Álom a kevés államról

2015. 12. 18. 20:06

Amúgy mondja meg valaki, miért veszélyesebb savlekötő tablettát reklámozni, mint sört, bort, égetett szeszeket, energiaitalokat? Vagy ne adjak ötleteket törvényhozóinknak...? Szűcs László vezércikke.

 

A politika iránt semmiféle érdeklődést nem tanúsító emberek mindennapjait is érintő jogszabályokat fogadott el a – majdnem kormánytöbbséget mondtam –, szóval a képviselők zöme. A munka- és szórakozóhelyeken teljes dohányzási tilalom lép életbe, közben eltűnhetnek a televíziós reklámblokkokból a gyógyszerhirdetések. Tartalmilag nincs sok bajom e két korlátozással, ugyanakkor aggályos folyamat előjelének tekintem. Attól tartok, a román állam mind hangsúlyosabban meg kíván jelenni az életünkben, velünk kel, elkísér a munkába, segít eltölteni a szabadidőt, elkísér a bevásárlásokra, besegít a gyermeknevelésbe. Megszab, előír, korlátoz, bevált magyar mintára beleszól abba: mit, mikor, hogyan tegyünk. Nem kétséges, az állam csakis a javunkat akarja, az viszont kérdés – erre majd a választások eredménye ad választ –

a román(iai) társadalom óhajtja-e, hogy a politika az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon életvezetésében,

kér-e abból, hogy a javát akarják. Érdekes, egy liberálisnak mondott, jelenleg a végrehajtó hatalmat is gyakorló államfő, s egy magát liberálisnak nevező párt helyzetbe kerülése után köszönnek ránk e változások. Nem érdektelen az sem, hogy nevezett jogszabályok előkészítése körül ott tüsténkedett az RMDSZ is.

A gyógyszerreklámok eltűnése önmagában nem tragédia, orrcseppet vagy fájdalomcsillapítót talán hagyományos tanácsokra hallgatva (lásd orvosok, patikusok) is választhatunk, feltéve, ha kapunk időpontot háziorvosunktól, mielőtt influenzás tüneteink maguktól is csillapodnak.

Még a gyógyszeripart sem sajnálom, még kevésbé a kereskedelmi televíziókat, csak fölöslegesnek és túlzónak tartom a tiltást, mert azt sugallja, valaki helyettem kíván dönteni. Miért nem elegendő a vényköteles szerek népszerűsítését levenni a képernyőkről? Esetleg kötelezni a hirdetőt, hogy minden gyógyhatású filmecske végén érthető legyen a most érthetetlenül elhadart figyelmeztetés.

Amúgy mondja már meg valaki, miért veszélyesebb savlekötő tablettát reklámozni, mint sört, bort, égetett szeszeket, energiaitalokat? Vagy ne adjak ötleteket törvényhozóinknak...?

Önmagában a teljes nikotinstop is üdvözlendő, európai mintákat követő szabályozás. Mondom ezt hitelesen, frissen visszaszokottként, egy minapi vendéglői élménnyel, amikor vacsora előtt-után nemdohányzó magyarországi vendégeink partra vetett halakként kapkodtak friss levegő után. (Igaz, a kellemetlenséget a terem rossz adottságai, egy füstelszívó hiánya is tetézte.)

Ugyanakkor elég jól működtek eddig azok a helyek, ahol külön termekbe tudták elhelyezni a dohányos és nemdohányos vendégeket, s hellyel-közzel megoldott volt a szellőztetés is. Azt is átgondolatlannak tartom, hogy a teljesen szagtalan e-cigarettákkal szemben ugyanolyan szigorral lép fel a törvényalkotó, mint a dohányfüsttel. S miért lenne ördögtől való megtartani néhány olyan kávézót, ahova csak a nikotinfüggőknek ajánlatos a belépés? A társadalmon belül jelentős kisebbséget érintő kérdésről döntöttek mindenféle konzultáció nélkül. Megengedhetnék németországi mintára dohányzóklubok működését.

Remélem, nincs igazam, s ez a két döntés nem egy hosszabb folyamat nyitánya. És majd jövő év végén, ha lesz egy igazi, szakértőietlen kormányunk a választás után, nem azzal teszi emlékezetessé hivatalba lépését, hogy nekiáll megszabni, mit, mikor vásároljunk, mivel töltsük az időt vasárnap, nem ad feladatmeghatározó útmutatást a nőknek szerepüket illetően, nem költ milliárdokat presztízsberuházásokra, nem akarja uniformizálni a sajtót, a közoktatást, a kultúrát. Inkább hagyja, hogy a politika iránt semmilyen érdeklődést nem tanúsító polgárok mindennapjai úgy teljenek, hogy észre se vegyék a működését.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!