Könyvek, írók, meghittségek

2014. 12. 16. 09:50

Tucatnyi íróval és érdekes, új kiadvánnyal lehetett ismerkedni a VI. Nagyváradi Könyvmaratonon november 20-22. között. Három helyszínen zajlottak az események, egyebek közt az újranyílt Illyés Gyula Könyvesboltban. A kötetbemutatókat felolvasások tarkították, az irodalombarátok ízelítőt kaphattak a meghívottak írói, költői világból. A nemzetközi elismertségű Dragomán György is Váradra látogatott. A könyvmaraton utolsó napján, Ady Endre születésének 137. évfordulóján délelőtt megkoszorúzták a poéta mellszobrát, este pedig mécseseket gyújtottak mellszobránál és A holnaposok szoborcsoportnál is. Tóth Hajnal beszámolója.

 

 

 

A Könyvmaraton első napján az Illyés Gyula Könyvesboltban találkozhattak az érdeklődők szerzőkkel és kiadók vezetőivel. A könyvüzlet falait a múlt század eleji Várad varázsát megidéző képeslapokról készült poszterek díszítik.
A megnyitó ünnepségen a könyvmaraton főszervezői köszöntötték a szép számban összegyűlt érdeklődőket. Derzsi Ákos, az Europrint Kiadó vezetője szólt arról többek között, hogy nincs meghittebb kapcsolat, mint ami létrejöhet ember és könyv között. Szűcs László, a Várad művészeti, kulturális folyóirat főszerkesztője elmondta, az elmúlt esztendők során volt már könyvmaratonos rendezvény például a bábszínházban, a városi művelődési házban (volt Arlus), a Szigligeti Színházban. Hozzáfűzte: „Belaktuk a belvárost.” Az idei könyvmaraton programja is sokszínű lett, „új könyvekkel és régi motorosokkal, új szerzőkkel és visszatérő vendégekkel”. Most egy új helyszínre, az új könyvesboltba is invitálták az irodalombarátokat. Simon Judit, a Riport Kiadó vezetője kifejtette: a könyvmaraton célja a váradi könyvtermés megmutatása. Mint hangsúloyzta, a könyvet, e „divatjamúlt”, jó fogású, szép, barátságos tárgyat igazán szeretik. A lényeg, hogy meghittség alakuljon ki ember és irodalom, ember és ember között. Králik Lóránd, az Illyés könyvesboltot működtető vállalkozás többségi tulajdonosa elmondta: ez az első rendezvény a megújult üzletben. Remélik, sok színvonalas eseménynek adhat otthont ezután is a könyvesbolt.
Elsőként Borzási Johanna Angyalszemközt című verseskötetét mutatták be. Borzási Johanna a Várad folyóirat 2012-es verspályázatának győztese, akinek fődíja ez a kötet. A pályázat kezdeményezője, a zsűri elnöke az idén januárban elhunyt Kinde Annamária költő, újságíró volt. Borzási Johanna verseskönyvét ugyanolyan külalakban adták ki, mint Kinde Annamária utolsó verseskötetét, kicsit reá is emlékezve ezáltal. A halkszavú, szerény költőnő elmondta: számára a versírás határtalan vidék.
Ezután egy másik versgyűjteménnyel, Lőnhárt Melinda Látható hiány című kötetével ismerkedhettek meg a jelenlévők. A költőnő számára felszabadultságot, menedéket jelent a versírás.
A könyvmaratonra megjelent a Karácsony Benő-sorozat következő, immáron negyedik kötete, az Utazás a szürke folyón című regény. Demény Péter  költő, író, szerkesztő ismertetőjében szólt arról, hogy Karácsony Benővel hálátlan volt az élet, és hálátlan vele az irodalomtörténet is. Méltatta Karácsony Benő különleges humorát, világnézetét, mely szerint nincs világnézet. A Riport Kiadó megteremti a lehetőséget, hogy hozzájussunk a műveihez. Az Utazás a szürke folyón egy pikareszkregény. Mint elhangzott: nehéz megtalálni a boldogság szigetét, mert elsodor a folyó. S a boldogság nem lepkevadászat.
Láng Zsolt beszélt Szerelemváros című novelláskötetéről. „A játékot tartom az egyetlen lehetséges életfilozófiának. A játék tesz minket jelenvalóvá. Az írásban pláne fontos a játék.”
A maraton második napján Sorbán Attilával és Mondd szépen, ámen című új regényével ismerkedhettek az olvasók. A szerző elárulta címfüggőségét. Először kitalálja a címet s az első mondatot, s hagyja, hogy ezek inspirálják. Egyik figurája sem fiktív, hiszen újságíróként sokrétegű társadalmat ismerhetett meg.
Elek Tibor Markó Béla költői világa címmel írt monográfiát. A könyv szerzője és Markó Béla is jelen volt a maratonon. Markó Béla megjegyezte: sokat tanult magáról e monográfia révén, segített a jövővel, a hogyan tovább?-bal kapcsolatban. Mint elhangzott: szükségszerű volt, hogy Markó Béla eljusson a szonettektől a haikuig.
A novemberi Törzsasztal-estre is a könyvmaraton keretében került sor. Dragomán György mesélt regényeiről (A pusztítás könyve, A fehér király, Máglya). Két utóbbi regényét úgymond fecnikből, szilánkokból rakta össze. „Amikor könyveket írok, világokat építek. Belebújok a képekbe, amiket látok.”
A harmadik nap eseményeinek egy része a Silent kávézóban zajlott. Délelőtt írókkal kávézhattak az irodalombarátok, többek között Dragomán György is jelen volt a kötetlen beszélgetésen, amelyre sok diák is ellátogatott. Délután Szilágyi Aladár közíró, újságíró bemutatta a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) által kiadott, Farnastól Zsobokig című riportkötetet. A nyári kalotaszegi riporttábor élményeiről beszélt Rácz Éva MÚRE-elnök, Szűcs László, Simon Judit és Bögözi Attila.
Molnár Judit magyartanár, közíró a tőle megszokott módon roppant élvezetesen mesélt a magyar irodalomról és Nádpálca nélkül című irodalomtörténeti könyvéről. A kiindulópont a Kiss Stúdió Színház számos irodalmi estje volt, melyek célja, hogy ne banalitások, hanem érdekességek hangozzanak el egy-egy íróról, költőről, korszakról. Az előadásokból írások születtek, a sorozat a Biharország folyóiratban jelent meg, most pedig kötetbe került a gyűjtemény.
Tasnádi-Sáhy Péter beszélt A békaember legendája című novelláskötetéről. Mindig van egy kép, egy motívum, amihez aztán lesz egy történet.
Székely Ervin beszélt harmadik regényéről, melynek címe: Bársonyszék és aszfalt. Nincs tudatos munkamódszere, gerjesztette egyik könyv a másikat. Mindig a valóságból indult ki, saját tapasztalatait is felhasználva.
Derzsi Ákos az Europrint újdonságait ismertette. Ezután a társaság átment az Ady Endre Emlékmúzeumba, ahol Imre Zoltán, a múzeum vezetője felhívta a figyelmet az új kiállításra, majd a Kós Károly összegyűjtött publicisztikái című kötetet Sarány István mutatta be. Kós Károly írásaiban a nagy történelmi sorsfordulók mind tükröződnek.
Végül, de nem utolsósorban Péter I. Zoltán helytörténész új könyvét, A Zöldfától a Kék macskáig – nagyváradi vendéglők a Monarchia idején című kötetet ismerhették meg a résztvevők. A szerző sok érdekességet mesélt a vendéglőkről, bodegákról, sörcsarnokokról, az akkori étkekről, és fölelevenítette Ady életének néhány mozzanatát is.
A költő születésnapja alkalmából Mátyás Zsolt Imre színművész tartott performanszot. Végül az Ady Endre-szobornál és a holnaposok szoborcsoportjánál égtek „kis rőzse-dalok”, vagyis mécsesek.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!