Közéleti magyar líra Svédországból

„Nagyvárad volt az a vízválasztó, ami engem romániaivá tesz, ugyanakkor kapcsol Magyarországhoz is. Svédországi magyarként sokat segített a beilleszkedésben az úgymond kisebbségi létforma” – mondta SALL LÁSZLÓ a kolozsvári Minerva-házban tartott könyvbemutatóján, ahol az is kiderült, a Göteborgban élő költő szívesen kísérletezik a közéleti lírával.

A Polit kö című könyvet méltató Demény Péter író, költő felidézte: egy húsvéti locsoláskor találkozott először Sall Lászlóval. Gondolkodásuk, szellemiségük sok tekintetben hasonló. A nagyváradi születésű, Göteborgban élő alkotót és Deményt leginkább a kalandozás vágya köti össze.
Elsőként arról mesélt Demény kérésére Sall, hogy milyen is ma Nagyvárad, illetve milyen volt 1990-ig, amikor még a városban élt. A költő nosztalgiával emlékezett vissza az egykori Ady körökre, Szűcs Lászlóhoz, Kinde Annamáriához, Zudor Jánoshoz kötődő barátságára. Az irodalmi kör kritikus 1983-84-es periódusáról is szót ejtett, amikor – az Ellenpontok szamizdat lap készítőinek lebukása után – többekben felvetődött, hogy hagyják-e abba az estek szervezését. Hogy mit is jelentett akkoriban az Ady kör, s mihez tudná leginkább hasonlítani, erre válaszolva kifejtette: leginkább a kolozsvári Gaál Gábor Körrel lehetne rokonítani, közös értékrend mentén szerveződtek ezek a társaságok. Az Ady kör Váradon egyéb fórum, lap hiányában mindent helyettesített, főként a fiatal alkotóknak volt a fóruma. Azokból az emberekből, akik a körre jártak, illetve szervezték azt, sokan már nem irodalmi terepen mozognak, de az a szűk baráti társaság ma is tartja egymással a kapcsolatot.
Demény szerint a kötet kissé vékonyka más verseskönyvek terjedelméhez képest, s ennek kapcsán rákérdezett a szerzőre, mi motiválja, hogy kiadja ezeket a szokásosnál kisebb terjedelmű könyveket. Miért nem vár addig, amíg több vers összegyűl. Korábbi, 2011-ben megjelent kötete is hasonló terjedelmű. A mostani publikálást az motiválta, hogy néhány versét nem publikálták az Élet és Irodalomban, pedig ígéretet kapott rá. Sallban nem él semmiféle közléskényszer, ami a kötetek megjelenésére motiválná.
A Polit kö éles társadalomkritikát fogalmaz meg, közéleti témákat taglal, amelynek kapcsán a szerző egykori tanárára, Schneider Németh Antalra, a könyv előszavának szerzőjére hivatkozott, aki megállapította: harminc évvel ezelőtt is volt a költőben ilyen irányú elkötelezettség. „Ha a táradalom szerves részének tekintjük magunkat, kötelességünk reflektálni a minket körülvevő problémákra. Azt fogalmazom meg, ahogy én látom a világot, semmi mást nem teszek” – fogalmazott ezzel kapcsolatban.
Az esten a svédországi és az erdélyi társadalom közötti különbségekre is kitértek. A meghívott beszámolt: a svédek nyitottak, liberálisak, az intézmények több dolgot bíznak az emberek kezére, könnyebb ott élni, meghatározza a hétköznapokat is ez a szemlélet. Idegen nyelvű környezetben is sikerül kapcsolatban maradnia az irodalommal, sokat olvas, s ha teheti, Magyarországra és Nagyváradra gyakorta ellátogat. A könyvbemutatón – hasonlóan a néhány nappal korábbi váradihoz – elhangzott egy A. G. Weinberger által megzenésített Sall-négysoros, valamint több versének videofelvétele Gáspárik Attila előadásában. A kötet bevételét a szerző két nehéz anyagi helyzetben élő erdélyi költő között osztja el.

Varga Melinda