Szavazati jog helyett autonómia

Az LMP szerint a szavazati jog kiterjesztése a kettős állampolgárokra meghiúsítja a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Miért gondolják ezt így?

A szavazati jog Semjén Zsolt-féle változatának megadása arról szól, hogy a belpolitikai viszályokat a határon túlra exportáljuk. Megjelennek majd a Fidesz és a Jobbik plakátjai Erdélyben is, s természetesen kampány is lesz. Olyasmik hangzanak majd el, amelyek kiváltják a többségi társadalom ellenállását, ez pedig az autonómiafolyamat megakasztását jelenti. A szavazati jog és az autonómia együtt nem működik a világ többi részén sem, az LMP ezért a szülőföldön maradást támogatja, ennek a megvalósulását pedig az autonómia garantálhatja. A másik fenntartásunk a szavazati jog megadásával szemben az, hogy szerintünk csak azok dönthetnek a parlamenti képviselőkről, akik a következményeket is viselik.

Az LMP felvetette a Nemzeti Összefogás Tanács megalapítását, ezt a kormánytöbbség elvetette. Milyen előnyt jelentene a testület működése a határon túli magyarok számára?

A Nemzeti Összefogás Tanácsának ötven tagja lenne, akiket a határon túli magyar közösségek listán választhatnák meg. Elképzeléseink szerint a kifejezetten a határon túliakról szóló ügyekbe ezen a testületen keresztül szólhatnának bele az érintettek. A határon túli magyarokat érintő ügyekben a parlament e tanács nélkül nem tudna döntést hozni. Azt gondolom ugyanis, hogy nem a magyarországi politikusoknak kell például az erdélyi közösséggel foglalkozniuk. A szavazati jog megadásakor a Fidesz azt ígéri, majd törődik a határon túli magyarokkal, de erre nincs garancia, szemben a Nemzeti Összefogás Tanácsának működési elveivel. A Fidesz elvetette az LMP javaslatát, de újra be fogjuk terjeszteni: én még mindig reménykedem abban, hogy a képviselőit meg lehet győzni az igazságunkról.

Fog-e kampányolni 2014-ben az LMP a határon túli vidékeken? Ha igen, hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy ellenzik a szavazati jogot?

Mielőtt erre választ tudnánk adni, látnunk kell a választójogi törvény technikai részleteit. Azt már most meg tudjuk ígérni, hogy olyan kampányt nem folytatunk, olyan mondat nem hagyja el LMP-s politikus száját, amely az itteni embereknek nehézséget okozna. Hogyha én eljövök Erdélybe, és nagyon kemény kijelentéseket teszek, majd néhány nap múlva hazamegyek, a helyieknek számolniuk kell azokkal az esetleges negatív következményekkel, amelyeket okoztam. Erre tehát nagyon vigyázni fog az LMP.

Erdélyi körútjukon Temesváron, Aradon, Nagyváradon és Kolozsváron jártak. Milyen kérdések érdekelték az LMP-küldöttséget e városokban?

Az LMP folyamatosan tartja a kapcsolatot valamennyi Kárpát-medencei párttal, így amikor Erdélybe látogatunk, igyekszünk egy adott város gondjairól, azok fejleményeiről beszélgetni, elsősorban az RMDSZ helyi szervezetével. Próbálunk a magunk szerény eszközeivel segítséget nyújtani. Gondolok például arra, hogy számos probléma nem kerül be a magyarországi köztudatba, a parlamentbe, szakbizottságokba, mi pedig megpróbáljuk ezeket bevinni, felerősíteni és megoldást találni rájuk. Így jártunk el a népszámlálás kapcsán tapasztalható visszaélésekkel: úgy éreztük, erről mindenképpen beszélnünk kell otthon. A mostani körúton szóba került a népszámlálás várt eredménye, a vegyes házasságok kérdése. Az LMP álláspontja az, hogy a magyar állam többet tehetne azért, hogy a vegyes családban született gyerekek „ne vesszenek el”. Gondolok itt a különböző speciális programokra – a fakultatív magyar órákra, iskolabuszokra –, mint amilyen Aradon és Temesváron is láttunk.

A körút célja volt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a verespataki bányabefektetés körül kialakult helyzet megoldási lehetőségeinek megvitatása. Mi az LMP álláspontja ezekben a kérdésekben?

A MOGYE kapcsán azt gondoljuk, mivel ez romániai egyetem, az ország törvényeit be kell tartania. Úgy vélem, hogy az RMDSZ egyik legnagyobb sikere volt az elfogadott oktatási törvény, és pontosan ez teszi lehetővé, hogy magyar intézményeket létre lehessen hozni az egyetemeken belül. Nyomást kell gyakorolnia mind az RMDSZ-nek, mind a romániai és magyarországi kormányzatnak, hogy elérjék a magyar intézetek megalakulását. Ami Verespatakot illeti: az LMP zöld pártként nem támogatja azt az időzített ökológiai bombát, amit a bánya beindítása jelentene. Nem csak az erdélyi, hanem a magyarországi emberek számára is veszélyt jelent ez a befektetés. Ám ez nem politikai, hanem környezetvédelmi kérdés, és nem örvendünk annak, ha egy erdélyi vagy romániai, esetleg magyarországi pártpolitikai csatározásokra használja fel ezt az ügyet.

Erősödik-e még a magyarországi szélsőjobbos tábor? Nem csak a Jobbikra, hanem a körülötte levő szervezetekre is gondolok.

Pintér Sándor belügyminiszter azt ígérte, két hét alatt rend lesz az országban. Eltelt harmincszor két hét, és még mindig nem látjuk az eredményt, inkább azt tapasztaltuk, hogy megfélemlítik és megalázzák a rendvédelmiseket, míg az emberek lassan álomra sem merik hajtani a fejüket. A Fidesz leépíti a rendőrséget, de mellette az egészségügyet és az oktatási rendszert is, gyakorlatilag cserbenhagyja a vidéket. Ez az a vákuum, ahová a különböző martalóc, szedett-vedett csapatok beférkőznek, kifejezetten azzal a céllal, hogy a Jobbik politikai pecsenyéjét sütögessék. Ezért egész közösségeket tartanak félelemben, ami szerintem gyomorforgató és megengedhetetlen. A kormánynak haza kellene zavarnia ezeket az embereket. Az LMP-nek van egy kidolgozott közbiztonsági programja, amely a közösségi rendőrségek feladatát szorgalmazza; arra számítunk, hogy ha a kormány megérzi végre a bajt, akkor Pintér Sándor előkeresi a telefonszámomat.

Az elmúlt hetekben több erőteljes demonstrációt szerveztek a magyar fővárosban a kormány ellen. A honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként elképzelhetőnek tart akár erőszakkal járó megmozdulásokat is?

Az Orbán-kormány hülyének nézi az embereket, mert nem azokat a lépéseket teszi meg, mint amelyeket a kampányban ígértek. Az emberek nem hülyék, lassan rájönnek arra, hogy nem jó, amit a kormány tesz, mert egyenesen falnak viszi az országot. Egyre többen vesznek részt a különböző tüntetéseken, nő az elégedetlenség, de remélem, hogy az állampolgári engedetlenség minden esetben békés keretek közt folyik le.

Hogyan alakult az elmúlt másfél évben Magyarország megítélése, milyen irányban változott a szomszédos országokkal való kapcsolata?

Látszik, hogy Magyarország az egész nyugati világban elszigetelődött, nagyon gyengült a rólunk alkotott kép. Ezt lehetne kompenzálni azzal, hogy a környező országokkal erősítjük a viszonyunkat és segítjük a határon túli magyarok érvényesülési lehetőségeit, de ezek a kapcsolatok nem javultak. Szlovákiában például európaibb, mérsékeltebb kormánykoalíció állt össze, ezt a lehetőséget azonban nem használta ki a magyar kormány, inkább azzal foglalkozott, hogy hányszor rúghat a Most-Hídba. Romániával kapcsolatban meg viccesnek tartom azt, hogy az az Orbán Viktor, aki többször elmondja, mennyire fontos az autonómia, azt a Traian Bãsescut csókolgatja, aki félórával előtte kijelentette, hogy ennek a kérdésnek nincs helye Romániában. Nem látom azt, hogy a magyar kormány miként készül fel arra, ha kormányváltás lesz Romániában, akkor merre lépjenek.

Mekkora ma az LMP támogatottsága Magyarországon? Milyen eredményre számíthat 2014-ben Erdélyben?

Biztos vagyok abban, hogy legalább olyan szintet el tudunk érni határon kívül is, mint határon belül. Ha most vasárnap volnának választások, biztosan bejutnánk a parlamentbe, körülbelül 10-12 százalékkal. 2014-re nagy növekedési potenciát látok a pártunkban, három-négy plusz százalékot a maihoz képest, de e mögött kemény munkának kell állnia, hiszen a médiafelületünk kicsi, így a személyes találkozásokra kell hagyatkoznunk. Ennek is megvan az előnye: ugyan a televízióban tíz perc alatt százezrekhez jutunk el, egy kiszálláskor azonban maguk az emberek tehetnek fel kérdéseket és kaphatnak válaszokat.

Létezik olyan párt, amellyel közös jelölteket állítanának 2014-ben?

Hogyha holnap lenne választás, akkor az LMP önálló politikai pártként, a saját politikai programjával indulna, de hogy 2014-ben mi fog történni, arra most nem tudok válaszolni. Annyit biztosan leszögezhetünk, hogy a Jobbikkal semmilyen körülmények között, soha nem működünk együtt, hiszen egy olyan pártról beszélünk, amely alapvetően tagadja azt, hogy emberek között születésüktől fogva jogi különbségek vannak. A Jobbik boszorkánykonyháján még nem adtak választ arra, hogy ha egy magyar a nemzetisége miatt többnek gondolhatja magát másoknál, akkor ezt miért nem teheti meg például egy román?

Lehet más a politika?

Azt gondolom, hogy igen, lehet. Szerintem az LMP bebizonyította az eddigi működése során: lehet úgy politizálni, hogy a különböző civil szervezetekkel, különböző egyéb képviseletekkel folyamatosan egyeztetünk, a felmerült kérdéseket pedig bevisszük a parlamentbe. A demokrácia nem arról szól, hogy négyévente egyszer elmegyünk szavazni, hanem az aktív részvételről.