Kartávolság és törvénytisztelet

2016. 01. 10. 11:37

Ez nem tolerancia kérdése, ahogy politikai kérdés sem kellene, hogy legyen. Nem arról van szó, hogy egyetértünk vagy sem az európai bevándorlás-politikával, a menekültek befogadásával, hanem arról, hogy a bűncselekményt annak kell tekinteni ami: bűncselekménynek. Legyen az a nők molesztálása vagy emberéleteket követelő terrorakció. Az ilyen történéseket nem lehet sem meg-, sem kimagyarázni. Simon Judit jegyzete.

 

Cikket írni indulatból szigorúan tilos – áll az újságírók szakmai kódexében. Hogy hányan tartják ezt be, az kérdéses, én eddig megpróbáltam. Napokig vártam, hogy ne indulattal írjak arról, ami Kölnben és más németországi városban történt, ne mérgelődjek az ezzel kapcsolatos eszmefuttatások tömkelegén, az összeesküvés-elméleteken, vagy a támadók tettére mentséget kereső írásokon.

Nem sikerült, ugyanis Köln polgármesterének nyilatkozata nálam is kiverte a biztosítékot. Szerinte a nőknek csoportosan kellene járniuk, és kartávolságot tartaniuk a férfiaktól a februári farsangi utcabálon. A polgármester, nő létére úgy gondolja, hogy a potenciális áldozatoknak kellene jobban vigyázniuk magukra, és nem azt szorgalmazza elsősorban, hogy a támadókat kapja el mihamarabb a rendőrség, tartóztassák le az elkövetőket, állítsák őket bíróság elé. Vagy úgy gondolja, hogy ameddig elkapják őket, addig vigyázzanak magukra a nők? A rendőrség kikre vigyáz, ha nem az emberekre? A titkosszolgálatok emberei miért kapnak fizetést? Szándékosan nem használom az állampolgár kifejezést, mert nem biztos, hogy minden a téren ünneplő nő német állampolgár, ahogy már az is kiderült, hogy a molesztálok legtöbbje is más országokból érkezett.

Érthetetlen, hogy a terrorveszély okán megerősített rendőri felügyelet ellenére, a kivezényelt egyenruhások szinte végignézték, ahogy a nőket molesztálják, inzultálják a randalírozók. Azt sem tudni pontosan, mi az oka annak, hogy a médiában csak napokkal később jelentek meg a beszámolók arról, hogy mintegy ezer – a nők tanúvallomásai és a rendőrségi nyomozási okmányok szerint – arabul beszélő, illetve Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett férfi ment neki szilveszter éjszaka a kölni dóm és a főpályaudvar közötti téren tartózkodó nőknek. A botrányt csak fokozzák a hallgatásparancsról szóló összeesküvés-elméletek, a politikai kinyilatkoztatások, a menekültekkel kapcsolatos előítéletek.

Tisztázzuk: ami Kölnben és más európai nagyvárosokban történt, az minősíthetetlen és elfogadhatatlan. Tulajdonképpen

mindegy, kik követték el a bűncselekményeket,

a lényeg, hogy össze kell szedni őket, és megbüntetni, hiszen tudomásom szerint minden európai országban súlyosbító körülmény, ha a bűncselekményt csoportosan követik el, különösen, ha ezt előre kitervelték. Az ilyesmikre, amint a terrortámadásokra, nincs mentség. Legalábbis a józan ész nem talál rá mentséget, s mivel nem vagyok külpolitikai szakértő, csak erre hagyatkozhatok. Ez nem tolerancia kérdése, ahogy politikai kérdés sem kellene legyen. Nem arról van szó, hogy egyetértünk vagy sem az európai bevándorlás-politikával, a menekültek befogadásával, hanem arról, hogy a bűncselekményt annak kell tekinteni ami: bűncselekménynek. Teljesen mindegy, ki az elkövető, milyen állampolgársággal rendelkezik, milyen a bőrszíne, vallása, neme, kultúrája, szociális helyzete, iskolai végzettsége.

Sem a hátrányos megkülönböztetés, sem a szegénység, sem a nehéz gyermekkor, egyáltalán semmi nem indokolhatja a szélsőséges cselekedeteket. Ezek az emberek nem önvédelemből voltak agresszívek, hiszen akkor és ott senki nem bántotta őket. Hogy nem tudják megvalósítani az álmaikat, hogy nem értik a demokrácia működését, arról sem a kölni nők, sem a párizsiak nem tehetnek.

Ami törvénybe ütközik, az büntetendő, függetlenül a körülményektől. Mert itt

nehéz bármiféle enyhítő körülményt megállapítani.

A törvény szelleme és betűje szerint kell eljárni, különben a félelem, a bizonytalanság ingatja meg a féltett és sokat emlegetett európai értékrendet, tovább erősítve a politikai szélsőségeket.

Miért lenne ördögtől való megbüntetni, horribile dictu, kiutasítani a bűnelkövetőket? Szögezzük le: a Szíriából és más országokból érkező bevándorlók, akár életük megóvása miatt menekültek, akár jobb megélhetést keresnek,

elsöprő többségük tisztességes ember,

aki hajlandó tiszteletben tartani az európai törvényeket. Nem robbant, nem molesztál, nem koldul, nem lop, nem erőszakoskodik, egyszóval nem azért érkezik, hogy törvényt szegjen. Amint az európai országban élők többsége sem szélsőséges ideológiák elkötelezettei. A törvények betartása és betartatása valamennyiük védelmét szolgálja.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!