Vajdaság: indul az 50 milliárdos program

2016. 02. 01. 08:23

 

Napokon belül kiírják a magyar állam novemberben meghirdetett, 50 milliárd forintos vajdasági gazdaságfejlesztési programjának első pályázatait. A részletekről MAGYAR LEVENTÉT a külgazdasági és külügyi tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárát kérdeztük, az elhangzottakra pedig kérésünkre SZABÓ ÖDÖN, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke reagált. A témában a VMSZ véleményére is kíváncsiak voltunk, ám megkeresésünkre nem érkeztek válaszok. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

Zenta és környéke a városháza tornyából. Nem adnak senkinek biankó csekket   Fotó: Szűcs László

 

Magyar Levente államtitkárt először is arról kérdeztük telefonon, hogy milyen érvekkel indokolható egy ilyen mértékű támogatás, illetve a határon túli magyar területek közül miért éppen a Vajdaság lett a gazdaságfejlesztési program kedvezményezettje.

„A program meghirdetése abból a felismerésből fakad, hogy a magyar állam és a határon túli magyarság viszonyában szükség van egy gazdasági dimenzióra. Az elmúlt 25 évben szép eredményeket értünk el a nemzetpolitikában, természetesen sok hiányosság mellett, hiszen ez egy olyan terület, ahol mindig lehet többet tenni. Ilyen például a határon túli területeken élő olyan magyar vállalkozók, gazdálkodók megsegítése, akik nem akarják elhagyni a szülőföldjüket akár Magyarország, akár Nyugat-Európa irányába, hanem ott szeretnének boldogulni, jólétet teremteni, gazdasági keretet teremteni a határon túli közösségek életének. A Vajdaság esetében 50 milliárd forint jelentős segítség lehet ennek előmozdítására. Az elgondolás természetesen egyöntetűen minden nagyobb számban magyarok lakta területre érvényes, viszont ezen a programon kívül nem született döntés hasonló támogatásokkal kapcsolatban. Illetve azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Vajdaságban van olyan politikai konstelláció, ami egy ilyen program megvalósítását lehetővé teszi. Gondolok itt elsősorban a magyar és a szerb kormány pozitív és őszintén baráti viszonyára, illetve a vajdasági magyar közösség szervezettsége is lehetővé teszi, hogy egy ilyen nagyságrendű támogatás hatékony, központosított mechanizmus által levezényelve jusson el a célközönséghez. Ennek a két tényezőnek a szerencsés együttállása más határon túli közösségek vonatkozásában kisebb mértékben létezik. Egyébként pedig a támogatás nagyságrendje is olyan, amit több irányba egyszerre csak nagyon alapos előkészítettség mellett lehet vállalni.”


Magyar Levente külügyi és külgazdasági államtitkár: a támogatás teljes összegét Szerbia területén költik majd el, a szerb gazdaságot fogja élénkíteni

 

Nincs precedense

Magyar Levente államtitkár, az Erdélyi Riportnak a támogatás célbajuttatásának mikéntjére vonatkozó kérdésére elmondta, a szükséges intézményrendszer kialakítása még nem fejeződött be. „Egy ilyen jellegű beavatkozásnak semmilyen eljárásrendi precedense sincsen, ráadásul egy Unión kívüli országról beszélünk, ami tovább bonyolítja a helyzetet, bár nem jelent áthidalhatatlan akadályt. A meghirdetett - 2018-ig szóló - 50 milliárd forintos programban 20 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, 30 milliárd forint pedig kedvezményes, terveink szerint a nullás kamathoz tendáló hitel. A pályázatok elbírálásának folyamata még fejlesztés alatt áll, azt viszont már most ki merem jelenteni, hogy egy többszintű, független szakértőket foglalkoztató, alapos szűrőrendszerrel a politikai alapú döntéseknek még a látszatát is el fogjuk kerülni, illetve nem adunk senkinek biankó csekket, közvetlenül a szállítóknak fogunk fizetni teljesítés után. Terveink szerint legkésőbb február derekáig ki tudjuk írni az első pályázatokat. A lebonyolításért egy alapítvány fog felelni. Az alapító tagok listája is a napokban áll össze véglegesen, az biztos, hogy vajdasági és magyarországi szereplők vegyesen alkotják, illetve a VMSZ meghatározó szerepet kap, már csak azért is, mert oly mértékben képes integrálni az általa képviselt magyar közösséget, mint egyetlen más határon túli szervezet sem.
A kedvezményezettek köre olyan kisvállalkozókból és kisgazdálkodókból fog állni, akik néhány millió forinttól tizenegy-két millió forintig terjedő fejlesztésekben gondolkodnak, és képesek egy viszonylag korlátozott összegű önrész biztosítására. A Vajdaság történelmi adottságainál fogva elsődleges cél az agrárium segítése, már csak azért is, mert ez a szektor alkalmas leginkább a helyi munkaerő bevonására. A vajdasági termőföldek a világ legjobbjai közé tartoznak, így a versenyképesség is biztosított. Idén 5 milliárd forintot tervezünk kihelyezni, az első egymilliárd forintos csomagban emellett lesz támogatás házvásárlásra is, ezzel is buzdítva a családokat a vidéki életforma hosszú távú vállalására. A hitelprogramunk az év derekán fog elindulni.”
Azt is igyekeztünk megtudni, hogy a kedvezményezettek köre kizárólag a vajdasági magyarságra szűkül-e majd, kell-e valamilyen módon igazolni a nemzetiséget. „Az eljárásrend részletein még dolgozunk, én azt remélem, hogy napokon belül a kérdések tisztázódni fognak. Az viszont biztos, hogy a támogatás teljes összegét Szerbia területén költik majd el, a szerb gazdaságot fogja élénkíteni, a 2,5 félmilliós Vajdaság egészének gazdasági évére, sőt a belgrádi költségvetésre is hatással lesz.”

 

Fóliasátortól starupokig

A gazdaságfejlesztési támogatások első köréről Fejsztámer Róbert, a Stratégia, a Cselekvési Akcióterv és a pályázati feltételek kidolgozásában is részt vállaló gazdasági szakember (fotó) nyilatkozott a vajdasági magyar sajtónak. A Hét Nap hetilapban megjelent, Basity Gréta által készített interjú ITT olvasható, az alábbiakban egy rövid részletet idézünk:

A vissza nem térítendő támogatások esetében logikusan felvetődik a kérdés, hogy milyen kockázata van a pályázatnak, mire kötelezik a pályázatot benyújtó vállalkozásokat, mezőgazdasági termelőket, hogyan számolnak el ezekkel az összegekkel. Mi lesz ezzel a pénzzel?

- Az első negyedévben megpályázható 9 + 1 támogatási témakör közül többször kiemeltünk olyan példákat, mint az öntözőrendszer, fóliasátor, gyümölcsösök telepítése, tenyészállatok beszerzése, startup vállalkozás indítása, turisztikai tartalmak fejlesztése, a cégen belüli informatikai vagy innovációs tartalmak fejlesztése, valamint van egy nem gazdasági terület is: a falusi élet megtartásaként a falun lévő házvásárlási támogatás. Így áll össze ez a tíz irányvonal. Ha egyet kiragadunk belőle, például az eszközvásárlást - új vagy használt eszköz is lehet -, akkor az a lényeg, hogy legális legyen a beszerzés. Ennél a példánál maradva garancia lesz, hogy nem lehet az eszközt eladni meghatározott időn belül, illetve arra kell használni, amire a vállalkozó vagy a mezőgazdasági termelő megvette, tehát nem lehet kiadni, bérbe adni, másoknak odaadni. Minden egyes támogatáshoz önrész is szükséges, tehát mindenféleképpen kockázatot kell vállalnia annak is, aki beadja a pályázatot.

 

Valós üzleti programokra épüljön

Szabó Ödönt, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnökét először arról kérdeztük, hogy egyetért-e az államtitkár azon állításával, miszerint jelenleg a Vajdaságban a legalkalmasabb a politikai helyzet egy magyar állam által támogatott gazdaságfejlesztési program beindítására. „Magyar Levente államtitkár urat személyesen is van szerencsém ismerni, és az egyik legjobb közigazgatási szakembernek tartom, azok közül, akikkel alkalmam volt tárgyalni, úgy vélem lehet adni a véleményére az ügyben, hogy melyik határon túli terület a legalkalmasabb egy ilyen program befogadására. A képet viszont természetesen lehet árnyalni más tényezőkkel is, a két kormány viszonyára, illetve a közösség szervezettségére vonatkozó érveken kívül. Például azzal, hogy Szerbia Unión kívüli országként egyelőre csak az előcsatlakozási alapokhoz juthat hozzá, amiknek az átalakításáról folyamatos vita zajlik, tehát nem jelenthetjük ki, hogy akár csak középtávon is biztosítva lennének, így egy ilyen támogatás a magyar állam részéről hatványozottan segítséget jelent. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Vajdaság szinte kizárólag határ menti terület, míg a romániai magyar közösség jelentős része nagy távolságban él a határtól, tehát nem lehet egy ilyen programot – szomszédos országok közötti együttműködés bevett formáinak számító – határ menti együttműködés keretében végrehajtani.”

Szabó Ödön (fotó) ezután arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az ilyen programokat nagy körültekintéssel kell előkészíteni, hogy a hatékonyságot biztosítani lehessen. „Mifelénk is voltak hasonló programok, melyeket az Új Kézfogás Közalapítvány koordinált. A program egyik nagyváradi „termékét”, a Góbé Csárdát éppen most árulják. Tehát az minden esetben nagyon fontos, hogy egy ilyen támogatás valós üzleti programra, működőképes tervekre épüljön, illetve a támogatás kedvezményezettje önrész formájában maga is kockázatot vállaljon, közvetlenül érintett legyen a vállalkozás túlélésében. A buktatók ellenére a kis- és közepes vállalkozások támogatását nagyon jó iránynak tartom, mivel ezek közösségi beágyazottsága, illetve személyes érdekeltsége a csőd elkerülésében jellemzően a legnagyobb, hiszen nem nehezen megfogható szervezetekről, hanem közvetlenül egy vagy néhány család megélhetéséről van szó. Egy kisvállalkozó jellemzően nem lesz abban érdekelt, hogy Kínába exportáljon, ahhoz viszont mindig elég kreatív lesz, hogy a családja megélhetését biztosítsa.”
 

Segíteni az önrész csökkentését

Zárásként arról kérdeztük az ügyvezető elnököt, hogy szerinte ma a romániai magyar közösség számára milyen támogatási forma lenne a legkedvezőbb egy hasonló program esetében. „Romániában én azt gondolom, mivel rendelkezésre állnak uniós források, ami igazán komoly segítség lehetne, az az önrész csökkentéséhez, illetve a likviditás biztosításához nyújtott támogatások lennének. Sok olyan kisvállalkozó van, aki alkalmas lenne fejlesztések sikeres lebonyolítására, viszont a jellemzően 50 százalékos önrész nem áll rendelkezésükre. Ha ennek mértéke legalább 30 százalékra csökkenhetne, már többeket be lehetne vonni a pályázati rendszerbe.
Középtávon azt hiszem, az lenne az üdvözlendő cél, hogy olyan gazdasági erőtér vagy erőterek alakuljanak ki a határon túli magyar közösségekben, amelyek az állami vagy anyaországi támogatások leszorítása esetén is képesek, legalább takaréklángon üzemeltetni az egyes kisebb közösségek oktatási, illetve kulturális intézményeit, csökkentve azok kiszolgáltatottságát. Ezt a hátteret olyan helyi kis- és középvállalkozók jelenthetik, akiknek fontos a helyi iskola, a helyi népdalkör, és vészhelyzetben hajlandóak egy rend ruhával, a fűtésköltség finanszírozásával, egy kiránduláshoz a busz biztosításával segíteni, míg a másik két forrás például egy gazdasági válság esetén nem tudja kellőképpen biztosítani ezen intézmények fennmaradásához szükséges anyagiakat.”

A támogatással kapcsolatban kerestük a Vajdasági Magyar Szövetséget is, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az ügyben csak Pásztor István elnök nyilatkozhat, az ő programja viszont nagyon zsúfolt. Írásunk megjelenéséig nem kaptunk visszajelzést, hogy mikor tudna ránk időt szakítani.

 

Hitelkeret román-magyar projektekre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter január 29-én Bukarestbe látogatott, hogy román kollégájával Lazăr Comănescuval találkozzon. Szijjártó elmondta, új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, illetve erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket. A találkozón megállapodás született, hogy a magyar Exim Bank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére, illetve 2019-ben összekötik a két ország gázvezetékrendszerét, továbbá két éven belül a magyarországi M4 sztrádát a romániai erdélyi (A3) autópályával. Ez utóbbinak persze feltétele, hogy legyen mit összekötni.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!