Havadtőy-tárlat a Bánffy-palotában

Walt Disney rajzfilmfiguráinak sajátos megelevenedése, a szerelem és az emlékek képi rétegződése, sok-sok rózsaszín kacsa, egy Lenin-szoborsorozat – mindez az amerikai pop-art és az európai irányzatok stílusában tálalva látható a kolozsvári Szépművészeti Múzeum (Bánffy-palota) emeleti termében, Havadtőy Sámuel első romániai kiállításán. Varga Melinda írása.

Mi bújik meg a rózsaszín festékréteg, a csipkeborítás mögött, mi újat mondhat nekünk Dagobert bácsi vagy a Rózsaszínű Párduc, s hogy mindez miként fér össze egy Lenin hármas szoborral – minderre fény derül Havadtőy Sámuel (Sam Havadtőy) tárlatán a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A november 4-ig látható Elfelejtett szerelem című kiállítás anyaga Milánóból érkezett, majd Lengyelországba viszik. Ötletgazdája Tamás Roxana volt, aki a tárlatnyitón a művész által tervezett ruhát viselte.
Cãlin Stegerean múzeumigazgató arról beszélt, hogy Havadtőy izgalmas életútjának is köszönhetően több irányzatot házasít össze munkáiban, az amerikai pop-art és különböző európai irányzatok találnak egymásra a képekben és a szobrokban. A pontozásos technikával készült, minimalista, monokróm festmények a művész életútjáról, emlékeiről, így egykori szerelméről, élettársáról, Yoko Onóról is mesélnek. „Festett vallomásait csipke fedi, az illetéktelen tekintetet távol tartva a túl személyes részletektől. Idézőjelbe helyezett szerelmei, például a Lenin-szoborsorozat, néha az ellenkezőjét jelentik, akár halotti lepelként is értelmezhetnénk” – jellemezte a munkákat Stegeran, hozzátéve, hogy a rózsaszín festék s a csipkeborítás mögött, amely látszólag vidámságot sugall, olykor tragikus üzenet rejtőzik. A szerelem pokol, és a Lázadó szerelem című korábbi tárlatai, akárcsak a jelen kiállítás, a szerelem tematikát bontják ki, de ahogy maga a művész is elmondta: tágabb értelemben interpretálható mindez. A kolozsvári tárlat az erdélyi néző számára azt is jelentheti, hogy nem szabad megfeledkeznünk az olyan történelmi múltú épületeinkről, mint a Bánffy-palota, továbbá az erdélyi rokoni kapcsolatok, az ilyen értelemben elfelejtett szerelem előtt is tisztelegnek ezek a munkák. Havadtőy ugyanis most talált rá romániai rokonaira, tudniillik a művész nagyapja erdélyi születésű.
Kalandos életútjáról tudni kell: magyar szülők gyermekeként 1952-ben Londonban jött világra, családja 1956 elején tért haza Magyarországra. 1971-ben illegális úton hagyta el az országot, s tért vissza a brit fővárosba, ahol később megismerkedett az angol régiségkereskedő és lakberendező Stuart Greettel. Az ő meghívására költözött 1972-ben New Yorkba, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal 2000-ig élt. 1978-ban alapította meg a lakberendezéssel foglalkozó Samuel Havadtoy Galleryt. Nevéhez kapcsolódik a budapesti Galéria 56 is, amelyet 1992-ben alapított. A galéria nevét Yoko Ono javasolta neki, aki szerint az intézmény olyan hatást fejt ki a képzőművészetben, mint az ötvenhatos forradalom. Ez a „jóslat” beigazolódott, hiszen olyan vendégek fémjelzik az intézmény kiállításait, mint Keith Haring, Andy Warhol, Agnes Martin, Cindy Sherman, Kiki Smith, Robert Mapplethorpe, Ross Bleckner, Donald Sultan, Moholy-Nagy László.
Havadtőy amerikai évei alatt részt vett a New York-i művészéletben, itt ismerkedett meg Yoko Onóval is; húsz évig életek együtt. Szoros barátságot ápolt olyan művészekkel, mint Andy Warhol, Keith Haring, George Condo, Donald Baechler.
Elmondása szerint minden képnek megvan a maga külön története. Először egy gondolat, egy érzés kerül fel a vászonra, aztán ezt beborítja a festék, majd a csipke, aztán újból a festék fedi el. Ily módon bizonyos érzéseket, emlékeket eltakar, másokat pedig felnagyít. Ahogy az emberi lélekben is különböző rétegek vannak, Havadtőy alkotásaiban is ezek hangsúlyos szereppel bírnak.
A rajzfilmfigurákat ábrázoló szobrok kapcsán kiderült: Pinokkió az egyik kedvence. A kiállításon is részt vevő Arturo Schwarz olasz műkritikus szerint a gyerekkor emlékei, vágyakozásai is fellelhetők ezekben a műremekekben.