Medvetánc a Műhelyben

2016. 11. 01. 09:50

A magyarországi Barabás Lőrinc Quartet Erdély több városában is lemezbemutató koncertet adott, bemutatva az nemrégiben megjelent Beardance albumukat. A kolozsvári koncerten, az Atelier kávézóban Sarány Orsolya járt.

 

Öt erdélyi városban játszott a napokban a Medvetánc anyagából a zenekar

 

Az Atelier kávézó számos kolozsvári ikonikus helye. Nemcsak a kartonból készült berendezése miatt, hanem tevékenységeiről, koncertjeiről is híres. Így nem csoda, hogy ez a dzsessz koncerteknek gyakran otthont adó kávézó volt a lemezbemutató helyszíne.

Barabás Lőrinc budapesti jazztrombitás és zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, és már egyetemi évei alatt zenekarával rangos külföldi jazz-fesztiválokon lépett fel, többször visszatért Hongkongba és Ausztráliába is. Ezek után tagja lett az Irie Maffia együttesnek, illetve saját jazz-funk-pop együttest is alapított Barabás Lőrinc Eklektric néven, a csapat két albumot is kiadott. Egy éves londoni élete és a zenekara 2010-es felbomlása után kezdett el nagyobb érdeklődést mutatni az elektromos zene iránt, így elvégezte New Yorkban a SAE Institute elektronikus zenei képzését. Munkáit azóta nagy mértékben határozza meg az elektronikus zene világa, az instrumentális és elektronikus elemek harmonikus keverése. Két szólóalbuma is keveri a groove-os, ritmikus elektronikus zenét a klasszikus zenével. A szólóalbumokból készült egyszemélyes showjában trombitát, billentyűs hangszert és laptopot használ számai eljátszásához.

Ám a trombitás nemcsak az elektronikus zenében keres motívumokat zenéjéhez, hanem a különböző kultúrákban is. A lemezbemutatón elmondta, hogy a címadó dalt (Medvetánc), az indián kultúra ihlette.

A Beardance albumot szeptemberben adták ki. A kvartett, amely Cséry Zoltán billentyűsből, Herr Attila basszusgitárosból, Nagy Zsolt dobosból és a névadóból áll, zenéjében ötvözi a klasszikus dzsesszt az elektronikus zene nyújtotta lehetőségekkel. Barabás az új albumot elektro-ufo-jazz „műfajba” kategorizálta, és nem hiába nem tudta egy műfaj jellemzőivel leírni azt, amit készítettek. Ám ez nem is baj. A zene „ufósága” közelebb hozhatja a dzsesszt a fiatalabb közönséghez is, akik sokkal jobban ismerik, jobban hozzá vannak szokva az elektronikus zenéhez. A dalok élő előadásához számos elektronikus elemet használnak: drum’n’bass alapot, különböző effekteket, torzításokat, loop pedálokat, szintetizátort. Ezekre az elemekre épül rá, épül bele a zongora hangzás, a trombitajáték, illetve a különböző szólók. Így az elektronikába beépülve a dzsessz fogyaszthatóbb lett az elektronikus zenét kedvelő korosztály számára is, valamint megkedveltetheti az elektronikus zenét azokkal, akik idegenkedve gondolnak erre a műfajra. Az album tud egyensúlyozni a két műfaj között, nem billen el egyik irányba sem.

A Barabás Lőrinc Quartet egy korábbi fellápásán a budapesti Szimplában

 

A kvartett nemcsak a két idegennek tűnő zenei stílust tudja egymáshoz közelebb hozni, hanem a zenét is közel viszi az érdeklődőhöz. A zenekar erdélyi koncertjeit, az Atelierhez hasonlatos hangulatos kávézókban, szórakozóhelyeken adta, amely egyfajta szabadságot biztosít a zenészeknek és az érdeklődőknek is. A kolozsvári koncerten egy-egy szóló alkalmával tapssal és füttyel biztatták a zenészeket, a szóló lezártát és a számok végét is zajos tetszésnyilvánítás fogadta.

A kvartett Kolozsváron kívül játszott még Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Brassóban és Szatmárnémetiben is. Ezután visszamennek Budapestre egy koncertet adni, utána irány az Egyesült Királyság és az Államok.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!