Üzenet a kanyaron túl
 

Üzenet a kanyaron túl

2016. 10. 29. 17:26

Az utóbbi napokban az RMDSZ kapcsán két olyan ügy keltett indulati hullámokat, mint az óriásplakát hisztéria, továbbá a derék szatmári vezetők homofób kalandja. Mindkettő összefügg a közeli választással, s árulkodik arról, hogy a Szövetség világról alkotott képe legalábbis eklektikus. Szűcs László írása.

 

Ahogy kapaszkodom fel a csatári hágón, a szerpentin egyik kanyarjában fordul elém az ominózus óriásplakát. (Biza, Váradnak még hegyei is vannak, területre több, mint bármelyik székelyföldi városnak, igaz, ezekben barnamedve nem terem, csak szőlő és újgazdag villasor.) Annyiban eltér ez a tábla a Kolozsvárt híressé vált és részben eltüntetett társaitól, hogy kizárólag magyar nyelvű, s az üzenet valamivel konkrétabb: nem ígéri, hogy a vidéket az RMDSZ megmenti a kártékony Bukaresttől, csak azt, hogy a most kormányzókkal ellentétben papír helyett aszfaltból építenének autósztrádát. (Aztán visszafelé látom a hátoldalán, olyan világ is lehetséges, ahol az adónkat ránk költik, nem Bukarestre.)

Ennek bizonyára örül a Hegyköz és a lakóparkok népe, s a hágón illetékes rendőröknek sem jutott eszükbe leszedni a reklámot, pedig biztos akad olyan paragrafus, ami szerint kedvezőtlenül hat a közeli gyümölcsfák fejlődésére, továbbá súlyosan veszélyezteti a nemzetközi légi forgalmat.

Érdekes, az utóbbi napokban az RMDSZ kapcsán két olyan ügy keltett indulati hullámokat, mint ez az óriásplakát hisztéria, továbbá a derék szatmári vezetők homofób kalandja. (Említhetném harmadikként az eltörölt rádiós-tévés illeték problémáját is, de az átlagos romániai magyar választópolgár, meg nyilván a román is magasról tesz arra, hogy a hazai közmédia könnyedén elveszítheti közmédia jellegét.) A plakát ügy, leszámítva azt, hogy akaratlanul is kelt az emberben némi rossz szájízű Üzenjük Brüsszelnek/Bukarestnek, hogy... analógiát, betölti azt a szerepet, amit kiötlői neki – bihari és kolozsi közegben kísérletezve – szántak. Működik a figyelemfelkeltés, ül a provokáció, a magyarokat feltüzelheti, a szunyókáló román közvéleménynek pedig eszébe juttathatja, hogy ezek ott Erdélyben még léteznek. Úgy átjárhatta a hírtévék hiszterizált nézőit a meglepetés ereje, mint a hét elején az SZNT küldötteket Kövér László intelme arról, hogy ne habozzanak az RMDSZ-MPP listákra voksolni.

E plakát-kampány mögül hiányolom, mert többet ért volna egyszeri tematizálásnál, hogy a román médiatér felé nem volt érzékelhető a primőr üzenet alátámasztása olyan adatokkal, érvekkel dúsított tartalmi kiegészítéssel, nyilatkozni, vitaműsorokban hadakozni kész és képes szakpolitikusokkal, akik a levegő után kapkodás pillanataiban higgadtan érvelve fordították volna le a közember számára, mit jelentenek ezek az üzenetek. Hogy az adó- és illetékbevételek igazságosabb elosztása nem feltétlenül jelenti Erdély elszakítását. Függetlenül e hiányérzetemtől, s attól, hogy egy ilyen előkampány-mozzanat etnikai konfliktust is gerjeszt, így is hatékonyabb és érdekesebb ilyen plakátokba belefutni, mint a szokványos Kiharcoljuk! Hegységben az egység! Együtt így meg úgy! közhely-gyöngyszemeket olvasgatni.

A másik történet mélységesen elszomorító. Aligha tudom másként értékelni, mint atipikus kampányakciót a szatmári polgármester, valamint a megyei képviselőházi és szenátusi listavezető találkozását a homofóbiában a román neoprotestáns mozgalmárokkal. Szigorúan magánemberileg, naná. E privát részvétel hangsúlyozása éppúgy álságos, mint a toleranciát emlegetve a menekültügyet is az üzenetbe keverve kiállni a kétszáz fős tömeg elé, egy olyan országban és olyan helyzetben, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét pontosan ezekben a napokban szavazta le szinte teljes, boldog egyetértésben a parlament, elvetve ezt a lehetőséget mind a melegek, mind a heteró párok elől. Értem én, hogyne, milyen remek dolog lenne keresztény őslakosként december 11-én ugyanúgy román szavazatokat szerezni, mint júniusban. De nem lehet a hét páros napjain az emberi jogokért, kisebbségi jogokért küzdeni, páratlan napokon pedig másokét semmibe venni. Ebben az összefüggésben tökéletesen igazak e politikusi próbálkozásokra Esterházy Péter mégoly sokszor idézett szavai: Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá…

Bizony, még az RMDSZ-ben sem.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!