Bokros az oktatás reformját sürgeti

2012. 10. 13. 23:10
Hosszú távon is a kapitalizmus, a piacgazdaság jellemzi majd a világot, legalábbis addig, amíg nem fogalmazódik meg valami jobb megoldásnak a szellemi előképe – fogalmazott október 13-i előadásában BOKROS LAJOS, a CEU és a BBTE tanára, EP-képviselő, volt pénzügyminiszter a Szacsvay Akadémia meghívottjaként Nagyváradon.

A Continental Szálló előadótermében jó félszáznyi érdeklődő előtt Szabó Ödön, a Szacsvay Akadémia alapítója üdvözölte a vendéget, bevezetésként annak szakmai életrajzát is összefoglalva. Bokros Lajos elmondta: mióta Kolozsváron tanít, számtalanszor átutazik Nagyváradon.
Előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy a korábbi egyenletes fejlődés a világban véglegesen és végletesen megbukott. A válság egyik legsúlyosabb jelenségeként a munkanélküliséget tartja, annak sajátos következményeként említve, hogy manapság valaki jó diplomával is lehet munkanélküli, márpedig több területen a tudás hamar elévül. Figyelmeztető, hogy Spanyolországban, ahol 25 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok közt ma minden másodiknak nincs munkája. Hasonló a helyzet a portugáloknál, az olaszoknál, s a görögöknél, ahol a felnövő nemzedékeknek nincs jövőképük.
Figyelmeztető jelként említette, hogy a mostani válság hasonlít a harmincas évek elején tombolóhoz, mely létrehozta a nácizmust, s évtizedekre megerősítette a sztálinizmust. Az ma is jellemző, hogy a válság teret ad a politikai szélsőségeknek, a görög parlamentben megjelent szélsőséges párt, az Arany Hajnal is ezt példázza. Egyébként a gazdasági és politikai folyamatok ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Bokros hozzátette, EP-képviselőként hétfőtől csütörtökig többnyire jelen van a brüsszeli vitákon, ahol rendszeresen érzékeli, milyen sok belső feszültségtől terhesek a válságtól sújtott európai társadalmak. Európa egyébként egészében veszít a versenyképességéből – tette hozzá, – hiszen ez nem olyan konjukturális válság, ami a kapitalizmus, a piacgazdaság velejárója.
Arról is beszélt, hogy Magyarország és Románia ikerpárként hasonló strukturális problémákkal küzd, sok hasonlóságot mutatva a dél-európai államokkal. „Az oktatás nem készíti fel a fiatalokat az ordas világra. A felsőoktatásban a követelmények nem szigorúak, s aztán, ha kimegyünk a világba, azt látjuk, hogy a diplománkkal nem kellünk” – mondta. Később egy kérdés kapcsán elárulta: sok, Romániában működő külföldi cégnek van titkos listája arról, mely egyetemek és főiskolák – színvonaltalan diplomagyárak – végzettjeit ne alkalmazzák. Bokros szerint a gyenge felsőoktatási intézményeket „le kellene gyalulni”, e tekintetben erőteljesebb állami beavatkozást sürget. Nem véletlen, hogy a szükséges reformok közül az oktatásét emelte ki, mondván a versenyképességhez világszínvonalú diplomák kellenek, de ezen a téren alig történik valami, hiszen a megcsontosodott érdekek nem kívánnak változtatni a rendszeren. Példa a versenyképtelenségre: a súlyos válsággal küzdő Görögországban ma is alkotmány tiltja a magánegyetemek létrehozását, a görög elit külföldi egyetemekre járatja gyermekeit, akik el is szakadnak a görög valóságtól.
Romániának és Magyarországnak Bokros szerint egyaránt érdeke, hogy befektessen az oktatásba és az egészségügybe, utóbbi esetében is a minőségi fejlődést kikényszerítő versenyt szorgalmazza. A közigazgatást pedig a szolgáló, szolgáltató állam felé kellene vinni. Példaként említette, hogy ennyi kiüresedett önkormányzatot, különösen Magyarországon nem lehet eltartani, ahol a jelenlegi 3200-zal szemben akár 240 is elegendő lenne, a hasonló lakosságú Svédországban is csak 260 működik.
Bokros Lajos arról is beszélt, hogy a befektetők távol tartják magukat a politikailag instabil, konfrontatív környezettől. „Például ki fog oda befektetni, ahol Angela Merkel látogatásakor felgyújtják a fél várost?” – utalt a német kancellár minapi athéni vizitjére.
Térségünk kapcsán megállapította, úgy Romániában, mint Magyarországon a politikai elit legyengítette az országok gazdaságát, Magyarország úgy lépett be 2004-ben az Európai Unióba, hogy máris túlzott deficiteljárás alá került, s ott is maradt. „Ellőttük a puskaporunkat akkor, amikor még nem is volt háború” – utalt a fiskális alkoholizmusnak is nevezett fölösleges állami túlköltekezésre, hozzátéve: „a meglévő adóssághalmaz továbbgörgetése egyre többe kerül a kicsi, nyitott, felzárkózó, szegény országoknak.” A deficit növelése elveszi azok esélyeit, akik még meg sem születtek – figyelmeztetett Bokros, hozzátéve: a nyugdíjrendszer helyzete a ma munkába álló fiatalok jövőjét is meghatározza.
Egy kérdés kapcsán az EP-képviselő úgy fogalmazott: „az a baj, hogy mi jobban szeretjük az olasz államot, mint a svédet, márpedig fontos lenne, hogy legyen hézagmentesen korrupciómentes az érintkezési felület, az interface az állami és a magánszféra közt. Egy másik, az egykulcsos adó kapcsán megfogalmazott kérdésre azt mondta: szociálpolitizálni az adórendszeren kívül kellene, egyébként önmagában nem ítélhető meg az egykulcsos adó, hiszen egészen más a megítélése például ott, ahol jelentős ingatlanadót is alkalmaznak.


Szűcs László






Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!