Tündérek költőzőben II. – hatósági tiki-taka

2014. 12. 03. 10:29

Mint a riportsorozat első részében megírtuk: az Európában egyedül a Pece patak forrásánál tenyésző hévízi tündérrózsa lassú agóniája nem pusztán ökológiai katasztrófa, mivel a „Nílus könnye” halála után, a Püspök-, illetve Félixfürdő idegenforgalmát éltető források is elapadhatnak. A kutatók kutatnak, a Környezetvédelmi Minisztérium hatásköréhez mérten igyekszik, viszont a kialakult helyzetért felelős Országos Ásványkincshatóság (ANRM) illetékesei kibújnak a válaszadás elől. Tasnádi-Sáhy Péter és Borsi Balázs riportja.

 

 

November ötödikén, azon szerencsés újságírók, akik meghívást kaptak a Nemzeti Ásványkincs Hatóságtól (ANRM) – az Erdélyi Riport munkatársai nem tartoznak ezek közé – a helyszínen tekinthették meg Iancu Orăşeanu, a Román Hidrogeológiai Társaság munkatársának vezetésével a Püspök-, illetve Félixfürdő forrásaihoz, ezek közt a Szent László tavat ellátó Nagy-bugyogóhoz telepített szondákat, melyek a termálvíz hőmérsékletét, nyomását, szintjét hivatottak monitorizálni, és az adatokat egy számítógépes adatbázisba továbbítani.
Mint ahogy Radu Avram Miron, a Bihar megyei ANRM kitermelési engedélyek kiadásáért felelős vezetője elmondta, ezzel a megoldáskeresés a második szakaszba léphet.
Üdvös, mondhatjuk, csak kár, hogy ennek megtételéhez az ANRM embereinek két évig kellett tanulmányozniuk azokat a rendelkezésre álló dokumentumokat (többek közt a váradi vízadó működésére vonatkozó 1975-ben készített tanulmányt és ennek állításait igazoló 1984-es kísérlet anyagát), amikhez mi egy hét alatt jutottunk hozzá enyhe szembeszélben, mellesleg a Körösvidéki Múzeum, illetve a levéltárban fellelhetőek, egyik készítőjük, Paál Gábor nyugalmazott geológus pedig szívesen rendelkezésre áll a kérdezőknek.
Emellett üröm az örömben, hogy csak 12 váradi, illetve 13, a két fürdő környékén fellelhető kúthoz került ki szenzor, a pletykák szerint száz feletti illegális fúráshoz nem, így az így kinyert információk enyhén szólva nem lesznek teljes körűek. Az is aggasztó, hogy Iancu Orăşeanu újságíróknak tett nyilatkozata szerint az első adatokra is minimum fél évet várni kell, a Nagyvárad környéki termálvizek fenntartható kitermelését megalapozó tanulmányra pedig jelen állás szerint ennél jóval többet, hisz csak 2016-ra ígérik.

 

Eddig a vízre fókuszáltak

 

kép: maszol.ro

 

A témát kutató előző írásunkhoz próbáltuk megszólaltatni a terület gondozásáért felelős Körösvidéki Múzeum illetékeseit, de némi hezitálás után nem éltek a lehetőséggel, az igazgató nyilatkozatstopot rendelt el. A Környezetvédelmi Minisztériumhoz irányítottak, mondván ők csak kezelői a lótusznak otthont adó Szent László tavat is magában foglaló Natura 2000-es területnek, de az igazából a minisztériumhoz tartozik.
Így megkerestük Korodi Attila környezetvédelmi minisztert, aki megerősítette, hogy illetékesek az ügyben, viszont meglehetősen korlátozott jogkörrel: „A terület, amin a tó található, Natura 2000-res terület, és mint ilyen, hozzánk tartozik, bár a kezelője a Körösvidéki Múzeum. A termálvizek tekintetében viszont már az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) az illetékes. Ettől függetlenül, a tó kritikus állapota okán, aktívan bekapcsolódtunk az ügybe, hogy az összes intézmény összehangolt munkájával jó megoldás születhessen” – mondta lapunknak a miniszter.
Ezután arról kérdeztük, tud-e a Natura 2000-res területen uralkodó áldatlan állapotokról. A kapuk – ahol épek – tárva-nyitva, a Szent László tótól száz méternyire, a védett területen belül hajléktalanok tanyáznak, a hajdani meder emberi ürülékkel szennyezett, hajdani –ismeretlen célt szolgáló üvegházak állnak bedőlve, felüti őket a gaz, sok helyen szeméthalmok láthatóak. „Ezeket a problémákat elsősorban az ügykezelőnek, tehát a Körösvidéki Múzeumnak kellene orvosolnia – kezdi válaszát Korodi Attila – mivel a terület gondozása az ő feladatuk. Mi eddig teljes mértékig a vízhelyzetre fókuszáltunk, és hozzánk eddig ezzel kapcsolatban érkezett megkeresés. Ha viszont a tó környezete is ilyen rossz állapotban van, természetesen ez ügyben is lépnünk kell.”
A minisztérium eddigi lépéseiről elmondja: „Néhány hete küldtem el Nagyváradra Jugănaru államtitkár asszonyt, aki több szakértőt is vitt magával, illetve a helyi illetékesekkel egyeztetett a Prefektúrán. Ott aláírtak egy rövid távú cselekvési tervet, aminek egyik legfontosabb eleme, hogy az ANRM nem bocsát ki újabb engedélyeket termálvíz-felhasználásra. Emellett átfogó vizsgálatok kezdődnek a teljes Várad környéki termálvízkészletekre vonatkozóan.” A fenntartható termálvíz-kitermelésre vonatkozó stratégia megalkotására kijelölt 2016-os határidőt Korodi is távolinak tartja, a lehetőségekhez mérten szeretné sürgetni a szakembereket.
Ettől függetlenül a Szent László tó helyzetének rendezése nem várhat: erre a Prefektúrán tartott megbeszélésen az a döntés született, hogy fúrnak egy forrást Püspökfürdőtől távolabb, és onnan pumpálnak át vizet a különleges ökoszisztémának otthont adó tóhoz.
A miniszter hangsúlyozza, a legsürgetőbb probléma még mindig a már meglévő illegális kutak felderítése és lezáratása. Az előző anyagunkban ismertetett információt, miszerint kétes hatékonyságú módszerrel, levegőből hőkamerával állnának neki ezek felderítésének, megalapozatlannak nevezte, hisz a rövidtávú cselekvési tervben ezzel kapcsolatban is született megállapodás: szakértők és hivatalnokok a rendőrséggel együttműködve udvarról udvarra járják be a környéket, hogy felleljék az illegális termálvíz kitermelőket. Erre egyébként – tesszük hozzá – már volt kísérlet, csak mint a Prefekturán elmondták, sajnos nem találtak mindenkit otthon, így nem tudták az ellenőrzést végrehajtani…
Rákérdezünk arra is, miért az ANRM a tanulmány megrendelője, amikor ők adták ki az engedélyeket, és az ő gondatlanságuk okozta közvetve azt, hogy az illegális kitermelés idáig fajult.
Erre Korodi Attila elmondja, más megoldás nem lehetséges, mivel ők az illetékesek, a minisztérium nem végeztethet helyettük tanulmányokat, nincs erre jogosultsága. Mivel az ügyben több intézmény is érintett, remélhető, hogy kontrollt gyakorolnak egymás fölött, emellett a szaktárca mindent meg fog tenni, hogy az ügyet kiemelt figyelemmel kísérje, és a lehető legszorosabb határidőket szabják a megoldásra.

 

Hárítani tudni kell

 

Radu Avram Miron, az ANMR Bihar megyei területi vezetője igen elfoglalt ember, csak telefonon sikerült utolérnünk. Először segítőkészen állt rendelkezésünkre, ám amikor elmondtuk, miről szeretnénk kérdezni, azt állította, felettesei jóváhagyása nélkül nem nyilatkozhat, végül néhány kérdésünkre mégis válaszolt. Elmondta például, hogy az általa vezetett hatóságnak szerinte nem sok köze van a kialakult helyzethez, mivel a szervezet „csak engedélyezési és ellenőrzési” joggal rendelkezik. Szerinte kutatásokat sem végezhetnek, például a Szent László tó kiapadásának okát sem vizsgálhatják, ezért csak anyagilag támogatják a Bukaresti Egyetem és a Hidrogeológiai Társaság tanulmányát, de azért felelősséggel nem tartoznak.
Ezen kívül azt is megosztotta az Erdélyi Riporttal, hogy az ANMR bihari szervezete összesen nyolc engedélyt adott ki Szentmárton község területén a termálvíz kitermelésére, köztük olyan nagyvállalatok, mint a Turism Felix Rt., amelyik az International, a Termal, a Nufărul, a Mureş és a Poieniţa szállodákat, illetve az Apollo és a Felix strandokat működteti. Miron úr ezzel le is zárta a beszélgetést, mondván minden információ elérhető az Országos Ásványkincshatóság internetes oldalán.

Reméljük, legközelebb segít a keresésben, mert azon megtalálni valamit szinte képtelenség. Hiába próbálkoztunk románul, mindenféle kombinációkkal, az oldal belső keresője egyetlen találatot sem dob ki Félixfürdő, Püspökfürdő, termálvíz, engedély, licensz kifejezésekre...



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!