Bukik az IMF-hitelszerződés?

Az államfő és a miniszterelnök közötti kompromisszum az egyetlen útja annak, hogy ne bukjon el Traian Bãsescu ellenkezése miatt az IMF-fel kötött elővigyázatossági hitelszerződés. Cseke Péter Tamás a Számvevőszék tanácsosát, LAKATOS PÉTER-t kérdezte a patthelyzetről.

Előzmény nélküli helyzet állt elő Bukarestben, Traian Bãsescu ellenkezése miatt elbukhat Románia Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződése. Az államfő ugyanis továbbra sem járul hozzá, hogy a kormány hét eurócenttel emelje az üzemanyag jövedéki adóját, ezért nem írja alá az intézkedést tartalmazó szándéklevelet. A plusz adó kivetéséről a kormány a Valutaalappal állapodott meg, és ennek alapján tervezte meg a 2014-es állami költségvetést.
Az államfő már a tavaly ellenezte ezt az intézkedést, ezért a Ponta-kabinet áprilisig elhalasztotta az üzemanyag jövedéki adójának január elsejétől tervezett, pótlólagos emelését. Bãsescu fogadta az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakembereiből álló küldöttséget. Emlékeztette őket, hogy Romániának csak nagy áldozatok árán, a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésével sikerült helyreállítania költségvetési egyensúlyát. Ezért nem tartja jó ötletnek, hogy amint a gazdaságot sikerült növekvő pályára állítani, a kormány máris költekezni kezd, és növekvő kiadásait újabb adók kivetésével próbálja fedezni. „A lakosságot és a gazdaságot is sújtó hibának tartom az üzemanyag adójának emelését. A felelősség önöket és a kormányt terheli, én nem fogok ilyen intézkedéseket nyilvánosan támogatni. Nem kívánom megakadályozni a kormánnyal kötendő megállapodásukat, de ne kérjék azt, hogy aláírjam, amiben megegyeznek” – mondta az államfő az Andrea Schaechter vezette IMF-küldöttségnek.

Bãsescu nem akadályozhatja meg magát az adóemelést, de Románia nem küldhet olyan szándéklevelet a hitelmegállapodás végrehajtásának konkrét módjáról az IMF-nek, amelyen nem szerepel az aláírása. Ezt megerősítette az Erdélyi Riportnak Lakatos Péter, a Számvevőszék tanácsosa is.

„Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az elnök is aláírja a szándéklevelet” – magyarázta. A szakember szerint negatív következményekkel járna, ha a hitelszerződés idén elbukna. A kormány 2,4 milliárd lejes bevételre számított idén az üzemanyagok jövedéki adójának 7 eurócentes pótlólagos megemelésétől. „Az máris egy 600 millió lejes költségvetési lyukat jelent, ha a jövedéki adó emelése csak április elsejétől lép érvénybe” – fogalmazott.
Súlyosabb következmény lehet Lakatos szerint, hogy a hitelszerződés bukása esetén az ország drágábban juthat hozzá a szükséges hitelekhez a pénzpiacokról. „Ha Románia nem írja alá a hitelszerződést, az rossz jel a pénzpiacoknak és a külföldi befektetőknek egyaránt, s a lejt is gyengítheti” – mondta. Tájékoztatása szerint Davosban, a legutóbbi világgazdasági fórumon elhangzott: előfordulhat, hogy Európában ismét válság következik be. Erre utaló jelek már vannak. „Magyarországon az euró árfolyama stabilan a 300 forint fölött van, s prognózisok szerint idén el is szabadulhat, a 345 forintot is elérheti. Románia és Magyarország gazdasága egyaránt sérülékeny, nyitott, függ a pénzpiacoktól. Románia számára előny, ha elővigyázatossági hitelszerződést köt az IMF-fel. Magyarországnak ilyen szerződése nincs és nem is lesz. Ez is a magyarázata annak, hogy a forint a lejnél jobban leértékelődött az euróhoz képest” – ecsetelte a hitelszerződés előnyeit Lakatos.
Szerinte az államfő az időt húzza az EP-választás előtt, közben attól tart, hogy a jövedéki adó emeléséből befolyt összeg egy részét választási kampányra használnák a kormánypártok. Felvetésünkre, hogy nincs-e igaza az államfőnek abban, hogy a kormánynak más módon kellene pénzt előteremtenie a költségvetési lyukak betömésére, mert a jövedéki adó emelése révén a gázolaj drágább lesz Romániában, mint több gazdag uniós tagállamban, Lakatos kijelentette: nem biztos, hogy az üzemanyag-forgalmazó cégek belefoglalják az áraikba áprilistól azt a 7 eurócentet. „Januártól amúgy is megugrott a gázolaj és a benzin ára, mert idéntől másként számítják ki az üzemanyagok jövedéki adóját. Világszinten viszont a kőolaj hordónkénti árának csökkenése körvonalazódik” – magyarázta.
Lakatos a patthelyzet feloldását a kompromisszumban látja. „Az országnak szüksége van a hitelszerzõdésre, ezt belátja az államfõ is. Ha decemberben sikerült kompromisszumot kötni az adó bevezetésének halasztásáról, most kiegyezhetne a kormányfõvel abban, hogy ne 7, hanem mondjuk 3,5 centtel emelkedjen áprilistól az illeték” – mondta a Számvevõszék tanácsosa.