Reformnak nevezett kényszerpálya

2011. 06. 02. 09:27Külföldi és hazai szakértõk szerint is kemény árat kell fizetnie az országnak a Nemzetközi Valutaalappal aláírt 3,5 milliárd eurós, újabb két évre szóló készenléti hitelmegállapodásért. A költségvetés rendbetételét célzó elõírások évekre kényszerpályára állítják a gazdaságot.

Áfacsökkentés halasztva. Csak öt-tíz év múlva, miután javul az adóbehajtás és a pénzek kezelésének hatékonysága, lát módot az áfa és egyéb adónemek csökkenésére Jeffrey Franks, az IMF tárgyalóküldöttségének vezetõje. A washingtoni pénzintézet szakembere május 9-i, a román gazdaság állapotát értékelõ sajtótájékoztatóján egyértelmûvé tette, hogy 2012-ben a költségvetési hiánynak a GDP 3 százalék alá való szorítása érdekében nem lát lehetõséget sem az adók, sem a munkáltatói tb-járulékok csökkentésére. „Nem látok elegendõ lehetõséget az adócsökkentésre, mert a költségvetési hiány lefaragása miatt az illetékcsökkentéssel párhuzamosan kemény kiadási intézkedéseket kellene hozni, amit nem tartok lehetségesnek. Reálisnak kell lennünk” – mondotta Franks.
Kifejtette, hogy Romániának egyszerûbb adózási rendszerre van szüksége, ám ez csak akkor lehetséges, ha javítanak az adók begyûjtésén, a feketegazdaság kifehérítése révén is. Franks elmondta, hogy megállapodás született a munkáltatók terheit könnyítõ két-három százalékos társadalombiztosítási járulék csökkentésének halasztásáról is. A járulék mérséklését az IMF képviselõje a központi költségvetés idei és jövõ évi bevételeinek alakulásától tette függõvé. A kormánynak ezzel vissza kell táncolnia az év elején bejelentett ígéretétõl, azaz a munkáltatókat terhelõ társadalombiztosítási járulék 44-rõl 41 százalékra való csökkentésétõl. Franks amúgy kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tb-járulék csökkentésével átütõ sikert lehetne elérni, szerinte ez az egy tényezõ önmagában jelentéktelen a külföldi beruházások növelése és a vállalkozások fejlesztése szempontjából.

Brüsszeli forrásokra mutogat. Jeffrey Franks egyértelmûvé tette, hogy adócsökkentés helyett a hatóságoknak az EU-s pénzalapok lehívására kellene jobban összpontosítaniuk. Mint rámutatott, Romániának közel másfél milliárd eurót kell visszaadnia, ha egyes uniós alapokból finanszírozott projekteket nem fejez be az idén. „A kormány jól halad az európai alapok felhasználásával, de ez nem elegendõ, az erõfeszítéseket meg kell kétszerezni. A kevésbé fontos projekteket mellõzni kell, hogy azokra a területekre lehessen összpontosítani, amelyek esetében a felhasználás fokozottan gyorsul. Fennáll annak kockázata, hogy Románia már kifizetett összegeket kell visszatérítsen, ha az érintett projekteket nem fejezi be ez év végéig” – mondta Franks. Az uniós alapok jobb felhasználása érdekében az IMF képviselõje szerint újabb intézkedések és szabályozók is szükségesek.

Lefaragás, átszervezés, elbocsátás. Az IMF-fel szembeni vállalások miatt kemény idõszak elé néznek az állami tulajdonú vállalatok is. Bukarest a most kialkudott 3,5 milliárd eurós készenléti hitel fejében az energetikai cégek privatizációját, a nagy adósságokat termelõk radikális átszervezését, illetve az állami tulajdonban lévõ vállalatok menedzsmentjének politikai helyett szakmai vezetésre való cseréjét vállalta. Az IMF húsz olyan vállalatot nevezett meg, amely hatalmas adósságot halmozott fel az állammal szemben. Így a következõ hónapokban az államnak el kell adnia a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz és a Transgaz nagyvállalatokban birtokolt részesedését, míg az átszervezésre kerülõ cégek közül a turceni-i és a rovinari-i energetikai komplexum, az Országos Kõszén Társaság, a Termoelectrica, az Oltchim, a CFR és a Román Posta neve került nyilvánosságra. Az elbocsátásokkal is járó átszervezések nyomán csak a vasúttársaságtól és a postától több mint hatezer ember kerül utcára idén, de nem lehet nyugodt álma a Tarom és az Állami Autópálya és Közútkezelõ Társaság alkalmazottainak sem. A szakszervezetek értesülése szerint az állami cégek kötelékébõl 30 ezer embernek kell más kereseti forrás után néznie.

Négy év múlva a lakosság is piaci áron kapja a földgázt

A földgáz és a villamos energia árát szakaszosan liberalizálják, 2013-ig a vállalatok, 2013 és 2015 között a lakosság számára – jelentette be Jeffrey Franks. „A döntés szerint idővel módosítani kell az árakat, első lépésben a vállalatokra, később a lakossági fogyasztókra vonatkozóan is. A vállalatok esetében 2013-ig, a lakosság számára pedig 2015-ig fokozatosan emelkednek az árak” – hangsúlyozta a Nemzetközi Valutaalap szakembere. Az IMF főtárgyalója előzőleg megjegyezte, hogy a hazai hatóságok az európai szabályt fogják követni a támogatott fogyasztók tekintetében is. A gázár liberalizációjával egyidejûleg a fûtéstámogatási jogosultságok megnyirbálása is napirendre kerül, a kormány vállalta, hogy az év végéig megszünteti a lakosságnak nyújtott távhőszubvenciót. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó kormányzati források szerint ez azt jelenti, hogy a távhő és a meleg víz ára az intézkedés nyomán idén akár 60 százalékkal is drágulhat. A Nemzetközi Valutaalap szerint a kormány olyan differenciált támogatási rendszert vezet be, amelynek központi elve szerint támogatásra csak a társadalom legszegényebb tagjai lehessenek jogosultak. Becslések szerint az új távhő-támogatási szűrőn a jelenlegi kedvezményezettek közel 80 százaléka nem fog átjutni.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!