Irodalmi unicumok

A különböző generációkhoz tartozó alkotók jól érzik magukat az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) irodalomszervező munkájának eredményeként létrejött rendezvényeken. Február harmadik hétvégéjén, az E-MIL tizedik születésnapját ünneplő könyvbemutatókon nemcsak az irodalmárok, de a közönség is szép számban megjelent. Varga Melinda tudósítása az Erdélyi Riport 2012/8. számából.

„Az E-MIL célkitűzései a jövőre nézve sem változnak. Feladatunk elvégezni mindazt a munkát, amely a pályázással, lobbizással kapcsolatos, amely az erdélyi magyar irodalom fenntartásához szükséges, megteremteni azt az irodalmi életet, amelyet eddig is biztosítottunk, illetve azt a közösségi érzést, amely az erdélyi magyar alkotókat eddig is jellemezte, amelyre én személy szerint büszke vagyok. Erdélyben a különböző generációkhoz tartozó alkotók jól érzik magukat, közösen vesznek részt rendezvényeken, meghallgatják egymást, akár egy közgyűlésen is, még ha vita is van, sikerül azt baráti és emberi módon megoldani” – fogalmazott László Noémi, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának újdonsült elnöke a szervezet tizedik születésnapját ünneplő irodalmi fesztiválon a kolozsvári Bulgakov Kávéházban. Mi sem bizonyítja jobban az E-MIL új elnöke által megfogalmazottakat, mint a háromnapos irodalmi rendezvénysorozat, amelyben Király Lászlótól Egyed Emesén és Bréda Ferencen át a legfiatalabbakig színesedett a literatúra kávéházi pódiuma.

Az egyedüli férfi Csütörtök este Noszlopi Botond A szórakoztatás mesterfoka című kötetének bemutatójába kapcsolódhattunk be. A költő második verseskönyvét Murányi Sándor Olivér író méltatta, aki nemcsak a költemények átütő jellegét, eredetiségét emelte ki, hanem az alanyiság kérdését firtatva a meghívott szerelmi életének pikánsabb részeit is érintette.

Míg a Csendrapszódia címet viselő első kötetet a biztos rímkezelés, a kötött versforma ismerete, illetve egy teljesen egyedi hang jellemzi, A szórakoztatás művészete jóval filozofikusabb, tematikájában is érettebb kötet.

„Noszlopi Botond költészete unicum. Ha sokat fogyasztunk belőle, minden nővel el akarjuk hitetni: mi vagyunk az egyedüli Férfiak, a többi hím csak pasi” – összegzett Murányi, aki a továbbiakban kiemelte a könyv néhány számára fontos darabját: A magány genealógiája, Társkeresés, Óda a zsarnok szépséghez, A vágyott undor, A kambodzsai neje, Eszter és a téboly, Fémrúd és tükör, Nyílik a húspiac, Szerelem ábécé, Egy rozzant ágy alatt, A megalkuvás pszichológiája című verseket. Ízesítésképp Noszlopi fel is olvasott néhányat közülük.

Sötétség és világosság határán A második napon, a Holt költők társasága címet viselő eseményen Jancsó Noémi A webkamera-arc című, összegyűjtött írásokat tartalmazó könyvét és Veress Gerzson Igazolatlanul – jelen című versgyűjteményét ismertették. A fiatalon elhunyt alkotók pályája ugyan nem teljesedhetett ki, de mint ahogy azt a huszonkét évesen elhunyt Jancsó Noémit méltató Egyed Emese is jelezte: „a szerző a szövegei által most is jelen van közöttünk”. A sötétség és a világosság határán él a szerző, életművére a teremtő jelenlét, az elsőség, a valamit másképp csinálni, mint az előttünk járók, a vele született bölcsesség jellemző. Jancsó Noémi kísérletet tesz a majdnem tökéletes emberi mérce megérintésére. Írásaiban gyakori a haláltematika, a játék, a mitológiai elemek feldolgozása, a belső titokra figyelés. „Nem a rendezett üresség érdekli, az emberiben hisz” – fogalmazott a méltató.

A Veress Gerzson verskötetét bemutató Egyed Péter, aki egyébként a Kriterion Forrás sorozatának szerkesztője volt, elárulta: az alkotó „örök jelölt” volt a kiadónál, de valamiért mindig visszakérte a leadott kéziratot további javítások céljából.

Hallatlanul tudatos alkotó volt, személyében és lírájában egyaránt klasszikusan vágánsköltő. Tömör, frappáns képekben fogalmaz, rendkívül sok szójátékkal. „Folyton lángolni akart és ez nagyon jól állt neki, különös költői lázállapot jellemezte” – emlékezett Egyed Péter.

Hasonló könyv nem született A rendezvény zárónapján Benő Attila A kórus és a kutyák című verseskötetét Király László költő mutatta be, s A hívatlan vendég című verset emelte ki a kötet erősségeként. Véleménye szerint a szerző a költeményben megfogalmazott gondolatokat a következő verseskönyvében fogja kamatoztatni. „Benő Attila egy építkező költő, ez a kötet egy lépcsőn felfelé haladás egyik lépcsőfokaként is értelmezhető” – vélekedett a műről Király. A meghívott fölhívja, bűvöli az olvasót. A kötet erénye: távlatokat nyit, de semmit sem magyaráz. Személyes, mély, emberi szóval előadott költészetet olvashatunk.

Egyed Emese Briszéisz című új kötetét Bréda Ferenc esztéta méltatta, valóságos költői párbeszédet improvizálva a könyvbemutatón, s ezáltal a kötet bensőséges hangulatát is érzékeltette.

Az esztéta meglátása szerint az 1918-tól napjainkig terjedő időintervallumban hasonló könyv nem született. Sokrétű szellemi hozadék, amelyet befolyásol a petrarcai líra, a mitológia, a szó jó értelmében vett varázslás, a mágia művészete, az esszéisztikus, antik bölcsesség. „A vágy, az elérhetetlenség, a titkos szerelem költészete”– összegzett Bréda.

Kolozsváron, hatékonyan Szombaton tartották meg a tízéves erdélyi magyar írószövetség tisztújító közgyűlését is. A tagság a választmányba szavazta László Noémit, Gáll Attilát, Karácsonyi Zsoltot, Király Zoltánt és Fekete Vincét. Ezután a választmány saját tagjai közül megválasztotta László Noémit elnöknek, az ügyvezető elnöki teendőket továbbra is Király Zoltán látja majd el.Az E-MIL új elnöke szerint a kortárs irodalmi élet, az események szervezése, a különböző problémák megoldása az eddigiekhez képest azért lesz hatékonyabb, mert a választmány nagy része Kolozsvárott tartózkodik, így könnyebben tudnak majd találkozni, személyes beszélgetéseket folytatni. Az E-MIL nyitna a külföld felé, műfordítások által; ennek megvalósításában Karácsonyi Zsolt vállal szerepet.