2015-ös költségvetés: halvány remények, halvány esélyek

2015. 01. 22. 11:17

Bemelegítő tárgyalások a Valutaalappal, és az Európa Bizottsággal, rövid és nem túl erőteljes vita, alkotmányos óvás, pozitív alkotmánybírósági döntés: így született az idei költségvetés. Kétséges, hogy kik lesznek a nyertesei, de biztos, hogy kik veszítenek rajta. Parászka Boróka összeállítása.

 

 

Az elnökválasztási kampány, illetve az államelnökváltás heteiben az idei költségvetés körüli egyeztetés alig kapott figyelmet, pedig a tét nagy: az idén dõlhet el, hogy tartósan hátat fordított-e az ország a válságnak, képes-e a hazai gazdaság a növekedésre, igazolható-e költségvetési számokkal az államháztartási reform. A kormány, az ellenzék és az érdekvédelmi testületek között csak visszafogottan kialakuló vitát fölülírták a Nemzetközi Valutalappal és az Európa Tanács képviselõivel folytatott tárgyalások, amelyek során egyértelmûvé vált: a pénzügyi stabilitás biztosítása mellett a gazdasági növekedést segítõ intézkedések stratégiai fontosságúak  2015-ben.

 

Elvetett liberális óvás

 

Idén kevesebb pénz jut gyermekétkeztetésre

 

A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol (hasonlóan a tavalyi évhez), a GDP 709,68 milliárd lej lehet, ez a jegybanki árfolyam szerint körülbelül 160,56 milliárd eurónak feleltethető meg. Bár a növekedési előrejelzések jók, az elfogadott költségvetés szerint 2,2 százalék az éves infláció, az államháztartás tervezett bevétele 226 milliárd lej (51 milliárd euró), a kiadás milliárd 239 lej lehet (54,1 milliárd euró). Vagyis a deficit eléri a 13 milliárd lejt (2,9 milliárd eurót). Ezek az adatok tartalmazzák az államkincstár, a társadalombiztosítási pénztár, a területi adminisztratív szervek stb. bevételeit. A központi költségvetés adatai így alakulnak: a bevétel meghaladja a 107  milliárd lejt, a kiadás pedig 126 milliárd lej körül várható.
 

Ilyen körülmények között a gazdaságélénkítést ma, a kormánystratégia szerint a befektetési alapok növelése, a tavalyi adórendszer megtartása (bizonyos adónemek, így például az ipari rendszereket érintő „oszlop-adó”, a turisztikai szolgáltatások hozzáadott értékadójának csökkentése) – valamint a szociális kiadások lefaragása jelenti.

Az ellenzék, elsősorban a Nemzeti Liberális Párt „gazdaságellenesnek”, sratégiahiányosnak, adócsalást-bátorítónak nevezte ezt a költségvetést, és alkotmányos óvással élt, ám az Alkotmánybíróság nem adott helyt a keresetnek: így az év elején érvénybe léphetett a törvényhozás döntése. A legtöbb vitát, a PNL előbb idézett kifogásainak megfelelően a gazdaságélénkítés, és a vállalkozóbarát környezet kialakítása váltotta ki, pedig a költségvetési keretszámok alapján ezekre, ha kifogásolható módon is, de kísérletet tesz a kormány. Sokkal több kérdést vetnek fel a stabilitást célzó döntések, mert bár több ígéret is elhangzott, mégsem enyhülnek jelentős mértékben a megszorító intézkedések.
A szociális rendszerek működtetése pedig várhatóan az eddiginél is több gondot okoz: ezen a területen jelenik meg ugyanis a legnagyobb mértékű elvonás, kevesebből gazdálkodik például a gyermekétkeztetési alap. Szerencsésebb helyzetben van a munkaügyi, a fejlesztési, a gazdasági, a mezőgazdasági, a környezetvédelmi, a pénzügyi és a szállításügyi tárca, ezeknek a minisztériumoknak nő a költségvetése. Csökken viszont az egészségügyi, a kulturális és a belügyminisztériumi pénzügyi alap. 24 százalékkal nő a beruházásra fordítható pénzkeret, amely így 44,8 milliárd lej – a tervek szerint elindul több olyan infrasturktúra-fejlesztési program, vagy újraindul, amelyeknek a működtetése hosszú ideje kérdéses volt.

 

Több bér, nem mindenkinek

 

A hazai önkormányzatok az idei évben az eddiginél könnyebben juthatnak a készenléti keret támogatásához, amelyet rendkívüli, sürgősségi helyzetben lehet felhasználni. Várhatóan lesz erre igény, a tavaly több mint 900 millió lejt hívtak le az önkormányzatok, ez az elmúlt évek költségvetéséhez viszonyítva rekordösszegnek számít.  Míg az önkormányzatok munkáját a készenléti alap megnyitásával segíti a kormány, addig érvényesül a költségvetési szigor a bérek befagyasztásánál. A közalkalmazottak bére a tavalyi év végi értékeknek megfelelően nem változik, kivételt csak a pedagógus-társadalom élvez: a tanárok fizetését két részletben emelik ebben az évben. 5 százalékos béremelésre lehet számítani márciusban, további 5 százalékkal nő a havi javadalmazás szeptemberben. Az egészségügyben, szigorított feltételek mellett hasonló intézkedés várható, ha a szakszervezeteknek és a Ponta-kabinetnek sikerül megegyezniük. Az idén sem lehet azonban a közszférában dolgozók bérét kiegészítő juttatásokkal emelni. A bérek és fizetések folyósításával kapcsolatban Victor Ponta még elnökjelölti kampányában azt állította, kitartanak a havi juttatások, nyugdíjak indexálása mellett. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások előkészítésekor elhangzott: a kormány számára cél a közszféra bértáblájának átalakítása, a fizetésnövelés nem csak a központi, de a helyi adminisztrációban is.

 

Mi ebben a szocdem?

 

Befagyasztott bérek, zsugorodó szociális támogatási rendszer: a Ponta-kabinet legfontosabb igéreteit mondta fel az idei költségvetéssel, vagy ezek kárára kötött kompromisszumot, az ellenzék azonban a leginkább az igazságszolgáltatás helyzetét kifogásolta. Ezt – állítják a kritikusok – kifejezetten „bünteti” a Ponta-kormány.  Az igazságügyi és a közigazgatási tárca költségvetése ebben az évben csökken, hasonlóan az Alkotmánybíróság, valamint a Legfelsőbb Ítélő és Semmítőszék költségvetéséhez. A jogszoláltatás terén egyedül a jogsegélyszolgálat, a Nép ügyvédje élvez előnyt: ennek az intézménynek növelik a költségvetési támogatását. Ponta még az igazságszolgáltatás kiemelt támogatását ígérte a költségvetés elfogadása előtt néhány héttel, és azzal kapcsolatban is konszenzus volt, hogy ez a kiemelt támogatás a szakág reformjának az alapja. Most a megvonásokat azzal indokolják, hogy a hatékonyabban működő igazságszolgáltatás fenntartása is hatékonyabb, nem mond tehát ellent az eredeti céloknak a költségvetés szűkítése.
Az igazságszolgáltatás hátrányos helyzeténél is nehezebben indokolható az, ahogyan a szociális juttatásokkal kapcsolatban döntés született. Bár a munkaügyi tárca költségvetése nő, a munkanélküli segélyezés keretösszege 5 százalékkal csökken. (A munkanélküliek száma is csökken várhatóan, de a segélyezés mértékénél jóval kisebb arányban, 5,3 százalékról 5,1 százalékra – ez majdnem fél millió regisztrált állástalant jelent). Mivel a támogatás csökkentése drasztikus, ezért a hatályos jogszabály lehetőséget teremt bizonyos korrekcióra: a munkanélküli segélyezés alapja kiegészíthető azzal az összeggel, amelyhez a 45 évnél idősebbeket, illetve a pályakezdőket foglalkoztató vállalkozások támogathatóak. Ugyancsak engedmény, hogy bevezetik a részleges munkanélküliség kategóriáját, ez azt jelenti, hogy a részidős munkaidőben dolgozó igényelheti a munkanélküli segély folyósítását. A költségvetés keretszámait ezek a tételek alig befolyásolják, mégis tömegeket érint például a gyermekétkeztetési-ellátási rendszer átalakítása. Egészen nehezen indokolható megszorítások is életbe léptek: elvileg nyolc éve, az 509/2006-os törvény életbe lépése óta hetente kaphatnának 60 gramm mézet fejenként a kisiskolások – erre azonban, érvelt a Ponta-kabinet- idén egészen biztosan nincs „költségvetési fedezet”. Ugyancsak megvonták a iskolát kezdő rászoruló gyerekek szociális támogatását, mint ahogy az újszülöttek 500 eurós egyszeri támogatására sincs keret. Szociálpolitikai szempontból merev, és hosszútávú következményekkel jár a támogatások csökkentése, megszűntetése: az elmúlt évek tapasztalata ugyanis azt mutatta, hogy a beiskolázási szám növekedése, illetve az iskolát elhagyók arányának csökkenése egyenes arányban van azokkal a kedvezményekkel, amelyek intézményes úton, az iskolán keresztül érhetőek el.
 

Bár a gyermekétkeztetés átalakul, a szociális támogatások köre csökken, mégis egymilliárd lejjel nő a közoktatás támogatása, a GDP 3,4 százaléka helyett a GDP 3,5 százaléka jut ennek a szakágnak: a tervek szerint valamivel több, mint 25 milliárd lejből gazdálkodhat idén a tanügy.

(Valóban növekedést jelent ez az államháztartást illetően, a központi költségvetés azonban ennél szigorúbb: ez a keret idén 8,95 milliárd lej, a tavaly 8,8 milliárd lej volt - itt tehát sokkal kisebb mértékű a növekedés). Ezzel kapcsolatban a tanügyi tárca vezetője elismerte: hogy a szükségesnél sokkal kisebb mértékű növekedés, de „több, mint semmi”, és nagyjából a pedagógus bérek fedezésére elég, a pedagógus életpályamodell fenntarthatóságát, fejlesztését biztosítja. A pénzügyi keret felhasználásának idei módjáról sokat elárul a hazai közoktatás minőségellenőrző ügynökségének az ARACIP vezetőjének a nyilatkozata. Serban Iosifescu azt mondta: a közoktatásban az infrastruktúra fejlesztése élvez prioritást, például a vizsgabiztonságot erősítő technikai beruházások. (Az elmúlt években az érettségi, illetve a nyolcadikos záróvizsga jogszerűségét többek között térfigyelő kamerákkal, „puska-biztos” vizsgaközpontok kiépítésével biztosították.) A felsőoktatást képviselő érdekvédelem, az ANSOR (a hazai egyetemi szervezetek szövetsége) borúlátóbb, a költségvetést értékelő közleményük szerint a költségvetés növelése “láthatatlan”, továbbra sem transzparens a hazai intézmények támogatása, finanszírozása. Ezen a területen is szükség volna a minőségbiztosítás erősítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, mint ahogy évek óta adós a kormány a hazai egyetemisták szociális támogatásának védőrendszerének kiépítésével is.

 

Egészség és védelem

 

A tanügynél is nehezebb helyzetben van az egészségügy: a tárca költségvetés-emelést kért, ám költségvetés-csökkentéssel szembesült. Nem is akármilyennel: a tavalyi, kiegészített költségvetéshez képest egymilliárd lejt veszít ez a terület. Pedig, ahogy azt november végén Nicolae Bănicioiu bejelentette: a korábbinál nagyobb pénzügyi keretre van szükség nem csak az egészségügyben dolgozók (tartósan alacsony, és munkaerő-elvándorlást okozó) béreinek emelése érdekében, hanem az infrastruktúra fejlesztése miatt, és több országos egészségügyi program fenntartása vagy elindítása miatt: ide értve a rákmegelőző és az onkológiai ellátást biztosító programokat is. A minisztérium idén végül 6,7 milliárd lejből gazdálkodhat. Az onkológiai befektetések (például a leukémia-prevenciót segítő genetikai szűrés) mellett a koraszülött-ellátás, valamint a mesterséges megtermékenyítést segítő programok is hátrányban vannak. Ami a béremelést illeti: múlt év októberében a Sanitas szakszervezet megállapodott Victor Pontával az idei béremelésről: az egészségügyben, illetve a szociális ellátási rendszerekben dolgozók bére száz lejjel emelkedik, várhatóan az év második felében. Ennek ütemezéséről, illetve a kedvezményezettek köréről azonban még tárgyalások folynak, eredetileg a kormány csak azok számára biztosította volna ezt, akiknek a fizetése kisebb, mint havi 1500 lej.
Ugyan a védelmi kiadásokra a tavalyinál minimálisan nagyobb összeg, 7,36 milliárd lej jut, ez még távol áll a GDP 2 százalékától, amire az országnak nemzetközi kötelezettségvállalása van, s témájául is szolgált az új államfő és a miniszterelnök első idei megbeszélésének. A témáról a pártokkal is konzultálni kívánó Iohannis szerint a bűvös 2 százalékot majd 2017-ben kaphatja meg a büdzsétől a védelmi tárca. Összehasonlításul: Magyarország ugyan növelte az idén a védelmi kiadásokat arányában (0,75%) így is a romániaiak alatt maradnak,

 

Aggódó befektetők

 

Míg a tanügyi és az egészségügyi tárca a befektetések fontosságát hangsúlyozta a költségvetési tárgyalások során, az idei kiemelt fontosságú projektek listáján ez a két minisztérium csak egy, illetve két tételt kapott. A 115 programból 73-at a kormányzati főtitkárság, 24-et a szállítási minisztérium, 7-et a környezetvédelmi minisztérium, hármat az igazságügyi minisztérium felügyel. Annak ellenére, hogy a költségvetési támogatás nő, a nemzetközi pénzintézetek a gazdaságélénkítő beruházások folytatását sürgetik, ezeknek a lebonyolítása nehézségekbe ütközik. Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója arra figyelmeztetett: a befektetők tartanak a korrupcióellenes igazgatóság (DNA) vizsgálataitól, inkább lemondanak a beruházásról, minthogy kockáztassák a korrupciós vádakat. A legfontosabb kiemelt beruházások közé tartozik a Nagylak-Arad-Bukarest közötti, valamint az észak-erdélyi autópálya – ezeken az útszakaszokon folytatják a beruházásokat. A Brassó-Predeal-Comarnic útszakasszal egészítik ki a Bukarest-Ploiesti-Brassó autópályát, a Bukarest-Ploiesti-Focsáni-Bákó-Paşcani autópálya részeként elindul a IX. páneurópai sztráda megépítése. Korszerűsítik a Kürtös-Arad-Piski-Segesvár-Brassó útvonalat, 30 vasútállomást újítanak fel, megépül a Vâlcele-Râmnicu Vălcea vasútvonal. A bukaresti közszállításban elkészül a Május 1.-Laminorului-Lac Străulesti, továbbá a Drumul Taberei-Universitate-Pantelimon, valamint a Május 1.-Otopeni metróvonal. A beruházások területi eloszlását jól jelzi, hogy a jelentős munkálatok egynegyede a fővárosban zajlik.
Ugyancsak Bukarest élvez előnyt a kultúra támogatásakor: a szaktárca 560 millió lejes keretből gazdálkodik, ez tavaly elérte az 580 millió lejt a költségvetés kiegészítése után. A kultúrpolitika idén is a nagy projektekre összpontosít, egymillió lej jut a Nemzeti Történelmi Múzeum felújítására. Erdélyben a Szebeni Színházi Fesztivál és a Kolozsvári Tiff fesztivál számíthat a szaktárca kiemelt támogatására.
Még mindig erős centralizmus jellemzi az idei költségvetést, gazdasági szempontból a szűk lehetőségek stratégiája, szociálpolitikailag a hárított felelősség programja. Sok múlik azon, hogyan működnek a szakmai szervezetek a következő hónapokban, nehéz, alkukkal teli év lesz az idei. 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!