Ha nem lelkesen, racionálisan

2016. 12. 08. 18:15

A saját lábán biztosan megálló Szövetséghez nélkülözhetetlen az erős parlamenti képviselet. Ehhez viszont szavazatok kellenek. Úgy néhány százezer. Ha nem lelkesedésből, akkor racionálisan. Szűcs László kampányzáró jegyzete.

 

Nem kellene sokáig rágnom a ceruza végét, hogy szóvá tegyem azokat a nekem nem tetsző jelenségeket, kritikáim tárgyát, ami az RMDSZ politizálását illetik, legyenek lokális ügyek vagy országos témák. De ezt csak amellett (esetleg az után) teszem jó szívvel, ha vasárnap elmegyek szavazni, s nem hallgatom el, igen, arra a listára, amit nevezhetünk az összefogásénak, tulipánosnak. Ám ennél fontosabb, rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy egyetlenként képes és hajlandó foglalkozni azoknak az érdekvédelmével, akiknek akár itt is, naponta a cikkeinket írjuk. Azokéval is, akik a maguk hangnemében ugyancsak észrevételezik a nekik nem tetsző jelenségeket. Hiszen minden vizsgálatot érdemes önvizsgálattal kezdeni, ez esetben a kérdéssel: választóként megteszem-e azt, ami erőmet meg nem haladva lehetséges? Gondolva arra is,

a következő négy évről ugyanúgy szól a szavazatom, mint az előző ciklus értékeléséről.

A bírálat vállalása és az állampolgári jog gyakorlása együtt működőképes. Ugyanúgy nem látom értelmét a kritikátlan, bólogató szavazógép-mentalitásnak, mint annak, hogy valaki távolmaradásával tüntetve sorolja elégedetlensége okait. Vonzó alternatíva márpedig nincs a szavazólapon.

Hasonló okból kelt bennem visszatetszést a két magatartás véglet, egyfelől a választót nem felnőttként kezelő közhely-cunami az összefogás okozta boldogságérzetről, másfelől Tőkés László mára egyszemélyessé vált, monomániás ellendrukkerkedése.

Azzal sem vagyok kibékülve, hogy egyes szakértők kincstári pesszimizmusuktól hajtva előre azt számolgatják, mire lehet elég, mennyire minimalizálhatja a veszteségeket 4,9 százalékos eredmény esetében az alternatív küszöb. A teljes politikai kínálat és a várhatóan szerény országos részvétel ismeretében miért nem a plusz mandátumok megszerzésének realitása uralja a közbeszédet? A térfél innenső oldalán kinek szolgálhatja az érdekét megkóstolni a képviselet nélkül maradás pudingját? Inkább közelítsük úgy a kérdést, hogy a leadott szavazat akár egy másik megyében, visszaosztásból közvetlen képviselethez juttathatja valamely szórványközösségünket. Ám jegyezzük meg: visszaosztás csak annak jár, aki eléri országosan az öt százalékot.

És még valami. Bírálatunk kedvenc tárgya, az RMDSZ ugyan hajladozik erre-arra, kommunikál ezt-azt, amitől nem mindig gyúlnak bennem örömtüzek, de mindmáig az egyetlen számottevő magyar (s nem csak) politikai szervezet a Kárpát-medencében, amely a legtöbb következetességgel tart ki eredeti céljai, értékei, nézetei mellett, s ahonnan még nem száműzték teljesen a vélemények pluralizmusát. 2016-ban ez nem csekély eredmény.

A saját lábán, biztosan – bukaresti és/vagy budapesti mankók nélkül – megálló Szövetséghez nélkülözhetetlen az erős parlamenti képviselet. Ehhez viszont szavazatok kellenek. Úgy néhány százezer. Ha nem lelkesedésből, teljes egyetértésből, akkor racionálisan. Hogy a jövő héttől is legyen kihez fordulni, és legyen kit bírálni.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!