Üzletet láttak a Napban

2013. 08. 24. 00:00 Néhány kivételtől eltekintve, az utóbbi időkig Szatmárban nem érdekelt senkit a nyugaton régóta hódító napenergia. Két-három éve egy ismert spanyol cég eldöntötte, hogy Sárközújlak közelében egy 145 hektáros napelem-parkot hoz létre, ami világviszonylatban is igen nagy. Egyszeriből helyi vállalkozók is rájöttek, hogy a napenergia jó üzlet lehet, hisz a Magasságos ingyen adja, csak össze kell gyűjteni, igaz, egyelőre még kifejezetten drága eszközökkel, de egyre drágul (legalábbis a fogyasztó számára) a vezetékbe táplált energia is. Lassacskán ott tartunk, hogy a többnyire nyugaton tőkéhez jutott befektetők verekednek a jobbnál jobb helyekért. Némelyik attól sem riad vissza, hogy a szigorúan védett Natura-2000 területen akar napelem-parkot létrehozni (ott aztán semmiféle zavaró körülménnyel nem kell számolniuk), s ha másképpen nem megy, hát önkormányzati vezetők és politikusok megkörnyékezésével. Az egész megyében visszatetszést keltett a tavasszal az a botrány, amit az egyik megyei önkormányzati vezető kavart, amikor egy nyílt találkozón lehordta az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) megyei vezetőit és kirúgással fenyegette meg őket, amiért az általuk minisztériumi megbízatással felügyelt Natura-2000 területen nem adták meg az engedélyt egy ilyen telep megépítésére. A jelenlévők kimondatlanul is tudták, egyik vállalkozó barátját próbálta helyzetbe hozni a kormánypárti politikus. Ám Márk-Nagy Jánosékat nem lehetett megfélemlíteni, mert mindenben törvényesen jártak el.

Van-e vagy nincs túlkínálat? „Szerencsére ilyen esetek ritkán fordulnak elő, és lényegében nem rontják az alternatív energiák felhasználásával kapcsolatos mind kedvezőbb megítélést, a vele összefüggő közhangulatot. Mert a valóság tényleg az, hogy most már mind többen látják: mozdulni kell, mert a hagyományos energiahordozók tartalékai végesek, ráadásul kitermelésük és felhasználásuk a természetet, a bennünket körülvevő élővilágot is mind érezhetőbben károsítja” – mondja Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója (fotó). Majd példákkal bizonyítja, hogy az utóbbi pár évben milyen sokat változott a hozzáállás. Egy madarászi malomipari cég építette meg az első olyan napelemes telepet, amely nem csak saját szükségletére, de az országos hálózatba is termel áramot. A második, a hiripi napelem-park már jóval nagyobb, több hektárt lefed és egy megawattnyi elektromos energiát állít elő. Az utóbbi időben pályázatot nyert tucatnyi egység közt immár vannak öt-tíz megawattosra méretezett telepek is. Ha ez a nekibuzdulás tovább tart, akkor megtörténhet, hogy problémák lesznek a termelt áram értékesítésével, ami az építésre felvett banki hitel visszafizetésénél is gondot okozhat – mondja Békéssy Erzsébet.
Ám Erdei D. István parlamenti képviselő szerint az energiakínálat telitettségétől még hosszabb ideig nem kell tartani. Inkább azzal van a gond, hogy országosan lassan halad a jóváhagyott tervek és a nyertes pályázatok kivitelezése. „Számos olyan eset van, hogy elsősorban a hitelpiac bizonytalansága miatt a pályázatban előírt kapacitásnál kisebbet akarnak megvalósítani, mondjuk egy tíz megawattos napelempark helyet csak öt-hat megawattost. A kormány viszont szeretné, ha mielőbb létrejönnének ezek a kapacitások, hisz még messze vagyunk attól, hogy a felhasznált energia 20 százalékát az alternatív források adják. (Spanyolország már a 25 százalékot is meghaladja!). Újabban a szakminiszter talán azért tesz olyan kijelentéseket, hogy a zöld pályázatok költségvetési támogatása az eddigieknél lényegesen kisebb lesz, hogy a megkezdett munkálatok befejezésére ösztönözze a vállalkozókat”, – véli a bukaresti parlament gazdasági bizottságának tagja.

Jövő év elejétől termelnek A külföldi beruházókat viszont nem kell nógatni, ők mindig oda mennek, ahol pénzüket a legnagyobb haszonnal fektethetik be, s a költségek mielőbb megtérülnek. S a legjobbaknak remek érzékük van hamar kiszimatolni és felmérni, hova érdemes menni, a helyi vállalkozók hol nem veszik észre időben a felkínált lehetőségeket. A profi kapitalista nagyon jól tudja: a pénz természete már olyan, hogy a kevesebb pénz a többfelé húz, a sok pénz pedig a nagyon sok felé! Nálunk annyi más mellett, ezt az igazságot is roppant nehezen tanuljuk meg. Mert miért is éri meg egy spanyol cégnek, a sevillai székhelyű Bester Generacion-nak, hogy a Szatmár megyei Sárközújlak határában építse meg a világ hetedik (!) legnagyobb napelem-parkját? Ráadásul egy olyan országban, ahol az övékénél jóval kevesebbet süt évente a nap és általában kisebb intenzitással? A kérdésre a cég projektmenedzsere, Ramses Hernandez Ramirez, latinos könnyedséggel válaszolt a sajtónak. (Már-már azt írtam, hogy olyan könnyedséggel, mint Rossini híres operájában, a Sevillai borbélyban Figaró intézte a legbonyolultabbnak látszó ügyeket is). „Romániában az alternatív energiákkal kapcsolatos törvények igen kedvezőek. Ezt volt alkalmunk megtapasztalni Krajován is, ahol már van egy jól működő napelemparkunk. Az is vonzó számunkra, hogy a helyi közigazgatás vállalkozás-barát, és minden probléma megoldásában készségesen segít. Ugyanezt tapasztaltuk Szatmár megyében is. Ennek köszönhetően jól haladunk a hatalmas naperőmű kivitelezésével! A dolgok mostani állása szerint ősszel, de legkésőbb a jövő év elején megkezdődik a beüzemelés, ami azt is jelenti, hogy az országos elektromos hálózatba adjuk az első megawatt itt megtermelt áramot....”

Egy évtized a megtérülés Alkalmasint a dolgok jó menete okán is kedélyes megjelenésű menedzser nem mulasztja el megemlíteni, hogy többnyire spanyol és olasz szakemberekből álló csapat serénykedik a kivitelezésen, de a mostanra négyszáz-fősre bővült munkaközösségben szép számmal vannak helyi emberek is. A végső üzembe helyezés után viszont mindössze 18-20 főből áll majd a park személyzete, köztük mérnökök, topográfusok, karbantartók és őrök. Nem jöhet be ide bárki, de még a megyében mostanság a kívánatosnál jobban elszaporodott őzek, nyulak, fácánok sem kereshetnek itt menedéket. Ramirez úr azt is elárulta, hogy a beruházás a földterülettel (a már említett 145 hektár) együtt 65 millió euróba kerül, mely összeg, attól függően, hogy mennyi energiát tudnak értékesíteni, 10-12 év alatt térül meg. A termelt mintegy 50 megawatt villamos energia 60 ezer család áramszükségletét elégítheti ki, ami meghaladja a ma százezres lélekszámú Szatmárnémeti lakosságát. (Összehasonlításul: a cernavodai atomerőmű maximális kapacitása 1400 megawatt) Érdekes, hogy a szakember nem annyira az erős fénysugárzású nyári napokat tartja leginkább alkalmasnak az áramtermelésre, mint inkább a tavaszi és őszi időt. A sárközújlaki parkban nem a máshonnan már korábban megismert (a nap állása szerint) forgó pannókat helyeznek el, hanem fix elemeket. Méghozzá valamennyit déli irányba tájolva, oly módon, hogy ne tarthassanak árnyékot egymásnak. A szükséges mintegy negyedmillió napkollektor pannót Kínából rendelték, azon egyszerű oknál fogva, hogy ilyen nagy mennyiséget onnan tudtak a legrövidebb időn belül leszállítani. A spanyol cég menedzsere megnyugtat, hogy a világ számos országában már több hasonló napelem-parkot hoztak létre, a legtöbb kisebb, mint a sárközi, de valamennyi jól működik. Ennek is 25 év garanciát adnak, aztán valószínűleg felújítják, de nem kizárható, hogy az egészet lecserélik, mert addigra minden bizonnyal új és jóval hatékonyabb technológiák jelennek meg.

Van helye a pénznek Sárközújlak Szatmár megye legfiatalabb városa, még tíz éve sincs, hogy megkapta ezt a címet. A mintegy nyolcezer főnyi lakosság többsége magyar. A rendszerváltás után félő volt, hogy a korábbi évtizedekben központi intézkedésre, s nem utolsósorban az itteni magyarság arányának csökkentése miatt ide telepített mezőgazdasági intézmények és vállalatok (nagy kísérleti állomás, állami gazdaság, hizlaldák) felszámolása miatt a korábban is kistérségi központ szerepet betöltő község látványosan visszafejlődik. Nem ez történt. Miközben a mezőgazdasági líceum és még pár intézmény túlélte a változást, egy egész sor új vállalkozás jött létre, s több ismert cég, köztük külföldiek települtek ide. Ma Sárközújlakon több adót fizetnek a gazdasági élet szereplői, mint a hasonló nagyságú, de már régen várossá nyilvánított Tasnádon. „Azért még lesz helye annak a nem csekély adónak, amit a világ hetedik legnagyobb napelem-parkja fizet az önkormányzatnak?” – érdeklődünk Piricsi Artur polgármesternél (fotó). „De még mennyire! Máris több helye van annak a kétszázezer lejnek, amit először fizetett be a spanyol cég. Például középületek felújításánál, három, gyermekjátszótér megépítésében, vagy a közművesítés, így a csatornahálózat bővítésénél. Ha arra gondolok, mi minden hiányzik még Sárközújlakon ahhoz, hogy igazi város legyen, mert még egy főtérnek nevezhető központunk sincs, akkor a következő húsz-harminc évben biztos nem attól fog fájni a fejünk, hogy mire költsük a befizetett adókat!

Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!