„Szeretnék még ott lenni a kezdő tizenegyben”

Maros megye 1-es számú (marosvásárhelyi) szenátori kerületében indul a parlamenti választásokon. AZ RMDSZ egyik veterán politikusa, aki úgy érzi, eddigi munkája feljogosítja arra, hogy ott legyen a „kezdő tizenegyben”. FRUNDA GYÖRGY szenátorjelöltet Cseke Péter Tamás kérdezte a közelgő választásokról.

Sokadik kampánya és választási megméretkezése előtt áll. Miben különbözik ez az előzőektől?

Ez a kampány nem azért az eddigi legnehezebb, mert mindig a soron következő a nehéz, hanem azért, mert most igen nagy lesz a választási küzdelem két nagy román pártszövetség között. A Szociál–Liberális Szövetség (USL) és az Igaz Romániáért Szövetség (ARD) csatája olyan sok román szavazót mozgósít, hogy ez akár az RMDSZ parlamenti bejutását is veszélyeztetheti.

Amikor ez az interjú készül, még nem járt le a jelöltlisták leadásának határideje. Ám korábban úgy hírlett, Tőkés László lesz az egyik közvetlen ellenfele Maros megye 1-es számú szenátori választókerületében. Majd Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester lebegtette meg, hogy ugyanebben a választókerületben indul. Mit tud a lehetséges ellenfeleiről?

Tőkés László azt mondta, végigviszi mandátumát az Európai Parlamentben, Dorin Florea pedig azt nyilatkozta, hogy 99 százalékban ő lesz az ARD jelöltje abban a kerületben, amelyben én is indulok. Legutóbb egy interjúban már arról beszélt: a marosvásárhelyiek arra kérik, ne hagyja ott a polgármesteri széket, ne menjen Bukarestbe szenátornak, és ez őt elgondolkoztatta. A Demokrata-Liberális Pártnak egyébként a nyáron volt egy olyan döntése, hogy az önkormányzati választásokon nyertes jelöltjeik, mint amilyen Florea is, nem indulhatnak a parlamenti választásokon. Még nem tudunk semmit biztosan, október 30-án, a jelöltlisták leadása után kiderül.

Egyszer már kikapott a marosvásárhelyi polgármestertől a helyhatósági választásokon. Le tudná most győzni?

Azt hiszem, hogy ami nekem a helyhatósági választásokon a hendikepem volt, az most az előnyömre válik. Akkor úgy mutattak be engem, mint egy fehérgalléros értelmiségit, bukaresti szenátort, Strasbourgot megjárt politikust, aki a marosvásárhelyi romakérdést vagy az utcaseprés problémáját nem tudja megoldani. Most azonban nem a polgármesteri székért, hanem szenátori mandátumért zajlik a verseny, és ezen a területen én már – Floreával ellentétben – bizonyítani tudtam. Ezért azt hiszem, le tudom győzni Floreát. Számomra a tét nem is Florea legyőzése, hanem a szavazatok abszolút többségének megszerzése. Ez garantálja számomra ugyanis a biztos szenátori mandátumot.

Játsszunk el azért azzal a gondolattal is, hogy Tőkés László az egyik ellenfele lesz a választókerületben. Mivel tudná meggyőzni a szavazókat, hogy jobban tudná képviselni érdekeiket, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke?

Én nem arra építem fel a kampányomat, hogy ki lesz az ellenfelem.

Mire építi fel a kampányát?

Az én kampányom arra épül, amit kétéves képviselői és húszéves szenátori mandátumom alatt tettem. Arra is, amit Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlése román küldöttségvezetőjeként értem el, és arra, amit a marosvásárhelyiekért minden hétvégén tettem, amikor emberekkel találkoztam és segítettem nekik.

Hogyan befolyásolja majd az RMDSZ szereplését, hogy idén várhatóan hárompárti magyar–magyar verseny lesz a választásokon?

Az első kérdésére adott válaszomban is azt mondtam: annak lehetünk az áldozata, hogy nagyon sok román megy el szavazni a decemberi választásokon. Nekem ez a fő aggodalmam. Ahhoz, hogy biztosak lehessünk az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésében, decemberben 30 ezerrel több szavazatot kell szereznünk, mint amennyit az önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra kaptunk. Ez nagyon nagy erőfeszítés. Nekem is több szavazatot kell szereznem Marosvásárhelyen, a kollégáimnak is Maros megyében.

Hogyan lehet elérni ezt a célt?

Meg kell mozgatnunk a magyarságot. El kell mondanunk, mi a veszélye annak, ha nem jutunk be a parlamentbe, és azt hiszem, ezt a magyarok többsége megérti. El kell mondanunk a szavazóknak, hogy mi vár ránk a következő törvényhozói ciklusban: alkotmánymódosítás, területi-közigazgatási átszervezés, újabb európai uniós költségvetés. Ezekre kell felkészíteni az embereket. Õszintéknek kell lennünk, el kell mondanunk azt is, hogy mi is hibáztunk. De világossá kell tenni a választók számára, hogy az Erdélyi Magyar Néppártra és a Magyar Polgári Pártra leadott szavazatok a román pártokat, elsősorban az USL-t segítik. Az EMNP és az MPP ugyanis nem jut be a parlamentbe, s a két pártra leadott szavazatok elvesznek.

Az EMNP azt állítja, hogy az alternatív küszöbbel, azzal a bizonyos 6–3-mal két magyar párt is bejuthat a parlamentbe.

Ez úgy, ahogy van, hazugság. Törvény szerint csak az egyik nemzeti kisebbségi szervezet juthat be a parlamentbe alternatív küszöbbel. Emellett nem kerül be az alternatív küszöbbel valamennyi abszolút szavazattöbbséget szerző képviselő- és szenátorjelölt, hanem csak azok, akik a legtöbb szavazatot szerezték az országos versengésben. Lehet, hogy négy vagy öt szenátorjelölt abszolút többséget ér el a kerületében, ám közülük csak az a három jut be, akik országosan is a legtöbb szavazatot szerezték. Az alternatív küszöb az RMDSZ számára elfogadhatatlan, nem jelent alternatívát. A parlamentbe be lehet így is jutni, de eredményes munkát már nem lehet végezni. Eredményt a politikában csak befolyásos politikai tényezőként lehet elérni. Annyi mandátumot kell szereznünk, hogy számítsunk a román parlamentben és kormányzati tényező is lehessünk. Az RMDSZ erős parlamenti jelenlétére szüksége van mind a romániai magyarságnak, mind a romániai politikai életnek.

Az EMNP és az MPP közötti egyeztetések látványos kudarcba fulladtak, majd az RMDSZ és az MPP óvatos lépéseket tettek egymás felé: Kelemen Hunor a hivatalában fogadta a polgáriak új elnökét, Bíró Zsoltot. Ezt hogyan kommentálja?

Az RMDSZ és az MPP vezetői közötti találkozóról nem tudok sokat. Az bizonyos, hogy a politikában tárgyalni kell. Meggyőződésem, hogy Kelemen Hunor is ugyanazt mondta Bíró Zsoltnak ezen a kolozsvári találkozón, amit én ebben az interjúban: az MPP-re adott szavazatok el fognak veszni, a román pártokat fogják erősíteni. Biztos vagyok abban, hogy megpróbálta meggyőzni tárgyalópartnerét: ne fékezzék az RMDSZ bejutását a parlamentbe.

És mit értenek a magyar szavazók ezekből a politikai közjátékokból?

Szerintem a magyar politikai szervezetek közötti vita kiábrándítja a hétköznapi embereket a politikából. Sokan azt mondják majd: ilyen körülmények között nem érdemes nekem elmenni szavazni. Ez nagyon veszélyes állapot.

A hatékony kampányhoz bizonyára szüksége van a városi és megyei RMDSZ-szervezet segítségére is. Mennyire van rendben minden ezeknél a szervezeteknél? Most hirtelen arra gondolok, hogy nemrégiben kizárták Csegzi Sándor volt alpolgármestert, aki függetlenként indul a választásokon, és felkarolták azt az ifj. Benedek Istvánt, aki MPP-s jelölt volt a helyhatósági választásokon.

Marosvásárhelyen valóban vannak gondok az RMDSZ-szel, ám én erről most nem szeretnék beszélni. Az a legfontosabb most, hogy a választásokra összpontosítsunk, arra, hogy bejussanak a jelöltjeink a parlamentbe. Csegzi esete egyébként egyszerű. Az RMDSZ szabályzatában van egy cikkely, amely tételesen kimondja, hogy ki kell zárni azokat a szervezetből, akik a szövetség ellen indulnak a választásokon. Ez nemcsak jogi szempontból normális lépés, hanem erkölcsi szempontból is természetes. Azt is gusztustalannak tartom, ha egyesek más párt színeiben indultak korábban a választásokon, utána pedig megpróbálnak visszasétálni az RMDSZ-be, mintha semmi sem történt volna.

Egyike volt azoknak az RMDSZ-es politikusoknak, akik az USL-hez való közeledést szorgalmazzák. Helyi szinten, Marosvásárhelyen a városi tanácsban az RMDSZ az USL-vel lépett koalícióra, mégsem sikerült megszavaztatni a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló határozatot. Ezt hogyan kommentálja?

Először is pontosítanék: én korábban annak voltam híve, hogy az RMDSZ lépjen ki a PD-L-vel alkotott koalícióból, mert a közös kormányzás során nem sikerült a gazdasági helyzeten javítani. Utólag is úgy vélem, hogy jól gondolkoztam. Arról én nem beszéltem, hogy az RMDSZ kikkel kössön szövetséget, csak azt mondtam, hogy az USL-vel is jó kapcsolatokat kell kiépíteni. Marosvásárhelyen valóban az USL-vel vagyunk koalícióban, ezt a városi és a megyei RMDSZ-szervezet döntötte el, és úgy hiszem, hogy jó döntés volt. Korábban a PD-L-vel voltunk koalícióban négy évig, és soha nem tudtunk igazán megegyezni, Dorin Florea polgármester folyton támadta az RMDSZ-t. Lám, Florea a PD-L egyik alelnöke volt, s pártjának a kormányzása idején sem tudott fejleszteni semmit Marosvásárhelyen. Csak egy példát mondjak: a miénk az egyetlen város Erdélyben, amelynek még nincs terelőútja. Ami az utcaneveket illeti: ugyancsak Florea kapott korábban egy kibúvót a kétnyelvű utcanévtáblákat kötelezővé tevő határozat alól, amelyet négy-öt évvel ezelőtt fogadott el a marosvásárhelyi tanács. Az új összetételű önkormányzat tudtommal nem szavazta most le az RMDSZ által benyújtott határozatot, csak elhalasztották a következő hónapra a megvitatását. Az USL-s kollégák arra hivatkoztak, hogy nem ismerik elég jól az anyagot. Azt kérdezték például az RMDSZ-es tanácsosoktól: mi lesz a sorsa a Mihai Viteazul térnek, ha a határozatot megszavazzák? Ez is bizonyítja, hogy nem tudták, miről van szó. Tehát kétségkívül vannak gondok a helyi koalícióban, mert az USL-sek nem ismerték az RMDSZ-es javaslatot, de ezt nem utasították el, hanem türelmi időt kértek, hogy áttanulmányozhassák az anyagot. A következő tanácsülés előtt pedig a két frakciónak egyeztetni kell a határozat megszavazásáról, ha pedig nem sikerül, akkor ki kell lépni a koalícióból.

Nemrégiben Bukarestben tartotta kongresszusát az Európai Néppárt. A rendezvény egyik házigazdája az RMDSZ volt, az EPP elnöke pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy a szövetség képviselheti igazán az erdélyi magyarok érdekeit a román parlamentben. A magyar–magyar versengésben ez mennyire számít fegyverténynek a választók szemében?

Mindenképpen fegyvertény. És nagyon is fontos elmondani a választóknak, hogy Wilfried Martens és az EPP a romániai magyar pártok közül az RMDSZ-t támogatja, és felkérte a versenypártokat, hogy a magyar egységet az RMDSZ ernyője alatt valósítsák meg. Értelmiségiektől már kaptunk is olyan visszajelzéseket, hogy érzékelik az EPP-támogatás súlyát, jó szemmel nézik Martens kijelentéseit, és azt, hogy az RMDSZ számít az európai politikában. Ezt elmagyarázzuk, amikor találkozunk emberekkel, és én azt hiszem, hogy külpolitikai szempontból ez egy nagyon fontos érv.

Milyennek látja az RMDSZ kormányra lépésének esélyeit a választások után?

Rövid választ adok: meglátjuk a választások után.

Sokadik mandátumért versenyez, a parlament egyik veteránjának tartják. Nem fáradt bele egy kicsit?

Nem, nem fáradtam el, szeretem, amit csinálok. Kilencvenben kezdtem el politizálni a marosvásárhelyi márciusi pogromkísérlet után. Úgy érveltem akkor itt Marosvásárhelyen, hogy felkértek, menjek Bukarestbe politizálni. Három hónapja voltam nős. A feleségem beleegyezett, hogy másfél évre menjek Bukarestbe, és ez a másfél év még nem járt le. Folytatni szeretném a politizálást az erdélyi magyarok érdekében, remélem, jól végzem a dolgom, a visszajelzések szerint jól politizálok. Azt hiszem, hogy a politikában és a futballban az az egyik közös: amíg jól játszol, jól csinálod a munkád és szükség van rád, addig a kezdő tizenegyben vagy. Amikor már nem bírod, akkor jön más helyetted a csapatba. Én, azt hiszem, még bírom, ezért szeretnék még egy mandátumot a parlamentben.