Hír plusz komment, május 11.

2016. 05. 11. 15:22

Németországban múlt hét végén napos és szeles idő volt, emiatt vasárnap délután egy óra körül az ország megújuló energiaforrással dolgozó szél- és naperőművei az országosan fogyasztott 63 GW-ból mintegy 55 GW-t állítottak elő, azaz a fogyasztott elektromosság 87 százalékát. Ez azt is jelenti, hogy pár órán át az áram ára gyakorlatilag negatív volt, a lakossági fogyasztóknak pénz járt azért, hogy áramot használtak. A túltermelés gondokat is okozott, mert az ország energetikai rendszere még nem képes elég gyorsan reagálni egy ilyen helyzetre, az atomerőműveket és a szénerőműveket nem lehet ennyire gyorsan lekapcsolni, tehát egy ideig úgy termeltek áramot, hogy arra valójában nem volt semmi szükség.

A lényegi kérdés tehát az: ki fújja a passzátszelet Németországban? (P. B.)

Úgy tűnik, a németek megtalálták a módszert, hogy kifogják a szelet az olaj termelő országok vitorláiból. (S.J.)

Szerencsére Románia is komoly lépéseket tett ebbe az irányba, csak a csodás magyar kormány fog még akkor is atommal fűteni, amikor már az ember is megtanul fotoszintetizálni. (tsp)

Nekem mondjátok, a céhbelinek!? 1977. május 10-én délelőtt éppen szolgálatos voltam a központi transzformátorállomás vezérlőjében, amikor a szemem láttára – mint utólag kiderült, egy nagyszebeni kolléga hibás manővere miatt – összeomlott Románia elektromos energiarendszere. Öt órába tellett, amíg talpra tudtunk állni… Milyen jól jött volna akkor egy kiadós szélvihar – ha egyáltalán lettek volna szélerőműveink. (Sz. A.)

Azért az érdekes lehet, hogy a villanyszámlára nem költeni kell, hanem elkölteni. (Sz. L.)

 

A NASA legutóbbi sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a Kepler-űrtávcső négy évet lefedő adatainak átfésülésével Timothy Morton (Princeton University, USA) és munkatársai 1284 bolygóról mutatták ki statisztikai módszerekkel, hogy több, mint 99% a valószínűsége annak, hogy valódi exobolygóval van dolgunk. Ezzel majd' másfélszeresére növelték az ismert Naprendszeren kívüli bolygók számát. Az új bolygók közül kilenc esetében van meg az elméleti lehetősége annak, hogy lakhatóak legyenek.

Hasonló távcsővel dolgozhatnak a romániai korrupciókutatók, mert mindig a korábbi ciklusok exopénzmosásai buknak le, sosem az épp zajló, még leállítható bűntettek. (P. B.)

Azt kell még kitalálni, hogyan lehet elutazni egy ilyen lakható bolygóra és már költözhetnek is, akik megunták a miénket. (S.J.)

Én, ha lehet, maradnék a Földön, megszoktam, otthonos, és ha páran elköltöznek arra a kilencre, egész lakható is lesz újra. (tsp)

Thimothy és csapata egy csomó dollárt megspórolhatott volna, ha – mielõtt nekilátnak az adatátfésülésnek – beiratkoztak volna a princetoni egyetem könyvtárába, és felütötték volna a Kis herceg címû alapvetõ munka negyedik fejezetét, ahol ez olvasható: „Minden okom megvan rá, hogy azt higgyem: a bolygó, ahonnét a Kis herceg jött, a B-612-es kisbolygó. Távcsövön ezt a csillagocskát csak egyetlenegyszer észlelték: 1909-ben egy török csillagász. Fölfedezésérõl akkor nagy elõadást tartott a Nemzetközi Csillagászati Kongresszuson. Öltözéke miatt azonban nem hitt neki senki. Mert ilyenek a fölnõttek.” (Sz. A.)

A Kepler-távcsõ jobban teljesít! (Sz. L.)

 

A Romániában kapható virslik közel felét a bíbortetűből kinyert E120 elnevezésű adalékanyaggal színezik - derül ki a Fogyasztókért Egyesület (APC) legfrissebb felméréséből. A főként egyetemi tanárokból álló szervezet 43 terméket vizsgált meg, s huszonöt féle adalékanyagot azonosítottak. A termékek 91 százalékánál nem javallott tartósítószert, nátrium-nitritet (E250) mutattak ki, 42 százalékát kárminvörössel színezik, melyet a bíbortetű nőstény egyedeiből állítanak elő, 44 százalékát nátrium-glutamáttal (E621) ízfokozzák, 9 százalékánál pedig karragént mutattak ki (E407). Nagy mennyiségben ezek az anyagok veszélyesek lehetnek az egészségre.

Ezt volt szerencsém tegnap este, virslifőzés közben olvasni. Két opció van: vagy ne olvasson az ember híreket vacsorakészítés közben vagy úgy tesz, mint bármely más, mondjuk a kormányra, a bel vagy külpolitikára vonatkozó közléssel. Ha a szíriai háború, és a hazai csaláskultúra után nyugodtan alszunk, miért ne tehetnénk azt, miután megtudtuk, hogy szeretett kis családunk elé bíbortetű-menűt szervíroztunk. Jó étvágyat kívánok! (P. B.)

Ráadásul nem is finom. (S.J.)

A bíbortetűről nem tudtam, de ettől függetlenül a virsli nálam régen tiltólistán van a parizerrel, és hasonló beazonosíthatatlan pépes nyavalyákkal egyetemben (tsp)

Semmi gond: a bíbortetûbõl kivont E120 adalékanyag engedélyezett. Én az udvaromban termõ fügekaktuszon tenyésztett tetveimet megszárítom, és ízlés szerint, a belõlük kinyert porba forgatom a megnyúzott virsliket. (Sz. A.)

A bíbortetû populáció védelmével foglalkozik valaki? (Sz. L.)

 

Az Egyesült Államokban annak ellenére, hogy tavaly több befektetési alap is a rossz körülményekre panaszkodott, a legnagyobbak azért nem siránkozhatnak: a huszonöt legjobban fizetett befektetésialap-vezető tavaly 13 milliárd dollárt keresett. Ez az összeg nagyobb, mint Namíbia, a Bahamák vagy Nicaragua teljes gazdasága. A huszonöt menedzser közül a Citadel nevű alapot vezető Kenneth Griffin és a Renaissance Technologies alapítója, James Simons keresett a legtöbbet, ők fejenként 1,7 milliárd dollárnyi kiflit apríthattak a tejbe 2015-ben. Ez az összeg az Egyesült Államokban 112 ezer ember éves fizetésének felel meg.

A tejbe aprított kifli helyett értékarányos bíbortetűs virslit kívánnék nekik. (P. B.)

A poén: az a bizonyos 112 ezer ember sem keres rosszul, amennyiben havonta mintegy 12 ezer dollárt vágnak zsebre. (S.J.)

A kapitalizmus jó dolog, csak keveseknek, de nekik nagyon. A gond ott van, hogy az ember bármilyen társadalmi kísérletbe kezd, a vége mindig ez lesz. (tsp)

Ismét magamból indulok ki, és utánaszámoltam: az én esetemben 944.444 esztendőre kapott honoráriumom felel meg annak a bizonyos évi 1,7 milliárd dollárnak… (Sz. A.)

Addig nincs is baj, amig 112 ezer ember helyett adóznak is. (Sz. L.)



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!