Szabad a gazda(g)?

2016. 07. 14. 10:49

Érthetetlen, miért emlegetik Európát az öreg kontinensként, hiszen igen mozgalmas magánéletet bonyolít: egy szenvedélyes, vitákkal terhelt házasságból éppen kifarolni készül mindig is félszívű szerelmese, Nagy-Britannia, mindeközben pedig sokak által veszélyesnek vélt érdek-házasságra készül az Egyesült Államokkal. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

 

Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos. Még nem léteznek lezárt fejezetek

 

A Brexitről gondolom még azok is hallottak, akiket kevéssé érdekel az európai politika, hiszen itt Kelet-Európában egészen kézzelfoghatóan érint bennünket az ügy: sokan aggódhatnak, mi lesz Londonba szakadt rokonnal, baráttal ismerőssel, az ezen a héten (július 11-15.) tizennegyedik fordulóhoz érkező EU és USA közötti szabad-kereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokról viszont, gyanítom, már jóval kevesebben tudnak érdemben bármit is.
Jóllehet a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségről (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) 2013 óta folynak tárgyalások, mégis keveset tudni arról, hogy pontosan milyen hatással lesz az európai átlagpolgár életére a világ legnagyobb volumenű kereskedelmi egyezménye (már amennyiben aláírják).
Támogatói szerint az Atlanti-óceán két partját elválasztó, most sem túl szigorú vámhatárok eltörlésével, illetve az ennél komolyan gondot jelentő szabályozások összehangolásával beköszönt a Kánaán, hiszen hatalmas, ténylegesen szabad piac jön létre, amelyről a fogyasztó boldogan és olcsón dőzsölhet, ellenzői viszont azt állítják, a szerződés életbelépésével a hatalom a kormányok kezéből az óriáscégek kezébe kerül, akik a profit érdekében minden munkavállalói és környezetvédelmi érdeket lábbal tipornak majd.
A megállapodás tervezett szövege, eddig elfogadott pontjai hivatalosan nem ismeretesek (legfeljebb csak töredékesen, az egyes tárgyalási fordulók után kiadott összefoglalókból), azokat csak választott képviselők tekinthetik meg zárt helységben, felügyelettel, a külső konzultáció lehetősége nélkül. A dokumentumokkal kapcsolatban bárminemű információ nyilvánosságra hozatala tilos.
A Greenpeace hollandiai irodája ennek ellenére valamilyen úton-módon megszerezte, és május elején kiszivárogtatta a megállapodás-tervezet bizonyos dokumentumait, amelyek önmagukban megnyugvásra nem adnak túl sok okot.
A Greenpeace elemzése alapján a nyilvánosságra hozott dokumentumok nem említik a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített, hetven éve érvényben lévő általános kivételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az országok és az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében bizonyos áruk, illetve szolgáltatások kereskedelmét korlátozzák. Ugyanígy a párizsi klímaegyezményre sem történik utalás, melyben a felek kötelezték magukat, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fok alatt tartják. A kiszivárgott dokumentumokban fellelhető információk alapján úgy tűnik, a veszélyes anyagok tekintetében az eddig Európában érvényes elővigyázatosság elve helyébe általánosan az USA-ban alkalmazott kockázat alapú megközelítés lépne, amely gyakorlatban a tiltás helyett korlátozást jelent.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy míg a civil társadalom alig kap betekintést a formálódó megállapodásba, addig a nagyvállalatokkal rendszeresen konzultálnak a tárgyaló felek.
A TTIP mellett kampányoló Sharon T. Freeman, az Amerikai Kisvállalkozói Egyesület elnök-vezérigazgatója ezzel szemben, vagy ezzel együtt azt állítja, hogy a megállapodás nem csak nagyvállalati érdekeket szolgál majd, hanem a kisvállalkozások export lehetőségeit is bővíteni fogja. Nehéz eldönteni, hogy ebben mennyire van igaza. Az állítás mellett szól, hogy a szigorúbb szabályokhoz szokott európai cégek versenyelőnyhöz jutnak egy enyhébben szabályozott gazdasági környezetben (ennek a természeti környezetre gyakorolt hatása feletti aggodalmat csak ezen gondolat erejéig függesszük fel), ezt viszont az innovációs készség, amiben az amerikai cégek testhosszakkal verik Európát, feltehetően képes ellensúlyozni, sőt.
Az ügyben talán leginkább kompetens Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos szerint még az idén tető alá kerülhet a megállapodás, bár az egyezség tartalma fontosabb, mint a szerződés megkötésének időpontja. A svéd uniós biztos a Greenpeace kiszivárogtatására egy blogbejegyzésben reagált, melyben kifejtette, hogy az egyezménnyel kapcsolatban jelenleg nem léteznek lezárt fejezetek, a létező dokumentumok csak a felek álláspontját rögzítik, ami nem minden kérdésben egyezik. Ezek a nézetkülönbségek – Malmström állítása szerint – nem fognak feltétlenül félúton találkozni, csak olyan kérdésekben születik majd megállapodás, amelyekben mindkét fél érdekei megfelelően képviseltetnek. Ugyanitt arra is ígéretet tesz, hogy a megállapodás következtében a jelenleg hatályos szigorú európai fogyasztóvédelmi, élelmiszer-biztonsági, továbbá környezetvédelmi előírások nem fognak felhígulni, illetve az erre vonatkozó jövőbeni jogszabályok megalkotásának lehetősége sem csökken.
Amerikai oldalról mindenképpen töretlen az elkötelezettség az ügy mellett, Barack Obama szíve szerint még elnöksége végéig pontot tenne a végére, bár ő kizárólag csak a megállapodás előnyeit látja, legalábbis ezeket hangsúlyozza. Április végén, a hannoveri nemzetközi ipari vásárt (Hannover Messe) megnyitó beszédében hangsúlyozta, jóllehet a szabad-kereskedelmi egyezmények látványos hatásaik miatt (pl. munkahelyek megszűnése) sokakból ellenérzést váltanak ki, de erre nem lehet válasz a „felvonóhidak felhúzása”. Ehelyett meg kell tanulni helyesen kereskedni, a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet érdekeit figyelembe vevő rendszert kell kialakítani.
A TTIP sorsára komoly hatással lehet a Brexit is, hiszen a szabad-kereskedelmi egyezmény eddigi legnagyobb támogatója Nagy-Britannia volt az EU-n belül, a szigetország kilépésével az erőviszonyok változnak. Érthető tehát, hogy az egyezmény pártolói szeretnének mielőbb a tárgyalás-sorozat végére érni, de nagy kérdés, hogy a Brexitből sikert kovácsolni szándékozó új brit miniszterelnök, Theresa May mennyire, és milyen kiváltságok fejében lesz ebben a segítségükre.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!