Nehéz megszólítani az Y generációt

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) ifjúsági ernyőszervezetként ismert, ám ha a statisztikákat nézzük, kiderül: a fiatalság harmada hallott róla, s egytizede értékeli a munkáját. Ezek az arányok nem rosszabbak a romániai átlagnál, viszont lehetőséget adnak a további építkezésre, új stratégiák kidolgozására, amelyekről Szabó Józsefet, a Miért áprilisban megválasztott elnökét kérdezte Kustán Magyari Attila.

Milyen érvek győzték meg arról, hogy induljon az elnöki székért, majd a voksolókat, hogy Ön mellé álljanak?

A Magyar Ifjúsági Értekezlet az erdélyi palettán fontos szerepet tölt be, az én olvasatomban a legnagyobb, a legfontosabb és legerősebb ifjúsági szervezet, önkormányzati jelenléte, tagszervezeti létszáma miatt is, vagy mert a tematizált ügyekben is szerepet vállal. Egy ilyen szervezet, bár állandóan frissítésen megy keresztül, időnként jelentősebb irányváltást is véghez kell vinnie, én pedig, úgy gondolom, a megfelelő ember voltam a megfelelő időben. Az ugyan igaz, hogy a legfiatalabb, ma érettségiző generációtól már távol vagyok 33 évesen, így két évnél nincs is több időm az ifjúsági szférában, de arra a rutinra és tapasztalatra, amit tizennégy év alatt halmoztam fel, szükség van most.

Az Itthon, fiatalon mozgalom kapcsán felröppentek olyan hírek, hogy akár ki is léphetnek az ernyőszervezetből. Hogyan ítéli meg a mozgalmat, és mit gondol ezekről a híresztelésekről?

Ez egyike a sok országos ifjúsági szervezetnek, létrejöttük óta figyelem a tevékenységüket. Úgy gondolom, a rurális környezetben tevékenykedő fiatalok számára létrehozott ernyőszervezet önmagában egy jó gondolat volt, a létjogosultsága bebizonyosodott az évek alatt, habár szerintem nem mindig töltötték be azt a szerepet, amit szerettek volna. Sajnos az utóbbi években alábbhagyott a tevékenység, de örvendtem annak, hogy az újraéledésükről olvashattam. Nem látok bennük riválist, nyíljék minden virág, szükség van a sokszínűségre. Ha pedig úgy gondolják, mégis a MIÉRT konkurensei akarnak lenni, majd jelezzék számunkra.

Nemrég megalakult a MINTA, az EMNP ifjúsági szervezete. Ön szerint életképes tömörülés lesz?

A MINTÁ-t fentről hozták létre, egyszerűen valaki hozott erről egy döntést. Ez persze lehet működőképes – bár szerintem nincs rá sok esély –, kétségtelen, hogy a politikai pártok ifjúsági tömörülései így léteznek ma is. Ebben a kérdésben a MIÉRT számít kivételnek, így aztán a román pártok szervezetei, akik mostanában elgondolkodtak azon, hogy a civil szervezetiség irányába lépjenek, meg is keresnek minket a kérdéseikkel. Érzik, hogy egy párt által létrehozott szervezet mindig is függni fog, és a fiatalokat jobban lehet mozgósítani civil kezdeményezésekkel.

Célkitűzéseik között szerepel a példaképek felmutatása, olyan személyiségek „sztárolása”, akikre joggal nézhetnek fel a fiatalok. Mit jelentene ez gyakorlatban?

Fontos hangsúlyozni, hogy nem sztárolásról, hanem az egészséges példakép rebrandeléséről, újragondolásáról beszélünk. A mai fiatalság azzal a gonddal küszködik, hogy nem talál hús-vér példaképeket, a tévékből és internetről összeszedett, nagyon távol levő és tudatosan kitalált világsztárokban pedig nem érdemes gondolkodni. Azt hiszem, hogy az erdélyi magyar fiatal és nem csak fiatal személyiségeket kell megkeresnünk, egyrészt mert elérhetőek, másrészt ugyanabban a közegben élő, ugyanazokkal a gondokkal küszködő emberekről beszélünk. Legyen szó sportról, közéletről, kultúráról stb., bőven találni ilyen személyeket – bár nem egyeztettem velük, konkrét neveket is mondok. Ilyen a sport terén Novák Előd, aki nem csak az eredményeiért érdemli meg az elismerésünket, hanem azért a napi munkáért, amit elvégez. Más területről is említek példát, ilyen a gyergyói területen jól ismert Baricz Gergő énekes, aki egyébként ifjúsági szervezeti munkát is végzett korábban. Bár egy olyan világban próbál érvényesülni, ahol a játékszabályok szintjén durvák és kegyetlenek, az életszemlélete jó példa lehet sokak számára. Ne felejtsük el azokat az ifjúsági szervezeti vezetőket sem, akik elérhetőek, és gyakran bizonyítanak a saját közösségük előtt.

A táborban elhangzott, hogy az Y generációt nehéz megszólítani. Ehhez a feladathoz hogyan nőne fel a MIÉRT?

Folyamatosan küzdünk ezzel a problémával, hiszen az Y generáció a legfiatalabb, még iskolapadban lévő, vagy onnan kikerülő fiatalt jelenti, aki sokkal többet ül a számítógép előtt, mint amennyit kellene. Sokat kommunikál ugyan, de kétségtelenül limitált a társaságban eltöltött ideje. Keresi a helyét a világban, ezért fontos számára, hogy jó programokat, lehetőségeket nyújtsunk a számára. Újabb eszközökre és módszerekre van szükség, amelyet a MIÉRT struktúrájával képesek leszünk létrehozni. Részletekkel ősztől szolgálhatunk.

Mi a helyzet az idősebb, de még az ifjúsághoz tartozó réteggel, azzal, amelyik családalapításon gondolkodik, legalábbis érett erre?

Büszke apaként én is úgy gondolom, hogy amiről nem beszélünk eleget, az a huszonöt-harmincas korosztályú fiatalság, amelyik azáltal, hogy családot alapít, még nem kell visszavonuljon a társadalmi munkától, a közéleti tevékenységtől. Egy egészséges családmodellt kell megfogalmaznunk, némileg kiprovokálva vele azt, hogy akár pedagógusok, szociológusok, filozófusok is megszólaljanak ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy a Magyar Ifjúsági Értekezletnek el kell kezdenie foglalkozni ezzel a témával, hiszen az egészséges családmodell rendesen megnyirbálódott a tájainkon. Sokan csak beszélnek arról, hogy hány gyerekre van szükség, mikor kell megházasodni, hogyan kell felépíteni az életet akkor, amikor már gyerekek vannak, de ezek szerintem komoly szakmai kérdések, másrészt egy komoly tervezés részeivé kell váljanak, így itt az ideje, hogy mindenki megszólaljon a maga területéről. Akár több hónapos, vagy egy-két éves vitára van szükség ahhoz, hogy összehozzunk egy minimumot, amiben meg tudunk egyezni követhető családmodellként.

Marosfőn, az EU Táborban beszélgetünk, azon a találkozón, amelyet a MIÉRT tíz éve szervez. Hogyha látja a tábor fejlődését, mennyit változott az elmúlt időkben, figyelembe véve, hogy az évek során Románia EU-tag lett.

A tábor azzal a céllal indult, hogy az Európai Unió mindennapi kérdéseire megtaláljuk a válaszokat. Ez még valóban a csatlakozás előtti időszak volt, amikor úgy az EU-ról, mint a NATO-ról általában kevés információval rendelkeztünk, a fiatalok azonban már akkor is kíváncsiak voltak a részletekre. Az volt a lényeg, hogy válaszokat találunk, ezekhez pedig megfelelő előadókat, szakembereket, akikkel folyamatosan lehetett beszélgetni. Nem akartunk más táborokból kiindulni, azt gondoltuk, hogy ez a találkozás az EU-ról szól, s az ifjúsági szervezeti tagokat és vezetőket célozza meg. A tapasztalataim szerint elértük ezt a célt, a csatlakozás után újabb és újabb kérdések jelentek meg, az aktuálpolitikai témák – mint például az idei EU Táboron kiemelt regionalizáció vagy alkotmánymódosítás – mellett szerintem ezeknek eleget tudtunk lenni. A fiatalok rendszerint kíváncsiak és nyitottak, a találkozó szerepe pedig az, hogy őket összehozzuk egy hét erejéig. Amíg van erre valódi igény, meg fogjuk szervezni a tábort.