GMO élelmiszerek: pró és kontra

2012. 01. 11. 10:54Mielőtt a módszer napsütötte és árnyékos oldalára rátérünk, beszéljünk arról, hogy hogyan működik ez a technológia.

A génmódosítás egy olyan eljárás, amelynek során mesterségesen beavatkozunk az örökítő folyamatokba, és megváltoztatjuk a DNS szerkezetét – géneket távolítunk el vagy ültetünk be, illetve az újabb módszerekkel azt is manipulálhatjuk, hogy egy tulajdonság milyen mértékben jelenjen meg. Az eljárás során nem szikét vagy ollót használunk, hanem olyan módszereket, amelyekkel a sejtbe idegen DNS-t juttathatunk be. Erre bizonyos vírusok alkalmasak, de nanotűkkel vagy egyéb eszközökkel is bejuttathatjuk a sejtekbe az idegen gént.

Mesterséges kiválasztás, nemesítéssel, jóval az ilyen jellegű génmódosítások előtt is folyt már…

Igen, a nemesítés esetén azonban csak manipuláljuk a géneket, de csak rokon fajokkal. Például nem lehet borsót hóvirággal keresztezni, vagy növényi gént állati sejtbe juttatni stb. Mivel a DNS közös, a modern technológiával már megoldható mindaz, ami korábban nem volt lehetséges.

Gyakorlatilag milyen keresztezéseket visznek véghez a szakemberek?

Furcsa dolgok történnek, szerencsére azonban nem mindig válnak valóra azok az elképzelések, amelyeket a kutatók végtelen fantáziája szül. Az a különleges ezekben a manipulációkban, hogy egy-egy tulajdonság, amelyet az adott DNS-be beültetnének, milyen élőlény génjeiből származik, például egy burgonyát nem úgy változtatnak meg, hogy egy másik burgonyával keresztezik, hanem úgy, hogy egy olyan toxin génjét juttatják be például a kukoricába, amely egy rovarban képződik, vagy amelyet egy baktérium termel.

Minden országnak sajátos álláspontja van erről a technológiáról. Hol folynak kutatások, hol folyik termesztés?

Nyilván az Amerikai Egyesült Államok jár ebben élen. Érdekesség egyébként, hogy a génmódosítás az egyetemi laboratóriumokban született, de nagyon hamar átkerült a nagy vegyszergyártó cégekhez, a gyakorlatba ültetés is nekik köszönhető. Kutatás Európában is folyik, Magyarországon elsősorban Gödöllőn, de akár a kolozsvári biológusok is foglalkoznak ezzel a témával, az eredményeik azonban általában csak egy közleményig jutnak el, nem lesz belőlük termék. A génmódosított élelmiszerek termesztése már más kérdés, ebben Észak- és Dél-Amerika kontinense a legbuzgóbb, elsősorban a szója és kukorica területén, de a világ többi részén is megkezdődött az ilyen vállalkozások kiépülése. Az egyik nagy potenciális termesztő India, a másik pedig Kína; számukra azért létfontosságú ez, mert az élelmiszer-ellátással gondok vannak – a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel nagyon nehéz ellátni milliárdos társadalmakat. A két keleti ország azt reméli, hogy legalábbis a túlélés szintjéig meg tudják oldani az élelmiszerellátás problémáját. Sajnos ők valószínűleg továbbra is az importárura kell hagyatkozzanak, de a szóját és a rizst legalább olcsóbban vásárolhatják fel.

Említette, hogy Magyarországon és Romániában egyaránt folynak kutatások, de az eredményeket nem ültetik gyakorlatba. A két ország közt mi a különbség a génmódosítás megítélésében?

Magyarországon tilos a génmódosított élelmiszerek előállítására alkalmas növények és állatok termesztése és tenyésztése, de importálnak génmódosított szóját, ahogyan Románia is. Itthon szójatermesztés folyt az európai uniós csatlakozásunkig, amikor is ez tilossá vált, 2008-tól azonban termesztünk génmódosított kukoricát, ezt ugyanis nem tiltják. A jogszabályok szerint tulajdonképpen nincs egységes álláspont Európában, ezért minden ország maga alakítja ki a politikáját. Hollandia, Spanyolország, Portugália olyan országok, ahol a kormány liberálisan kezeli a kérdést, az üzleti érdek felülkerekedett; Németországban, Ausztriában, Svájcban, de Magyarországon is, a lakosság és a kormányzat sem engedélyezi a termesztést, és korlátozza az importot. Románia, Albánia, Macedónia, Ukrajna álláspontja gyakran változik, ezért már nem tekinthető „tiszta területnek”.

Mit hozhat a jövő ebben a tekintetben? Kinek lesz előnye: aki „tiszta” marad, vagy aki az új technológiát kiaknázza?

Némelyek úgy gondolják, hogy azok, akik a génmódosított élelmiszereknek nemet mondanak, lemaradnak, önmagukat rekesztik ki a piacról, más szemlélet szerint rövid távon nyújthat gazdasági előnyt a technológia alkalmazása, hosszú távon azonban hátrányos lesz majd, ugyanis egyre több a génmódosított élelmiszerek fogyasztásának ellenzője. A gazdasági haszon egyértelmű, egy területen többet lehet termelni, akár gépesítve is, néhány növényen most már a gyomirtót is lehet használni stb. Ez nagy dilemma, és nehéz eldönteni, hogy kinek lesz igaza – nehéz volna személyes véleményt mondanom, mert ez nem elsősorban orvosi, hanem gazdaságpolitikai kérdés.

Eljutottunk az egészségügyi kockázathoz. Mit állapítanak meg az orvosok, veszélyes termék a génmódosított élelmiszer?

Az ártalmasság nem bizonyított, és az ártalmatlanság sem, hiszen kevés idő telt el ahhoz, hogy kellő mennyiségű tapasztalatot gyűjthessünk. A legrégebben használt génmódosított élelmiszer a szója, ezt már két évtizede fogyasztjuk. Egyelőre nem derült ki róla, hogy komolyabb hatása lenne a lakosság egészségügyi állapotára, bár az allergiás betegségek elterjedésének egyik lehetséges okaként ezt is felsoroljuk a vegyszerek mellett. Az elvégzett vizsgálatok eredményei is bizonytalanok, nehéz értékelni őket. Ezen a téren nem a tudomány fog dönteni, mert a tudományos kételyek száma kevesebb, hanem elsősorban a gazdasági, személyiségi jogok kerülnek előtérbe – a zöld szervezetek is elsősorban azért ellenzik a korlátlan forgalmazást, mert a gyártók nem tüntetik fel a termékeken, hogy milyen és mekkora mennyiségű génmódosítást alkalmaztak egy terméken.

Lehetséges-e a vállalatok ellenőrzése?

Az előadáson megkérdezték, hogy ha a piacon ösztönszerűen a szép, tetszetős zöldségeket válogatjuk össze, akkor nagyobb-e a rizikója annak, hogy génmódosított terméket vásárolunk. Erre nem lehet válaszolni, hiszen szabad szemmel nem látható a génmódosítás nyoma, csak genetikai vizsgálatokkal – bizonyos esetekben immunológiai tesztekkel is – lehet kimutatni. Ha egy gyártó által nem deklarált adalékanyag van a termékben, akkor nehéz és drága a kimutatása. Egyébként az állatoknak készített eledelekben is van génmódosított szója, ezekben az esetekben azonban a gyártók mindig becsületesen felírják a szükséges adatokat, mert az emberek nem félnek a génmódosított takarmánytól, az ugyanis feloldódik az állat szervezetében, nem kerül át az emberbe.

A gyógyszeripar is alkalmazza a technológiát. Ennek vannak veszélyei?

Nincsenek, sőt biztonságosabbá teszik a betegek kezelését, olcsóbbá is válnak a gyógyszerek. Egy példa: az inzulin génjét baktériumokba juttatják be, nem állati vagy emberi szöveteket használnak fel hozzá, és ezáltal tiszta formában tudják előállítani. A jelenlegi igényeket tekintve elképzelhetetlen is lett volna ekkora mennyiséget előállítani a régi módszerekkel. A megítélést illetően sincsenek gondok, hiszen nem a génmódosított sejtet használjuk fel, hanem az általa előállított anyagot.

Milyen jövőképet tudna felvázolni?

Ezt a szellemet már nem tudjuk visszazárni a palackba, a technológia elterjedt. Sok pró és kontra érv létezik, mindkét félnek igazat lehet adni bizonyos kérdésekben. Megeshet, hogy azok az államok, amelyek alkalmazzák a módszert, nagy gazdasági előnyre tesznek szert, a szegény államok pedig továbbra sem tudnak felemelkedni, legfeljebb olcsóbban jutnak ezentúl az élelmiszerekhez. Vannak a génmódosításnak érdekes vetületei: hogyha a rizst vesszük szemügyre, ez nem teljes értékű táplálék, aki csak ezt fogyasztja, az vitaminhiányos. A géntechnológia hozhat pozitív változást, már meg is született az aranyrizs, amely béta-karotint tartalmaz, az A-vitamin-hiányt is kezeli, így ez egyben élelmiszer és gyógyszer is. A kenyérnek, amit ma fogyasztunk, a tápértéke a felére csökkent, hiszen a mai liszt a talajkimerülés miatt gyengébb, mint a régi volt. A véleményem szerint a jövőben a génmódosított élelmiszereket fogyasztjuk majd, de már tudatosan, és mellettük elfér a biotermék is. A lehetőségek koránt sincsenek kiaknázva, ez a technológia sokat ígér még, például a gyógyászat terén is: kiiktathatjuk majd egy adott betegség okozó génjét – itt nagyszerű lehetőségek állnak előttünk.

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!