Méhkerék a méhkerékieké

2015. 12. 14. 19:05

December 13-án, a Békés megyei Méhkeréken a román nemzetiségi települési önkormányzat népszavazáson kérdezte meg a polgárokat, hogy kezdeményezzék-e a méhkeréki román nemzetiségi kétnyelvű általános iskola fenntartói jogának átvételét saját kezelésbe a 2016/2017-es tanévtől kezdődően. Hogy kitől és miért? Ezt, mint kiderült, nem minden választópolgár tudta pontosan. Tasnádi-Sáhy Péter írása.

 

A méhkeréki kétnyelvű iskolának jelenleg 110 diákja van és a létszám csökkenő tendenciát mutat

 

„Ma vasárnap, a választás napja van. Gyermekeink, unokáink, településünk jövője a tét. Jöjjenek el, és igen szavazatukkal támogassák a méhkeréki önkormányzat kezdeményezését! Mondjanak igent az iskolánkra. Igen, igen, igen” – harsogja a végtelenített szalag cirkáló autó tetejére szerelt hangszórókból a községbe érkeztemkor. Kicsit tartottam tőle, hogy a déli órákban a referendum helyett mindenki az ebéddel lesz elfoglalva, de kellemesen csalódtam. Az első ránézésre szépen karbantartott, a hatvanas évek óta fóliaházas uborkatermesztésből gazdagodó Méhkerék polgárai ekkor is buzgón éltek állampolgári jogaikkal, hogy „megvédjék az iskolát”.
Távolról nézve egyértelműnek tűnt, miért van erre szükség: az oktatási intézmények működtetését 2013. január 1. óta ellátó, államilag központosított Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) sok sebből vérzik, a kifizetetlen számlák miatt fűtés nélkül maradt termekkel, leálló iskolabuszokkal, elmaradt pedagógusfizetésekkel van tele, ha nem is a kézi vezérelt közmédia, de a magyarországi sajtó szabad(abb) szegletei. Bizonyára Méhkeréken is hasonló gondok ütötték fel a fejüket, gondolná az egyszeri újságíró a távoli, békés Romániából.
 

Átalakult nemzetiségi önkormányzat

A 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében ha egy településen a választópolgárok több mint fele egy adott nemzetiség választási névjegyzékében szerepel, illetve a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult, akkor a települési önkormányzat képviselőtestülete dönthet úgy, hogy átalakul nemzetiségi önkormányzattá. Ekkor külön kisebbségi önkormányzat nem jön létre.

 

 

A KLIK-ről nem is hallott...

 

A szavazóhelyiségből kijövő választók közül nem mindenki szólalt meg szívesen

 

Érdekes módon, a szavazásra siető polgárok nem számolnak be semmiféle ilyen rendellenességről, bizonyítva, hogy a hajdani keleti blokkban (pláne kisebbségi léttel dúsítva) igazi állampolgári aktivitást – hiába telt el 25 év a rendszerváltás óta – racionális érvekkel ritkán lehet csak kiváltani, az ilyesmihez sokkal inkább szűk körök érdekeit érintő hatalmi csatározásra, és széles rétegeket hergelő homályos vádaskodásra van szükség.
Már az első – egy idős hölggyel folytatott – beszélgetésemből kiderül, hogy a méhkeréki román iskola ügyében hol húzódnak a frontvonalak: a román nemzetiségi települési önkormányzat és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) között. Ő például arról is meg volt győződve, hogy az iskolát az MROÖ-tól kell visszaszerezni, a KLIK-ről még csak nem is hallott. Mint ahogy az egyik szavazóhelység előtti hirdetőtáblára is egy „Régi-új szokás: hazugságok a magyarországi románok vezetőitől” című kiáltványt tűztek, amiben a KLIK-et még csak meg sem említik. Ebben az írásban a konfliktus gyökerei már homályba vesznek, kizárólag vádak és ellenvádak hangoznak el, külső szem számára érthetetlen kuszaságban.
Próbálom a szavazóhelységből távozóktól kiszedni, miről is van szó, de közülük sem fogalmaz senki tisztán, minden megnyilatkozás nagyjából visszavezethető arra az alapgondolatra, hogy Méhkerék legyen a méhkerékieké. Illetve elhangzik néhány halvány utalás olyan méhkerékiekre, akik ezt a szent eszmét elárulva eladták magukat az országos politikának.
 

Román belháború

 

Szerencsére az internet a helyi lakosoknál jelentősen közlékenyebb, az előbb említett levél, annak cáfolata, és az előzménytörténet fontos elemei kis kutakodással fellelhetőek a hadviselő felek honlapjain (itt és itt), illetve az érintettek nyilvános Facebook oldalán.
Hamar sikerül rájönnöm például, hogy a helyi érdek – országos érdek vita tulajdonképpen méhkeréki belügy, hiszen mind a helyi román nemzetiségi képviselőtestület tagjai (élükön Tát Margit polgármester asszonnyal), mind az MROŐ elnökségének nagyobbik része (beleértve Juhász Tibor elnököt is), méhkerékiek.
Az egész eseménysor a 2014-es helyhatósági választásokra vezethető vissza, amikor is az újrázni készülő jelenlegi polgármester asszony fő kampánytémája az volt, hogy megválasztása esetén az iskolát visszaszerzi a településnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól, illetve, hogy ehhez jogcímet szerzendő a települési önkormányzatot nemzetiségi önkormányzattá alakítja.
A kampány sikeres volt, a választásokat megnyerte, a testület átalakult, a kérvényt a minisztériumhoz beadták. A misztériumban nekiindultak az eljárásnak, a dokumentációt pedig átadták az MROÖ-nek véleményezésre, hiszen a törvény szerint vétójoguk van az üggyel kapcsolatban, amivel éltek is. Ennek köszönhetően az iskola üzemeltetését ebben a tanévben is a KLIK látja el.
A magyarországi román belháború újabb csatájában méhkeréki szülők és pedagógusok egy csoportja kezdeményezte, hogy a méhkeréki iskola és óvoda a KLIK-től kerüljön – az összes többi magyarországi román oktatási intézményhez hasonlóan (a honlap hat ilyet sorol fel) – az országos román önkormányzat kezelésébe. Nem azért, mert az állam gondozásában – sok intézményhez hasonlóan – fennakadások lennének a működésben, hanem, hogy megóvják az általános és a nemzetiségi nevelés színvonalát (nézetük szerint elsősorban a helyi önkormányzattól). Ezt persze a helyi önkormányzat, élén a polgármester asszonnyal nem nézte jó szemmel, ezért kezdeményezte a referendumot az oktatási intézmény saját kezelésbe vételéről, szintén elismerőleg szólva a KLIK működéséről, viszont hiányolva a lokálpatrióta érzelmi töltetet, mind az állami fenntartónál, mind a most már velük versenyben lévő országos önkormányzatnál.
Az indulatok aztán szépen elszabadultak, a december 13-i népszavazás napjára a legtöbben a méhkerékiek közül már azt sem tudták, hogy az iskolát ki üzemelteti jelenleg, a honvédő dühöt viszont sikerült annyira felszítani, hogy a referendum eredményes lett: 1824 szavazásra jogosult lakosból 1014-en megjelentek, s a 987 érvényes szavazat közül 948 támogatta, hogy az iskola a település fenntartásába kerüljön.
 

Nem értenek szót méhkerékiül sem

 

Belvita ide, iskolaviszály oda, kétnyelvű táblákkal elég jól áll a 75 százalékban románok lakta Méhkerék

 

Az természetesen még mindig kérdés marad, hogy a referendummal megtámogatott kezdeményezéssel mi lesz, hiszen az országos önkormányzatnak elvileg az újrainduló eljárásban is vétójoga van, tehát az üzemeltetés jó eséllyel beláthatatlan ideig a KLIK-nél marad, amit – Tóth Edit, a sarkadi járás tankerületi igazgatója szerint – természetesen továbbra is készséggel ellátnak.
A Békés Megyei Hírlap 2011. április 14-i cikke alapján talán jobb is így. Hiszen akkor Tát Margit polgármester asszony még arról panaszkodott, hogy az üzemeltetésért felelős helyi önkormányzat nem tudja kiegyenlíteni a megvásárolt tankönyvek árát, nem tudja biztosítani az intézmény működéséhez szükséges alapvető feltételeket, valamint a gyermekek étkeztetésének feltételeit sem, az ország legnagyobb tanulói létszámmal működő román nemzetiségi oktatási nyelvű általános iskolája és román nemzetiségi óvodája csődközeli helyzetbe került. Éppen ezért az országos önkormányzat anyagi támogatását kérte, amit az forrás hiányában megtagadott.
 

Hát így állnak a dolgok Méhkeréken, ahol ottjártamkor két idős hölgyön és egy idősebb úron kívül az emberek egymás közt is magyarul beszéltek, láthatóan két generáció múlva már csak páran tudják majd, hogy a törölközőt méhkerékiül dos-nak mondják prosop helyett.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!