Állóháború a MOGYE-n

Bírósági per, miniszteri felszólítás, a költségvetési támogatás megvonásával való fenyegetőzés, petíciók és civil tiltakozó akciók sorozata ellenére sem hajlandó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa úgy módosítani a felsőoktatási intézmény chartáját, hogy lehetővé tegye az önálló magyar szervezeti egységek (a tanszékek helyét átvevő úgynevezett intézetek) létrehozását. A román többségű döntéshozó testület az új oktatási törvény alkalmazását tagadja meg. A jogszabály előírja, hogy a multikulturális egyetemeknek létre kell hozniuk az oktatás nyelvének megfelelő önálló struktúrákat; a törvény értelmében a chartának azt is rögzítenie kell, hogy a MOGYE-n az elméleti oktatás, illetve a klinikai és szakmai gyakorlat román, magyar és angol nyelveken zajlik. Minderre az oktatási tárca átiratban is figyelmeztette az egyetem szenátusát, ám ez sem járt eredménnyel.

Markó Béla kormányfő-helyettes a MOGYE „állóháborúját” kommentálva arról beszélt, hogy a marosvásárhelyi egyetem „lassan a törvényen kívül került” azáltal, hogy nincs a jogszabályoknak megfelelő, érvényes egyetemi chartája. Emlékeztetett: a törvény megszegése szankciókkal járhat, ám aggályosnak nevezte, hogy ezeket a magyar diákok és oktatók is megsínylenék, ezért kompromisszumra szólította fel a MOGYE román oktatóit.

Copotoiu: nincs elég tanerő Az egyetem rektora, Cãtãlin Copotoiu fenntartja, hogy a chartát a hatályos jogszabályok alapján alkották meg, a minisztériumi átiratban szereplő elképzelések szerint pedig olyan előírásokkal kellene kibővíteni, amelyek sem a törvénnyel, sem az egyetemi autonómia elvével nem egyeznek.

Az intézményvezető szerint a megfelelő számú tanerő hiánya az egyik legfontosabb akadálya annak, hogy a MOGYE-n létrejöhessenek a magyar intézetek. Ez leginkább a fogorvosi és gyógyszerészeti szakon mutatkozik meg. „Az utóbbi nyolc évben a magyar tagozat által kérvényezett összes állást meghirdettük, annak ellenére, hogy a törvény szerint nem lehet etnikai különbséget tenni a felvételizők szempontjából. Idén hat hely maradt üresen a magyar vonalon, sokan részt sem vettek a versenyvizsgákon, a megjelentek pedig nem tettek eleget az elvárt feltételeknek” – magyarázta a rektor az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban. Hangsúlyozta: megfelelő számú tanerő hiányában a magyar intézetek nem felelnének meg az akkreditációs követelményeknek.

A rektor szerint a magyar intézetek létrehozásának számos más akadálya is van. „Elképzelhetetlen, hogy az összes magyar diák saját nyelvén tegye le a doktori vizsgáját, egyszerűen nem rendelkezünk megfelelő számú szakemberrel, akik a kisebbségi hallgatókkal foglalkozni tudnának” – jelentette ki. Az intézményvezető szerint a külön magyar intézetek infrastrukturális beruházást is feltételeznek, s erre jelenleg szintén nincs fedezet. „Emellett egy romániai orvos kénytelen a többség nyelvén megtanulni a szakkifejezéseket, csakis így tudja később gyakorolni a szakmáját” – vélekedett Copotoiu. Hozzátette: az etnikai megosztással való felvételizés sem oldható meg, így ugyanis mind a magyar, mind a román diákok esetében fennállna a hátrányos megkülönböztetés lehetősége.

Ábrám Zoltán: riogat a rektor „A törvény a MOGYE-t multikulturális egyetemként határozza meg, s nemcsak lehetőséget ad a magyar nyelvű oktatás kifejlesztésére önálló tanulmányi vonal vagy tagozat létrehozása által, hanem a 135. cikkelyében elő is írja ezt. Az egyetemi autonómia az alkotmányban garantált jog marad, ám az egyetemi szenátusnak a döntéseit a törvény szellemében kell meghoznia” – mondta az Erdélyi Riportnak Dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE szenátusának tagja annak kapcsán, hogy a rektor szerint sérti az egyetemi autonómiát a charta módosításáról szóló minisztériumi átirat.

A professzor szerint a magyar tanerő hiánya valóban gondot jelent az egyetemen, és ez egy hosszú folyamat következménye. „Ezen azonban lehet pozitív diszkriminációval, elkülönített felvételivel segíteni” – magyarázta. Ábrám elismerte, hogy idén hat hely betöltetlen maradt a magyar oktatók számára meghirdetett állások közül, ám megjegyezte: „magyar oktató sokszor olyan helyre nem is jelentkezik, ahol tudja, úgysincs esélye”.

A professzor szerint a magyar oktatók nem várják el, hogy valamennyi diákjuk már ettől az évtől anyanyelvén is doktorálhasson. „Erről szó sincs. A fokozatosság elvét követnénk. Doktorálhassanak magyarul azokon a szakterületeken, ahol már van irányító tanár, és teremtsük meg a feltételeit annak, hogy idővel más területeken is le lehessen tenni a doktori vizsgát” – jelentette ki. Ábrám Zoltán butaságnak nevezte, hogy a magyar intézetek létrehozása pénz kérdése is lenne. „Nincs arról szó, hogy elkülönítsünk például laboratóriumokat a magyar hallgatók számára. Ugyanazt az infrastruktúrát használná továbbra is valamennyi diák. Ez csak szeparatizmussal való riogatás a rektor részéről” – mondta az oktató.

A professzor szerint a rektor félrevezeti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy a tanulmányaikat magyarul végző orvosok nem tudják gyakorolni hivatásukat Romániában. Ábrám egy „kísérletre” hivatkozott, melynek eredményei ennek ellenkezőjét bizonyítják. Emlékeztetett arra, hogy 1945 és 1962 között Marosvásárhelyen kizárólag magyar nyelven zajlott az orvosképzés. „Az akkor végzett hallgatók nagy része Romániában maradt, és elismert, köztiszteletben álló szakemberként gyógyította a román és a magyar betegeket egyaránt” – érvelt a MOGYE magyar oktatója.

Állásfoglalások sorozata Az egyetem magyar oktatói az elmúlt hónapokban több alkalommal is állást foglaltak a magyar intézetek létrehozása mellett. Arra panaszkodtak, hogy „kifogytak az eszközeikből”, és a politikusok segítségét kérték. Ezt részben meg is kapták: az RMDSZ nyomására született meg az a minisztériumi átirat, amelyben a charta módosítására szólítják fel a MOGYE szenátusát. A szaktárca egyébként következetlennek bizonyult ebben az ügyben. Augusztusban egyszer már elutasította az egyetem chartáját, ám akkor még csak formai okokra, nem a magyar oktatók érveire hivatkozva.

A MOGYE ügyében összefogtak a magyar politikai szervezetek. Október 6-án, az aradi vértanúk napján csendes tüntetéssel egybekötött közös megemlékezést hívott össze az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP). A rendezvényen felszólalt Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke és Tőkés László, az EMNT elnöke is.

A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) figyelemfelkeltő akciókkal próbálta belátásra bírni az egyetem szenátusát. A civil szervezet tagjai szeptemberben aranybetűkkel írott, aranyozott keretbe foglalt hatalmas pannót helyeztek el a MOGYE bejáratához. Az 1,99 x 1,70 méteres táblára a tanügyi törvénynek azt a cikkelyét írták fel, amely a magyar intéztek létrehozására kötelezi az egyetemet.

Az ügynek nemzetközi visszhangja is volt. Füzes Oszkár bukaresti nagykövet személyesen tájékozódott a magyar intézetek létrehozásáról a MOGYE rektoránál, és Budapest támogatásáról biztosította a magyar oktatókat. Az egyetem tanára, Brassai Attila a múlt héten az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának is beszámolt kéréseik elutasításáról.