritás sorsára jut. A lengyel szakszervezetből alakult politikai szervezetnek egy adott pillanatban darabokra kellett hullnia ahhoz, hogy megalakulhassanak a politikai pártok a rendszerváltás után. Nézzük csak meg, kik kerültek most be a parlamentbe, kikből állna az USL ellenzéke. Ott van a Dan Diaconescu Néppárt (PP-DD), amely voltaképpen nem is egy hagyományos értelemben vett, ideológia köré csoportosuló politikai alakulat, hanem azoknak az embereknek a gyülekezete, akiket kiszorítottak magukból a többi pártok. A PP-DD parlamenti frakciója sem marad szerintem sokáig egyben, a honatyák egy része a liberálisokhoz, más részük a szociáldemokratákhoz vándorol majd át. A jobboldali Igaz Romániáért Szövetség (ARD) sem dicsekedhet az emberanyagával. Egyik tagpártja, a Mihai Rãzvan Ungureanu vezette Polgári Erő valamikor a köztörvényes bűnöző Nati Meir pártja volt. Az ARD nem az a valódi jobboldali ellenpólusa lett az USL-nek, amilyennek tulajdonképpeni létrehozója, Traian Bãsescu szerette volna látni. Az USL-nek tehát alig van ellenzéke, nincs az a külső nyomás, ami egyben tartaná ezt a szövetséget. Ezt Ponta is látja, tudja, hogy jelenlegi liberális partnerei később ellenfelei lehetnek, így meg szeretné erősíteni a PSD-t, hosszú távon gondolkodik, partnereket keres. Ebbe a forgatókönyvbe illik az a bejelentés is, hogy a PSD fúzióra lép a Gabriel Oprea vezette Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR).

Crin Antonescu és más liberális politikusok, Norica Nicolai, Puiu Haºotti már az első perctől határozottan ellenezték az RMDSZ bevonását a kormányzásba. Hogyan kommentálja ezeket a reakciókat?

Ezt nem tartom intelligens lépésnek a liberálisok részéről. Norica Nicolait nem értem, jól ismeri a magyarokat, hiszen kolozsvári szenátor. Puiu Haºotti pedig nem akárki, hiszen művelődési miniszter. Nemcsak az RMDSZ-ellenes kirohanása miatt, de amúgy sincs mit keresnie ebben a tisztségben Haºottinak. Nem tudom, mi az alapszakmája (történész – szerk. megj.), de nem alkalmas a román kultúra igazgatására. Nekem amúgy szimpatikus volt, hogy mindig nyíltan elmondta, amit gondolt, de ezúttal tehetett volna egy kivételt.

Hogyan arathatott ekkora győzelmet a választásokon az USL?

A válasz az államfő szerepében keresendő. A választók nem az USL mellett szavaztak tömegesen, hanem az államfő ellen. Bãsescu ráadásul elkövette azt a taktikai hibát, hogy a választások előtti napokban nyilvánosság elé állt, vadul kampányolni kezdett. Addig az USL-nek alig volt céltáblája, hiszen a kampányban az ARD alig volt jelen, nagyon színtelenül lépett fel. Bãsescu azonban kiállt a kamerák elé, mintha azt üzente volna Pontáéknak: gyertek, ide lőjetek! Így az USL-nek nagyon könnyű volt megfogalmaznia azt az üzenetet, hogy a választások tétje nem az ARD, azaz a jobboldal legyőzése, hanem a Bãsescu-rendszer elbúcsúztatása.

Hogyan látja, akár minisztere is lehet az RMDSZ-nek az új kormányban?

Nem, ezt nem hinném. A liberálisok ellenállása miatt a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy megismétlődik a 2001–2004 közötti időszak, amikor az RMDSZ a parlamentből támogatta az akkori Szociáldemokrata Pártot. Ne feledjük, az USL valamennyi tagpártja miniszteri posztokat követel majd magának. Úgy vélem, hogy az UNPR-vel való fúziónak még van egy előnye Ponta számára. Eggyel kevesebb lesz azoknak a pártoknak a száma, amelyek helyet kérnek maguknak a kormányban.

Hogyan kommentálja Crin Antonescunak azt a kijelentését, miszerint az új kormánynak az Európai Bizottság összetételét kellene leképeznie?

Isten ments, hogy így legyen! Az Európai Bizottságnak 27 tagja van, ez azt jelentené, hogy az új román kormánynak is 27 minisztere lenne. Ez képtelenség.

Beszélgetésünk napján az államfő még nem nevezte ki a miniszterelnököt. Hogyan látja, megteheti azt Traian Bãsescu, hogy ne a győztes párt jelöltjét, Victor Pontát kérje fel kormányalakításra?

Megtenni megteheti, de nem hiszem, hogy megteszi. Szerintem a helyzet arra kötelezi, hogy Pontát nevezze ki miniszterelnöknek, bármit is nyilatkozott korábban erről a lehetőségről. Azt azonban el tudom képzelni, hogy feltételeket támaszt majd, alaposan megvizsgálja, kiket javasol Ponta minisztereknek. Nemcsak az államfő, de az ország érdekei szempontjából sem mindegy, hogy ki lesz Románia új külügyminisztere vagy védelmi minisztere. Ez utóbbi két poszt területén ráadásul Bãsescunak is vannak hatáskörei. Ilyen szempontból jogos lesz az államfőnek az az igénye, hogy Ponta alaposan válogassa meg kabinetjének tagjait. A kormányfőnek legalább annak a kérésnek eleget kell tennie, hogy ne vegyen be kormányába olyan személyeket, akiket bíróság elé állítottak. Gondolok itt Relu Fenechiura, aki a liberálisok szerint az egyik miniszteri tisztség várományosa, és aki ellen korrupciós per van folyamatban.