Gyermekpénz: zsebpénz vagy zsarolás?

2015. 06. 09. 18:00

Megkétszerezte a kormány a gyermekeknek járó támogatás összegét, a régóta esedékes emelés és a körülötte zajló vita azonban egyértelművé tette: át kellene gondolni a hazai családok ellátását. Ami most alanyi jogon jár, az a szegény családok számára kevés a létminimumhoz, a gazdag családok számára pedig észrevétlen és felesleges bevétel. PARÁSZKA BORÓKA összeállítása.

 

Duplájára nő a „gyermekpénz” a hatályban lévő rendelkezések értelmében, alanyi jogon az eddigi 42 lej helyett immár 84 lej jár minden 2 és 18 év közötti román állampolgárnak. Azok, akik ebben a korosztályban tartós sérültséggel élnek, havonta 200 lejben részesülhetnek. A juttatásokkal kapcsolatban több kérdés felmerült, a legélesebb vita arról alakult ki: valóban alanyi, állampolgári jogon járjon a támogatás, vagy differenciált ellátást lenne célszerű bevezetni? A kormány alkotmányos kritériumokhoz köti az erről való döntést. Az intézkedés kritikusai szerint nem csak alkotmányos, de szociálpolitikai kifogások is megfogalmazhatóak. Ilyen kritika az, hogy az emelés mértéke alacsony, néhány hónappal ezelőtt még ennél sokkal nagyobb, akár ötszörös értéknövekedésről volt szó. A meghatározott összeget a szociális indikátor alapján számolják ki, amelynek egységnyi értéke 500 lej: az érvényes szorzó most 167 ezrelék, illetve a sérültséggel élők esetében 4 tized. További kifogás, hogy ez az ellátórendszer nem veszi figyelembe sem a családok jövedelmi viszonyait, sem azt, hogy egy háztartásban hány gyereket nevelnek. A jövedelemnélküliek, alacsony jövedelemmel rendelkezők, a gyermeküket egyedül nevelők ugyan különböző kiegészítő juttatásokat igényelhetnek, ám a támogatási rendszer túlbürokratizált, a különböző segélyezési formák nehezen összehangolhatók.

 

 

Marad a diszkrimináció

A „gyerekpénzről” rendelkező 1993 évi törvény (amelyet hatályba lépése óta többször módosítottak) ezt az összeget „gyermekvédelmi” járulékként határozza meg, amely alanyi jogon, diszkrimináció nélkül jár minden huzamosan Románia területén élő, 18 évnél fiatalabb érintettnek (függetlenül attól, hogy rendelkezik-e vagy sem román állampolgársággal). A többször módosítás ellenére a kezdeti ellentmondásokat nem sikerült feloldani. Ugyan „diszkriminációmentes gyermekvédelemről” beszél a jogszabály, ám a járulék kifizetését ahhoz köti, hogy a kedvezményezett részt vesz-e a közoktatásban, vagy sem. Azok a legkiszolgáltatottabb, periférián élő gyerekek, akik ilyen vagy olyan okokból kimaradnak az iskolából, nem kaphatnak gyerekpénzt. Nem folyósítják azoknak sem, akik megbuknak, kivéve, ha hitelt érdemlő dokumentumokkal bizonyítják, hogy egészségügyi oka van az évismétlésnek. Nem folyósítják a gyermeknevelési támogatás összegét tartós iskolai hiányzás esetén sem, azzal a céllal, hogy csökkentsék az iskolaelhagyók arányát. Csakhogy: az iskolai hiányzók zöme azért marad távol az oktatási intézményektől, mert így vagy úgy gyermekmunkát végez. A megszerezhető jövedelem pedig szinte biztosan nagyobb, mint a havi gyermekpénz. A mélyszegénységben élők esetén lehet családtámogatási különtámogatást kérni, ezt is csak folyamatos iskolalátogatás mellett: a jövedelmi küszöb fejenként 200 illetve 370 lej. A támogatás megvonása „sávos”, azaz a hiányzások arányának megfelelően csökkentik. A „gyermekvédelmi” pénz, amit a törvény előír, emelés után napi 600 kalória körüli alapélelmiszer megvásárlására elég, tehát a kedvezményezettek napi étkeztetése sem megoldható ebből a keretösszegből.

 

Sokaknak kevés, sokaknak lényegtelen

 

Az általunk megkérdezett szülők zöme úgy vélekedett, mindenképpen a családok jövedelmi viszonyainak, méretének megfelelő támogatási rendszert kellene figyelembe venni, amely tekintettel van arra is, hogy egyedülálló vagy többkeresős családokról beszélünk. Nagyon sokan vetik fel azt, hogy a jelenlegi, általános, alanyi jogon járó támogatás ösztönzi a „felelőtlen gyerekvállalást”, mert a közvélekedés szerint sok szülő csak azért vállal újabb gyereket, hogy még egy havi járulékkal nőjön a családi bevétel. Erre vonatkozó megbízható adatfelvételről nincs tudomásunk: tény, hogy az alacsony jövedelműek számára fontos ez a kisösszegű juttatás is, az is tény azonban, hogy a legtöbben a mélyszegénységben élők közül esnek el ettől a segítségtől, egyszerűen azért, mert egyáltalán nem szerepelnek a szociális nyilvántartásban. Vagy azért korlátozzák a hozzáférésüket, mert nem tesznek eleget a kritériumoknak (például nem iskoláztatják a gyerekeiket). A középosztály, vagy a felső osztály számára ez a pénz alig észrevehető bevétel, gyakori az is, hogy a juttatást maguk a gyerekek kapják meg, és költik el (kiegészítésre szoruló) zsebpénzként. A támogatás idei növeléséről szóló vita sok mindent felszínre hozott a hazai szociális ellátás válságát illetően: a család, mint gazdasági egység alig jelenik meg a juttatásokra vonatkozó stratégiákban. Csak a mélyszegénység, a súlyos sérültség bukkan fel megkülönböztetett kategóriaként, ám az a segítség, amelyet az ily módon kiszolgáltatottak számára nyújt az állam, nem elégséges és nem célszerű támogatás. Az iskolaelhagyást, a gyermekek koldultatását, kényszermunkáját például nem oldja meg a „gyermekpénz” összegének a növelése. Nem csak azért, mert alacsony az így szerzett többletbevétel mértéke, hanem azért sem, mert kiterjedt szociális felügyeletre, támogatásra volna szükség – ennek viszont az intézményes háttere teljesen hiányzik. Ma a gyermekmunka, illetve az analfabetizmus kriminalizációja folyik a prevenció helyett. A sérültséggel élők számára nyújtott segítség, jelzésértékű ugyan, de a valódi integrációhoz, fejlesztéshez, az életkörülmények méltányos javításához kevés. Az alábbiakban a Mediafax, az adevarul.ro és saját adataink szerint nyújtunk néhány példát, mit jelent ma Európában a differenciált gyermekellátás.

 

Európai kitekintés

Ausztriában az első és a második gyerek utáni alanyi jogú támogatás 184 euró, a harmadik gyerek esetében 190 euró jár. A negyedik gyermek után minden testvér 215 euróra számíthat. Az osztrák „gyermekpénz” mellett igényelhető nevelési támogatás is legkevesebb 2, legtöbb 12 hónapig. Külön ellátást biztosítanak az alacsony jövedelműeknek, ennek az értéke elérheti a havi 1800 eurót. Az ikrek esetében a nevelési támogatást 300 euróval egészítik ki az ikerpár minden tagja esetében. Figyelembe veszik azt is, hogy az óvodáskorú gyerekek intézményes ellátásban részesülnek-e vagy gondozásukat a családon belül biztosítják. Amennyiben a gyerek nem jár óvodába, úgy a család 150 euró plusz támogatásban bízhat. Magyarországon is eltérő összegű a családi pótlék, a legkevesebbet az egy gyermekes családoknak utalnak havonta (12200 forint, ami 170 lejnek felel meg), míg a legtöbbet az a szülő kap, aki tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekét egyedül neveli, ez esetben 25900 forint a pótlék, ez ma 360 lejt ér.

 

 

Nagy-Britanniában a kiskorúaknak 16 éves korig jár „gyermekpénz”, ha a kedvezményezett tovább tanul, akkor 20 éves korig folyósítják ezt az összeget. Itt is figyelembe veszik a gyerekszámot: a legnagyobb gyerek 20,5 fontot kap, minden további gyereknek 13,55 font jár. Finnországban 17 éves korig jár a támogatás, és ennek összege nő a gyerekszám növekedésével, változik továbbá akkor, ha házasságban élő, gyermeküket egyedül nevelő vagy csak élettársi kapcsolatban lévőkről van szó. (Ez utóbbi két kategória magasabb összegű járulékot kap). Az első gyerek esetében 95,75 euró jár, a második gyermeknél ez az összeg meghaladja a 105 eurót, az ötödik gyermek után pedig már 174,27 euró a járulék összege. Speciális ellátásban részesülnek Finnországban is azok a gyerekek, akik nem járnak óvodába, havonta 342,53 euró jár ilyen esetben. A nevelési támogatás legkevesebb 65,89 euró, az összeg 183,31 euróig nőhet, a család jövedelmétől és nagyságától függően. Ugyancsak járulékot kapnak azok a családok, akik magánóvodába íratják a gyerekeiket, vagy akik külön nevelőt (bébiszittert) alkalmaznak – ez jövedelemtől függően 140-170 euró között változhat. Spanyolországban a támogatás havi összege 24,25 euró abban az esetben, ha a kedvezményezett család éves jövedelme nem haladja meg a 11547 eurót. Itt is kedvezményben részesülnek a két, vagy több gyerekes családok, 15 százalékkal emelik az első gyerek után születettek járandóságát. A három gyereket nevelő családok esetében a jövedelmi küszöb 17380, a négy vagy annál több gyerekes családoknál ugyanez az éves értékhatár 28150 euró. Franciaországban csak a második gyerek után jár széleskörű, hosszú távú támogatás, alanyi jogon mindenkinek születéskor folyósítanak egy 923 eurós egyszeri segélyt, de ezt is csak abban az esetben, ha a kétkeresős család bevételei nem haladják meg a 45300 eurót (egykeresős családra differenciált érték érvényes). Kiemelten magas segítségben bízhatnak az örökbefogadók, ők az örökbefogadáskor a születéskor érvényes járulék összegének dupláját, 1800 eurót vehetnek kézbe. Az alaptámogatás hároméves korig jár a gyerek születése utáni második hónaptól, értéke havi 184,62 euró, ha a család összbevétele nem haladja meg a 38 ezer eurót, illetve 92,31 euró, ha a családi éves jövedelem nem több, mint 45393 euró. Speciális ellátás jár azoknak a családoknak, akik a gyereknevelés érdekében felfüggesztik munkaviszonyukat: ha felmondanak, akkor 390 euró jár évente, ha részmunkaidőben dolgoznak, 252 euróra számíthatnak. Ilyen jellegű segítséget a gyerek első félévében lehet igénybe venni, két gyerek esetében az időintervallum nem haladhatja meg az egy évet. Három vagy annál több gyereket nevelők emelt támogatásban részesülhetnek rövid időn keresztül, ez 640 euró körüli összeg. Külön anyagi segítséget lehet igényelni azoknak az alkalmazottaknak (bébiszitterek, magánóvodák óvónői, fejlesztő pedagógusok) fizetésére, akik a gyerekgondozásban nyújtanak segítséget.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!