Hajrázott a Könyvmaraton

2015. 10. 18. 23:16

A zárónapra sem fulladtak ki a könyvmaratonisták, sőt egész napos hajrával – Maraton café, könyvbemutatók, felolvasószínház – várták az időnként meglepően népes nagyváradi könyvimádókat. Tasnádi-Sáhy Péter tudósítása. Fotók: Fried Noémi Lujza.

 

Gáspár Sándort kérdezi Szűcs László a MÚRE riportkötetben szereplő írásairól

 

Az álmos váradiak csak kapkodták a fejüket szombat délelőtt, hiszen a VII. Nagyváradi Könyvmaraton szervezői két helyszínen is igényt tartottak társaságukra. Fél tizenegytől kezdődött a Maraton café a Silent-ben, ahol elsősorban újságírók, színházi emberek a Maraton meghívott szerzőivel, így Spiró Györggyel, Forgách Andrással, Demény Péterrel, Sall Lászlóval tudtak kötetlenül elbeszélgetni egy kávé mellett, elsősorban színházról s irodalomról szakmázva. Közben 11 órától Tóth Ágnes és Kovács Klaudia Ábécé parádé című gyermekvers kötetét mutatta be néhány tanítványa közreműködésével Rusz Csilla pedagógus az érdeklődő felnőttekkel és gyermekekkel teli Illyés Gyula könyvesboltban.

 

Sajtós percek, Adyval

 

Ambrus Attila (Brassói Lapok) egy régi szakácskönyvet is elhozott, az elsőt, melyben nyomtatásban szerepel a kürtőskalács receptje

 

Délután – a Szigligeti Stúdióban – a múlt hét végén éppen Váradon konferenciázó Magyar Újságírók Romániai Egyesülete hagyományosnak mondható, nyári Beszterce-Naszód megyei riporttáborában készült anyagokból összeállt, Nem magyarul magyarok című kötetével ismerkedhetett a nagyérdemű Rácz Éva MÚRE-elnök illetve több riport szerzője – Ambrus Attila, Bögözi Attila, Deák Gyöngyi, Maksay Magdolna, Gáspár Sándor – közreműködésével, akiket a könyv szerkesztője, Szűcs László kérdezett a szórványban szerzett élményeikről és a könyvben megjelent anyagaikról. Az idei tábor helyszíneinek, Radnaborberek illetve Óradna újságírói szempontból talán legérdekesebb jellemvonása, hogy a helyi magyarok anyanyelvüket elveszítették, de identitásukat nem. Ennek, mint a riporterek kutakodásai során kiderült, feltehetően társadalomtörténeti okai vannak: a helyi polgárságot többségében magyarok, a földműves réteget pedig románok alkották, így a magyarság nem csak nemzetiséget, de társadalmi státuszt is jelölt, és jelöl részben napjainkban is. A Radnaborbereken kutakodók közül többen Reményik Sàndor nyomába eredtek, aki sok költeményt írt a faluban meghúzódva, több riport is az ő szellemét idézi.

A következő fél órában is az újságíróké volt a főszerep: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője brassói könyvújdonságokkal érkezett. Magával hozta Wertzberger Péter-Csutak Levente Jeruzsálem templomai című albumát, Krízbai Tímea pszichológiai tárgyú Jelenlét című munkáját, Papp B. Mihály 56-os elítélt Pengeélen című börtönnaplóját, illetve dr. Száva T. Tibor Az eltüntetett brassó-bolonyai evangélikus temető című dokumentumkötetét.

 

Fráter Zoltán és Imre Zoltán az írókról és múzsákról szóló kötet bemutatóján

 

Nagyváradon nem eshet szó irodalomról Ady említése nélkül. Fráter Zoltán Szerelmes Budapest című kötete hét, eredetileg színpadra íródott párbeszédet tartalmaz, melyek nagy magyar írók szerelmi háromszögeinek történetét mutatják be. Többek között Ady, Kosztolányi, Karinthy és Bródy Sándor szövevényes szerelmi élete elevenedik meg a levelek és naplók alapján készült szövegekben. A szerzővel Imre Zoltán (Ady Endre Emlékmúzeum) beszélgetett.

 

Öt évtized versei

 

Fábián Sándor több mint öt évtizedes költői pályáját foglalja össze az új, válogatott kötet

Fábián Sándor Ars brevis vita idem című válogatáskötete a Várad folyóirat életmű sorozatában jelent meg, verseket és műfordításokat tartalmaz. Fábián Sándor hosszú és gazdag költői pályát tudhat maga mögött, már 1962-ben jelentős kritikák méltatták verseit, pedig még kötete sem jelent meg akkor. Hosszú ideig bánya-üzemorvosként dolgozott, mint Szűcs Lászlóval beszélgetve elmondta, itt szerzett számtalan, a költészete számára is termékeny táptalajt jelentő élettapasztalatot. 1964-ben jelent meg első kötete Nehéz szépség címmel, melynek recenziójában Szilàgyi Domokos inkább prózaírói karriert jósolt neki, de mint egy anekdotából kiderült, ennek személyes okai is voltak. A most megjelent könyvbe Fábián korábbi kötetei (köztük az 1987-es szamizdat Vörös csuklyában című) mellett új versei is helyet kaptak, továbbá néhány román költő versének fordítása.

 

A kétlábon járó oximoron

 

Forgách András elárulta Simon Juditnak: ugyan szeret egyedül lenni, sok időt tölt emberek közt

 

Forgách András visszatérő vendég a Könyvmaratonon, tavaly 12 nő voltam című novelláskötetével érkezett, idén pedig az ugyancsak novellákat kínáló Valami fiatal szélhámos-sal. Simon Judittal beszélgetve elmondta, számára az írás a világ megismerésének eszköze. Megjegyezte, előző kötete mérföldkövet jelentettek írói pályáján, hiszen a benne szereplő novellákat eredetileg női álnevek mögé bújva jelentette meg, ami hatalmas felszabadulást jelentett. Meglátása szerint az írók, különböző módokon, de önmagukból is karaktert formálva keresik helyüket az irodalom színpadán, ő viszont az írónők bőrébe bújva megszabadult ettől a tehertől. Talán ennek is köszönhető, hogy korábbi kötetei megjelenése között eddig mindig hét év telt el, most pedig csak egy. Friss könyvéről szólva elmondta, a Valami fiatal szélhámos eredetileg az egyik, kötetből végül kimaradt novellának a címe volt, azért tartja most is jó választásnak, mert nem árul el túl sokat, mégis felkelti az érdeklődést. Mint megosztotta a szépszámú közönséggel, az ő szótárában a szélhámos nem feltétlenül bír negatív értelemmel, hiszen akár művész is lehet, aki csodálatos dolgokat hoz létre.
Forgách egyetértően idézte az előző nap záróvendégét, Spiró Györgyöt, aki azt mondta, minden író folyamatosan a saját létélményét írja. Ő önmagát egy kétlábon járó oximoronnak tartja, mivel legjobban egyedül szeret lenni, mégis rengeteg időt tölt emberek között. Mint mondja, ez egybecseng a városi ember alapvető létélményével, aki néha úgy is érezheti, egyszerre több helyen van jelen, mint a kötet Jósnő című novellájának hőse is. Erre csak rásegít a globalizáció (bár Forgách inkább a francia mondialisation kifejezést részesíti előnyben), melynek következményeként a világ egybeforrásával egyetemben a káosz vagy annak érzete is növekszik. A könyvbemutatót, a Fábián Sándor kötetnél is közreműködő Mátyás Zsolt Imre, illetve az író saját felolvasásai tették színesebbé.

 

Színpadon Demény Királynője

 

Jelenet a Királynőből. Előtérben Kardos M. Róbert és Tasnádi-Sáhy Noémi    Fotó: szigligeti.ro

A háromnapos könyvünnep méltó záróakkordja volt Demény Péter Királynő című drámájának interpretációja felolvasószínházi formában a Szigligeti Színház színészeinek (Kovács Enikő, Fodor Réka, Jerovszky Tímea, Tasnádi-Sáhy Noémi, Kardos M. Róbert, Szotyori József) közreműködésével, Novák Eszter rendezésében. A mű alaphelyzetét a napjainkban sokak számára aktuális menni vagy maradni dilemma adja. Rékának, a főszereplőnek el kell döntenie, hogy a vágyait követve Párizsban marad, ahol a Sorbonne-on tudományos karrier várja, vagy hazamegy az erdélyi kisvárosba, életüket megoldani képtelen családtagjaival osztozni a kilátástalanságon.
Talán a Szigligeti Társulat Daraboló című sorozatának köszönhetően is, de a felolvasószínház rendkívül népszerű műfaj Nagyváradon, hiszen a szervezőknek, illetve néhány nézőnek már pótszék sem jutott a Szigligeti Stúdió Fekete termében, a váradi művészek kiváló játékát hálás taps fogadta.

 

 

 

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!