Törzsasztal-évadnyitó meseterápiával
2015. 10. 06. 09:43Október 9-én, pénteken 18 órától az Illyés Gyula könyvesboltban (Teleki utca) a Várad folyóirat Törzsasztal sorozatának első őszi vendége Boldizsár Ildikó író, szerkesztő, mesekutató, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses meseterápiás módszer megalkotója.
Az ELTE esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban. Hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1987 és 1993 között az MTA Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet. 1993-1996 között a Pesti Szalon Kiadó felelős szerkesztő. 1999-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadónál főszerkesztő, 2010-2014 között a Meseterápia Központ szakmai vezetője volt. 2014 januárjában megalapította a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, és létrehozta a Fabuláriumot, a tértől és időtől független tudástárat, amelynek szellemi vezetője.
Legutóbbi kötetei: Mesekalauz úton lévőknek. Életfordulók meséi (Magvető Kiadó, 2013), Mesék testvérekről testvéreknek (Magvető, 2012), Mesék boldog öregekről (Magvető, 2014), Meseterápia a gyakorlatban (Magvető, 2014). A beszélgetőtárs Kőrössi P. József.
Mit lehet tanulni a mese hőseitől? A mesehősöknek nincs múltjuk, az állandó jelenben élnek. Nem tervezgetnek, hanem cselekszenek. Nem elképzelik, hogy miként szeretnének élni, hanem konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében. Teszik a dolgukat, és ez bennünket is elmozdulásra késztethet. A hősök nem hagyják, hogy a dolgok maguktól elrendeződjenek. Ez azt is jelenti, hogy a mesék felelősségre szólítanak fel saját magunkért és a körülöttünk élőkért egyaránt. A mese hősei folyton mozgásban, „úton” vannak, mert tudják, hogy nem lehet mindent egyhelyen megtalálni. Nem is ott keresik. Mennek, mendegélnek, és bárhol járnak, tapasztalatokat szereznek, hogy azokat önmaguk jobbítására fordítsák.
A mesékben minden helyzetnek megvan a kulcsa, de meg kell ismerni a kulcs, a zár, a nyitás törvényszerűségeit, rá kell jönni, mi hogyan működik, mit hogyan lehet használni. Milyen titkokat rejt egy fa, virág, bot, köpönyeg? Miért kell mindig a látszólag rosszabb tárgyat, lehetőséget választani? Melyik ellenféllel milyen módszerrel lehet megküzdeni, és mások megváltása mellett hogyan lehet önmagunkat is megváltani? Vagyis a meseterápia nem a mesék értelmezésén alapul, hanem azon a tudáson, amely a mesehősöktől származik: egy gondolat csak akkor nyeri el értelmét, ha megvalósítják.
Egyébként a Várad folyóirat és a Szépírók Társasága által szervezett sorozat kilencedik évadába lép, köszönhetően a kitartó közönség mellett a Nemzeti Kulturális Alap és a Bihar megyei Tanács támogatásának.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!