Létező érzékenységek
2016. 09. 16. 16:47Egy újabb zászlóügy, amerikai-székely koprodukcióban. Szilágyi Aladár jegyzete.
Kerekded, diplomáciai alhangokkal elegy médiabalhé kerekedett abból a bizonyos lobogóepizódból, amidőn Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a nemlétező Székelyföldet körbevizitelve, Kovászna megye elöljáróinak társaságában a székely zászlót maguk elé teregetve fotózkodott. Az írott és a sugárzott sajtó riadót fújt, a médiák beirogató, beszóló fogyasztói, mániákus fórumozói is elmondták a magukét a példátlan és felháborító epizódról, a külügy bekérette a diplomatát, s az érintett szikár, higgadt szövegben reagált az ingyen cirkusz ilyetén fejleményeire.
A hír- és kommentpaksamétát átnyálazva számomra a külügyminisztérium közleményének az a passzusa volt a legmeghatóbb, melyben kijelentik, hogy „Az ilyen látogatások egyik előfeltétele a létező érzékenységek ismerete és figyelembe vétele. Ezt az álláspontunkat amerikai partnereinkkel is tudattuk a bukaresti nagykövetséggel folytatott megbeszélés keretében.”
Bár a szövegből nem derül ki egyértelműen, hogy a román külügyér „a létező érzékenységek” kellő ismeretét számon kérve kinek, kiknek az érzékenységére utalt, de százat merek tenni egy ellen, hogy csakis a hiperérzékeny román néplélekre gondolhatott. Ezt támasztja alá a kommentelők özöne is, amidőn a szelídebbje az amerikai elnökválszatási kampánnyal(!) hozza összefüggésbe az esetet, a fantáziadúsabbja pedig egyenesen Erdély megkaparintását célzó amerikai-(székely)magyar összeesküvésről fabulál.
Az viszont meg se járja az eszüket, hogy netán a másik, a székely oldalon is előfordulhatnak „létező érzékenységek”…
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
