Jakobovits kiállítás Pesten

MTI - Jakobovits Miklós (1936-2012) Munkácsy- és Arshile Gorky-díjas erdélyi festőművész csendéleteiből, városi tájaiból és tárgylenyomataiból nyílik kiállítás pénteken a Forrás Galériában.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza galériájának tizedik kiállítása november 23-ig látható. A tárlaton bemutatják többek között Jakobovits Miklós 1999-ben készült az Égi szikla, a Forma-ritmus és a Kapu című festményeit - olvasható az MTI-nek elküldött ajánlóban. A tárlatot Szőcs Géza költő, a miniszterelnök kulturális főtanácsadója, Szász Jenő, az intézet elnöke, valamint P. Szabó Ernő művészettörténész nyitja meg.
 Jakobovits Miklós képalkotására a szürrealizmus örökségének és a groteszk látásmódnak a vegyítése volt jellemző. Főként csendéleteket és városi tájakat festett, melyek a látványtól elvonatkoztatva jelennek meg a vásznon.
 Fiatalon nagy hatással volt rá az olasz metafizikus festészet, elsősorban Carlo Carra és Giorgio Morandi. Az 1970-es években az ő hatásukra kezdett érdeklődni az olasz trecento festészete iránt, amelynek számos tanújele látható alkotásaiban: a sokalakos, szimbolikus kompozíciók, a képeinek megszerkesztése, az egyes figurák gótikus megfogalmazása, valamint a lokálszínek használata.
Az 1980-as években az absztrakció és az olasz arte povera hatása jellemezte táblaképeit, de végig megőrizte a kivitelezés mívességét. Figyelme a téma plasztikai megformálása felé fordult, az agyag lehetőségei, valamint a kollázs technikája foglalkoztatta. Így jutott el a tárgylenyomatok és a képtárgyak készítéséhez. Sokoldalúságát jellemezte, hogy írt esztétikai tanulmányokat, kisesszéket, kiállítás-kritikákat, valamint művészeti jellegű útirajzokat.
 Jakobovits Miklós 1936-ban született örmény katolikus családban. 1954-ben érettségizett a marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában, ahol Barabás István és Piskolti Gábor voltak a tanárai. 1954 és 1959 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Kádár Tibortól és Miklóssy Gábortól tanult.
1961-től 1963-ig a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának díszlettervezője volt. 1965-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége nagyváradi fiókjának elnöke, valamint a nagyváradi Körös-vidéki Múzeum képzőművészeti részlegének munkatársaként, később a gyűjtemény főmuzeológusaként dolgozott.
1997-ben a nagyváradi Ady Társaság és a Keresztény Kutató Központ alapító tagja, ez utóbbinak művészeti igazgatója volt.
Az ő kezdeményezésére jött létre az Erdélyi Művészeti Központ Sepsiszentgyörgyön. 2001-ben Jakobovits Miklós és Alexandru Saseanu közös restaurátori munkájának köszönhetően nyitották meg a nagyváradi Egyházművészeti Barokk Képtárat. 2003-ban Munkácsy-díjjal, 2012-ben Arshile Gorky-díjjal jutalmazták munkásságát, 2004-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választotta.

T.S.P: Jó, hogy van még, akire mindnyájan büszkék tudunk lenni.

Sz.L.: Szegény Miklós, ha élne, biztos nem menne el a megnyitóra.