Ponta kettős veresége

2014. 11. 16. 22:47

Jelzésértékű, hogy a miniszterelnök este kilenckor nem jelent a kamerák előtt, úgy látszik, a románok reménybeli egyesítőjének nem volt a vereséghez előkészített arca. Moldova és Havasalföld ezúttal kevés volt Erdélyhez, Bukaresthez és a diaszpórához képest Szűcs László vezércikke.

 

Nem járt indiántáncot, gólörömöt mímelve stábja nyakába borulva egyik jelölt sem vasárnap este az exit poll eredmények bejelentése után Bukarestben, pedig az adatok azt sejtették, az ellentmondó felmérések ellenére Victor Ponta elveszíti az elnökválasztást. (Exkluzív klubot alapíthat a kormányfőként tavasszal ugyancsak bukó szlovák Robert Ficóval.) Jelzésértékű, hogy meg sem jelent a kamerák előtt, úgy látszik, a románok reménybeli egyesítőjének nem volt a vereséghez előkészített arca.

A választásra jogosultak közel kétharmadának a részvétele komoly felhatalmazást jelent a következő öt esztendőre az új elnöknek, sokat ér majd a mai masszív jelenlét, ha parlamenttel, kormányokkal kell 2019-ig hadakoznia. Ez akkor is igaz, ha a végeredmény is csekély különbséget mutat majd kettejük között. Hiszen az utcát is maga mellé állító Klaus Iohannis pár nap alatt jelentős hátrányt dolgozott le. Hívei elkötelezettebbnek bizonyultak, képes volt mozgósítani tartalékait, s masszívabban maga mellé állítani politikai hátországai szavazóit, miközben ez a szociáldemokrata vetélytársnak kevésbé sikerült. Moldova és Havasalföld ezúttal kevés volt Erdélyhez, Bukaresthez és a diaszpórához képest. Az is Szeben polgármesterét segítette Cotroceni felé, hogy miközben az első forduló mellette kiálló veszteseinek szavazói zömében most őt választották, Ponta szövetségesei nem teljesítettek jól: Dan Diaconescu, Vadim Tudor és Meleşcanu szavazóinak a fele Iohannisra szavazott, Kelemen Hunor választóinak háromnegyede tett így az exit pollok részletes adatai alapján. Utóbbiakra hatással lehetett a Nagy-Románia Párt elnökével kötött kormánypárti paktum, úgyhogy Ponta gombóccá gyűrheti a Vadimmal kötött megállapodást, s megcélozhatja vele a legközelebbi szemetest. (Félő, a Ponta mellett nyíltan korteskedő RMDSZ-es vezetők megnyilvánulásai csak olajat öntöttek a tűzre, terméketlen volt igyekezetük.)

Különösen teltek a két forduló közötti napok, a végül megtartott két elnökjelölti vita ellenére – ahol Iohannis első tragikus szereplése után javított vitakészségén – egyetlen téma uralta a közbeszédet, ami akár marginális problémának is tekinthető az ország egészének gondjait tekintve: a külföldön szavazók helyzete, a választás megszervezése Európa nagyvárosaiban. A végeredményt tekintve érdemes volt ezt tematizálni, mert ahogy öt esztendeje Traian Băsescu, úgy 2014. november 16-án Klaus Iohannis is a külföldön szavazók segítségével szerzi meg a többséget, illetve közvetve ezzel ért el itthon is sikert. Egész pontosan: a Dél- és Nyugat-Európában élők nélkül nem nyer. (S egy zárójel erejéig ne feledjük a nagy játékost sem, a kampány utolsó napjaiban a távozó elnök is a jobboldal jelöltjének útját egyengette, anélkül, hogy az őt magát nem kedvelő jobboldali szavazókat elriasztotta volna.)

Vasárnap este, urnazárás idején Párizstól Madridig, Stuttgarttól Londonig még sok romániai áll(t) az utcán a hideg novemberi esőben. És nem tudtak élni állampolgári jogukkal. Könnygázt is kapnak a nyakukba, finom európait. Joguk egyenlő, ugyanannyit ér, mint a Bukarestbe kora este szavazni visszarepülő külügyminiszteré. Mindez a hazai szabálytalanságokkal, balkáni voksturizmussal együtt azzal az eredménnyel is járhat, hogy az Alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánítja a második fordulót. Ha így döntenek, abba annak a kormánynak kellene belebuknia, amely a választást szervezte, s vezetője a vesztes induló. Ez a kettős vereség jó ideig zárójelbe teheti a politikai pályája csúcsától egy lépésre álló, annak küszöbében megbotló Ponta karrierjét.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!