A foglyul ejtett Görögország
2015. 09. 27. 10:50Gazdasági válság, példátlan menekült nyomás: rendkívül nehéz körülmények között szavazott Görögország a hétvégén. POGÁTSA ZOLTÁN közgazdász, szociológus Athénból foglalta össze, milyen európai következményei lehetnek a görög voksolásnak. Parászka Boróka interjúja.
Ciprasz most győzött, de visszatérhet a válság
Sok szempontból feszült a helyzet Görögországban, hogy zajlott ilyen körülmények között a kampány, a választás?
Nagyon unalmas választás volt, ki lehetett számolni, hogy mi fog történni, tétje sem nagyon akadt. A választás befutói között nem találni érdemi különbséget: a Sziriza és az Új Demokrácia Párt volt esélyes arra, hogy kormányt alakítson. Mindkettő támogatja azt a megállapodást, amelyet Görögország az Unióval és az IMF-fel kötött. Mindkét párt megszorítás-pártinak mondható most. Alapvetően ezért nem érezték a görögök, hogy a szeptemberi választásnak érdemi befolyása lenne az életükre. Elég nagy a kiábrándultság a politikai rendszerből: 55 százalékos volt a részvétel egy olyan országban, ahol kötelező a szavazás. Pár évvel ezelőtt még 80 százalék járult az urnákhoz. Januárhoz képest is 8 százalékkal romlott a szavazói kedv. A görög baloldali szavazók nagyon nagy része most nem talál magának pártot. Az, hogy a Sziriza megnyerte a választást, jelzi, hogy a görögök jelentős hányada nem támogatja az eurózónából való kilépést, elfogadták Ciprász miniszterelnök kapitulációját a megszorítások előtt, csak azért, hogy bent maradjanak az Unióban. Az a formáció, amelyik kilépett a Szirizából, nem ért el értékelhető eredményt, nem jutott be a parlamentbe.
Az elvi euróellenesség a görögök számára nem szimpatikus.
Szimbolikus okokból fontos számukra az euró, bár tudják, hogy a megszorítások – amelyeket európai nyomásra kénytelenek voltak bevezetni – nagyon károsak lesznek Görögországnak. A baloldal azonban úgy látja: ami most történik, nem Ciprász felelőssége.
Milyen kormányzás jöhet, mennyire lesz stabil az új kabinet?
Politikai értelemben stabil lesz, hiszen a görög választási rendszer, hasonlóan a magyarhoz, feltranszponálja a legtöbb szavazatot szerzett párt szavazatait a parlamentben. A Szirizának nagyjából ugyanannyi képviselője lesz, mint az előző ciklusban. Gazdasági értelemben egyáltalán nem lesz stabil, hiszen a mostani választást azért írták ki, mert Ciprász úgy vélte – helyesen –, hogy most még nem érzékelhetőek a megszorítások hatásai. Most még meg lehet nyerni a választást. Mostantól lesz majd a hétköznapi ember számára világos, hogy az adóemelések mit jelentenek. Ezek a megszorítások jelentkeznek majd a makroadatokban is. A jövő év első felében nagyon világossá válik majd az, amiből ma sem csinál senki titkot: súlyos recessziót okozó következményei lesznek ezeknek az intézkedéseknek. Ezért a következő év elejére-közepére a Sziriza szerintem jelentős mértékben elveszíti a választóit. Jövő nyáron ugyanolyan gazdasági válsághelyzet lesz, mint idén nyáron volt, ugyanezekről a dolgokról fogunk vitatkozni, csak sokkal rosszabb mutatók mellett. Most már 200 százalék fölött van a görög államadósság GDP arányosan. Továbbra is tőkekorlátozások vannak. Fontos tudni, hogy Görögországból továbbra sem tudják kivinni a pénzüket a vállalkozások, nem tudnak utalni. A vásárlók kevesebbet fognak költeni.
Pogátsa Zoltán: Görögország kikerült az érdeklődés középpontjából (Fotó: mno.hu)
Ha ilyen jól látható a negatív forgatókönyv, van-e ennek orvoslására bármilyen stratégia?
Nem körvonalazódik semmi, és az a legdrámaibb az egész helyzetben, hogy akik a Szirizára szavaztak, jobb híján szavaztak Ciprász pártjára. Csak találgatja mindenki, hogy mit várnak a szavazók. A legfontosabb a gazdaságpolitikában, hogy a megszorítás ellenes intézkedéseket illetően nem tudták érvényesíteni az akaratukat. Gyakorlatilag tökéletes ellentétét teszi a Sziriza annak, amit ígért. Miért lenne más a helyzet az összes többi területen? A Szirizának az a másik nagy előnye, hogy nem korruptak, szemben a főáramú politikai elittel, az eddig kormányzókkal: az Új Demokrácia Párttal, a liberális Potamival, valamint az álszociáldemokrata PASOK-kal. Ezeket a görög társadalom oligarcha-pártként tartja nyilván, olyanokként, amelyeket a nagyvállalati réteg hozott létre, és korruptként működnek.
A Szirizára egyelőre tisztákként tekintenek,
de kérdés, hogyan tudja megváltoztatni a nagyvállalati szektor és a politika közötti nexust, hogyan lesz képes elvágni az összefonódásokat – ezt nem nagyon tudja megmondani senki. A másik fontos dolog, hogy a görög média 95 százaléka az oligarchák kezében van. A Sziriza úgy győz már másodszor, hogy tökéletes ellenszélben politizál. Az is nyitott kérdés, hogyan lehet a médiaegyensúlyt helyreállítani. Az Európai Unió ebben egyáltalán nem támogatta a Szirizát. Miközben ők az első igazán tiszta kormánya Görögországnak húsz-harminc éve, valószínűleg náluk tisztább politikusok nem nagyon várhatóak a következőkben, gyakorlatilag nulla támogatást kaptak az Uniótól, hogy rendbe rakják az eltorzult médiahelyzetet, a korrupciót, akár az offshore elszivárgások ügyét, a humán erőforrásokba való befektetést. Ezek mind-mind olyan ügyek, amelyek semmilyen formában nem kerültek be a nyáron kötött megállapodásba.
A vesztes Új Demokrácia hívei. Romlott a szavazói kedv
Románia esetében egyértelmű volt az, hogy uniós elvárás a korrupció felszámolása. Görögország esetében ez miért nem ilyen erős nyomás? Lehet-e hasonló programot belülről, a belpolitikában kikényszeríteni?
Az Európai Uniónak sokkal nagyobb a ráhatása egy olyan országra, amely a csatlakozás fázisában van. Amikor egy ország tagállammá válik, megváltoznak a viszonyok, Brüsszel jogosítványai sokkal gyengébbek, mint a tagállamok jogosítványai. Az Európai Unió kormányközi intézmény. Amennyire követtem a román korrupcióellenes hivatal működését: az egy sajátos helyzet Kelet-Európában. Egészen sajátos romániai okokból működik ez relatíve hatékonyan. Ha a térségben körülnézünk, azt látjuk, hogy általánosan nem ez a helyzet. Sem a szlovák esetben, ahol a Gorilla-botrány tönkretette a politikai berendezkedést, sem a bolgár vagy a magyar esetben – de ide sorolhatnám a lengyeleket is – nincs olyan, nemzetközileg elismert módon hatékony fellépés a korrupció ellen, mint Romániában. Azt a szisztematikus korrupciót, amely révén a helyi oligarcha réteg kezében tartja az átláthatatlan kampányfinanszírozást, és a médiahatalmán keresztül a politikai elitet – azt szerintem Romániában sem sikerült felszámolni.
A Sziriza számára ez egy kiemelt ügy, vagy a görög korrupció elszabadult hajóágyú? Van valaki, aki tudná, hogy lehet megállítani?
A Sziriza két dolog miatt jött létre. Adott ez a „foglyul ejtett állam” néven leírható jelenség. A görög politikai elit a saját érdekeit érvényesítette a közjóval szemben. Ennek felszámolását tűzte ki célul a Sziriza. A másik célja a megszorítás-ellenesség. Az, hogy marginális pártból naggyá nőhette magát, ezzel a két üggyel magyarázható. Ez ennek a pártnak a „DNS-e”. A megszorítás-ellenességet már feladta, ha a korrupcióellenességet is feladja, akkor értelmetlenné válik a léte.
Mit lép most, a választások után az Unió?
Görögország kikerült az érdeklődés középpontjából, a megállapodás elfogadása után mindenki úgy tesz, mintha megoldódott volna a helyzet. Miközben sejthető, hogy igazából csak kitolták a középjövőbe a problémákat. Egy év múlva szerintem minden folytatódni fog, úgy, mint idén. De most a menekültválság az, ami az eurokratákat foglalkoztatja.
Az eurozóna problémái visszajönnek majd,
nem csak azért, mert Görögországban nem született megoldás, hanem azért, mert Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában sem. A kínai válság begyűrűzése, az amerikai kamatemelés – mindez együtt visszahozhatja az euróválságot.
Ciprasz támogatói egy kampányrendezvényen. Nem szélsőségesek
A menekültkérdés kezelésére milyen hatással lehet ez a választási eredmény?
Ez itt Görögországban egy tíz éves probléma. Tíz évig hiába könyörögtek a görögök és az olaszok az északi tagállamoknak, hogy vállaljanak részt a problémamegoldásban. Erre lépte azt a görög kormány, hogy nem regisztrálják a menekülteket, és egyszerűen átengedik az országon. Ha nincs közös uniós megoldás, akkor ez a továbbiakban is így fog folytatódni. A szélsőségekkel az a helyzet, hogy nem nőtt a támogatottságuk. Elsősorban azért, mert bírósági eljárás folyik például az Arany Hajnal ellen, amely egy kriminalizált párt. Bűnszövetkezet szervezése miatt folyamatosan szerepel a hírekben. A görög közvélemény számára leesett szerintem, hogy ezek nem politikusok, hanem bűnözők. Egyelőre ezért nem profitáltak a jelenlegi helyzetből sem.
Görögország válságban van, és ehhez adódik a rendkívüli nyomás menekült-ügyben. Hogyhogy nem vált annyira elutasítóvá, mint a kelet-európai társadalmak?
Görögország egészségesen reagált. Amikor világossá vált, hogy a politikai elit hazudott, eltitkolta a gazdasági csalásokat, akkor elpártolt a mindezért felelős pártoktól a görög társadalom, és egy olyan pártot kezdett el támogatni, amely tiszta volt. Egyetemi professzorok álltak az alulról jövő kezdeményezések mellé: így született a Sziriza, amelyhez óriási remények fűződtek. Egyelőre még kitartanak, bár már eléggé kiábrándultak. Hálistennek nem a radikális pártok felé kanalizálja ez a kiábrándulás a szavazókat. A Szirizát a magyar média szélsőséges pártként mutatja be, de nem az. Egy konzervatív szociáldemokrata párt, ez határozza meg a társadalmi feszültségeket. Ha a Sziriza nem váltja be a reményeket, akkor jön a kelet-európai szcenárió: a fásultság, a letargia. Ez egyre inkább tetten érhető a hittel politizáló görögöknél.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
