Véghajrában a voksvadászat

2014. 11. 12. 11:07

Az RMDSZ a választói belátására bízza, hogy Victor Pontára vagy Klaus Iohannisra szavaznak a második elnökválasztási fordulóban, a többi politikai szereplő viszont elkötelezte magát valamelyik jelölt mellett. A Cseke Péter Tamás által kérdezett politológus szerint a nagyszebeni polgármesternek „nehéz, de nem lehetetlen” a küldetése november 16-án.

 

 

 

Victor Ponta vagy Klaus Iohannis? Erre a kérdésre adnak választ november 16-án a szavazók, erre keresi a választ a második elnökválasztási forduló előtt az összes politikai elemző, és erről kellett állást foglalniuk a politikai szereplőknek. A választók dolgát megnehezítheti, hogy a versenyben maradt két jelölt kampánystábjának az Erdélyi Riport lapzártájáig nem sikerült megegyezniük a nyilvános vita helyszínében, így könnyen elképzelhető, hogy elmarad a szemtől szembeni konfrontáció.

 

Ponta-ellenes nagyvárosi közhangulat

 

A felmérések szerinti első számú esélyes Victor Pontának a feladatát az nehezítheti meg, hogy egy héttel a második forduló előtt az ország fontosabb városaiban Facebookon meghirdetett tüntetéseken demonstráltak a külföldi szavazókörzetekben történtek miatt a választópolgárok. November 2-án ugyanis rendkívül nehézkesen haladt a szavazás külföldön, a romániaiak jelentős hányada nem tudott élni a jogával, mert urnazáráskor becsapták előttük az ajtót. A tüntetők haragja a „csaló és hazug” miniszterelnök ellen irányult, aki előbb tagadta, majd kénytelen volt elismerni, hogy részben a kormány intézkedései miatt alakultak ki hatalmas sorok a nagykövetségek előtt. Bírálói szerint Pontáéknak érdeke volt a szavazás akadályoztatása, mert – ahogy az eredmények is igazolták – a külföldön élő románok döntő többsége az ellenjelöltjét támogatja.
Ha a külföldön élők szavazatát nem is, de az első forduló több jelöltjének a támogatását már megkapta a baloldal jelöltje. Teodor Meleşcanu, Călin Popescu Tăriceanu, a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor és a populista Dan Diaconescu sorra bejelentették, hogy Ponta mellé állnak a második fordulóban. A Nagy-Románia Párt elnöke egyenesen megállapodást is kötött a koalícióban részt vevő a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) a baloldali jelölt támogatásáról. Vadim Tudor és Dan Diaconescu állásfoglalása sokakban megrökönyödést váltott ki, mert mindketten szó szerint gyalázkodva bírálták a kampányban a miniszterelnököt. Másfelől támogatásuk nyilvánvalóvá tette, hogy a kormányfő nem biztos a győzelmében, ha szalonképtelen megoldásokkal próbálja az esélyeit növelni. Bizonytalanságát jelezheti az is, hogy a kampánystábja közvetlenül az első forduló után akár alantasnak is nevezhető vádakkal illették Iohannist, például azzal, hogy Erdély elszakítására törekszik. Tény, hogy a kormányfő a nyilatkozatok szintjén biztos a győzelmében, már azt is bejelentette: Călin Popescu Tăriceanut nevezi ki miniszterelnöknek, ha államfővé választják. Két tartalékjelöltje is van: a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója, George Maior, és a Román Nemzeti Bank első kormányzóhelyettese, Florin Georgescu.

 

 

 

 

 

Pârvulescu: nem lehetetlen Iohannis küldetése

 

Cristian Pârvulescu szerint Klaus Iohannisnak „nehéz, de nem lehetetlen” feladat felülkerekedni Victor Pontán a második fordulóban. Az Erdélyi Riport kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy a szász politikusnak nem az első fordulóban jegyzett tíz százalékos hátrányt kell ledolgoznia, hanem az ötven százalék eléréséhez szükséges húsz százalékos különbséget. Ha most 43-33 lenne az állás, Iohannisnak könnyebb dolga lenne ledolgozni a 17-18 százalékot.

Becslések szerint ugyanis tízmillióan vesznek majd részt a második fordulóban, így egy százaléknyi támogatottságnak mintegy százezer szavazat felel meg, ami tekintélyes mennyiség

– magyarázta. A Pro Európa Liga elnöke szerint az első fordulóban a választók valamelyik jelölt mellé álltak, a második fordulóban azonban már jellemző módon nem valamelyik jelöltre, hanem valamelyik jelölt ellen szavaznak. „Tehát a második fordulóban Ponta és a Szociáldemokrata Párt, illetve Iohannis és a Demokrata Liberális Párt elleni szavazatok lesznek a dominánsak” – fogalmazott a politológus. Hozzátette: ilyen értelemben Călin-Popescu Tăriceanu volt liberális miniszterelnök kiállása a baloldali jelölt mellett csökkenti a Ponta-ellenes szavazatok számát, míg Monica Macovei és Elena Udrea hívei a Ponta-ellenes szavazótábort növelik.

 

Iohannis nem ígér a magyaroknak

 

Pontától eltérően a jobboldali elnökjelölt már az első forduló után közölte, nem akar szavazatokról alkudozni a választási versenyből kiesett jelöltekkel. Klaus Iohannis azt hangoztatta: a szavazatuk felett a választók rendelkeznek, őket akarja megnyerni. Elfogadhatatlannak tartja a szavazatokkal való üzletelést, és kizárta, hogy támogatásukért tisztségeket ígérjen volt versenytársainak. Utóbb azért mégis jelezte, számít az RMDSZ támogatására. Joseph Daulnak az első forduló utáni felhívására hivatkozott, amelyben az Európai Néppárt elnöke arra kérte az EPP romániai tagpártjait (köztük az RMDSZ-t), hogy a jobboldal jelöltjére szavaztassanak a második fordulóban. Iohannis úgy tudja, a tagpártok erre korábban írásban is kötelezettséget vállaltak. Ezt az RMDSZ cáfolta.
Az alkuk elutasítása ellenére Iohannis végül megkapta az első forduló két jobboldali jelöltjének támogatását. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter ezt feltételekhez kötötte. Arra kérte a nagyszebeni polgármestert, hogy államfőként őrködjön a jogállamiság értékei felett és folytassa a korrupcióellenes küzdelmet. Iohannis a kérésre igennel válaszolt. Elena Udrea burkoltabban állt a jobboldal versenyben maradt jelöltje mellé. A Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnöke arra kérte híveit, szavazzanak Victor Ponta ellen a második fordulóban.
Tény, hogy Iohannis még Kolozsváron járva sem tudott általánosságokon kívül semmit sem üzenni a magyaroknak. A kincses városban „csupán” jólétet ígért. „A románoknak, a magyaroknak a németeknek és a többi kisebbségnek is szól az üzenetem. Mindannyiunknak szüksége van a tisztelet, a jólét és a szabadság Romániájára” – jelentette ki.

 

Az első forduló végeredménye

A Központi Választási Iroda által közölt végleges és hivatalos adatok szerint az első fordulóban így oszlottak meg a szavazatok a jelöltek között: Victor Ponta 40,44%, Klaus Iohannis 30,37%, Călin Popescu Tăriceanu 5,36%, Elena Udrea 5,20%, Monica Macovei 4,44%, Dan Diaconescu 4,03%, Corneliu Vadim Tudor 3,68%, Kelemen Hunor 3,47%, Teodor Meleşcanu 1,09%, Gheorghe Funar 0,47%, Szilágyi Zsolt 0,56%, William Brânză 0,45%, Constantin Rotaru 0,30%, Mirel Mircea Amariţei 0,08%. Kelemen Hunor 329 729 szavazatot, Szilágyi Zsolt 53 146 szavazatot kapott. A 2009-es elnökválasztáson Kelemen Hunor volt az egyedüli magyar jelölt: akkor 372 674 voksot (3,83) kapott. A magyar jelöltekre szavazók 86 százaléka az RMDSZ, 14 százaléka az EMNP jelöltjére szavazott. Az országos részvétel 53,17 százalékos volt, összesen 9.723.232 választó adta le a szavazatát. Becslések szerint a magyarok 47,9 százalékos arányban vettek részt az első fordulóban. A szavazócédulák 2,44 százalékát semmisnek nyilvánították. Öt éve 54,37 százalékos volt a részvétel az első fordulóban. Az első forduló érdekessége, hogy Victor Ponta csak a Kárpátokon kívüli megyékben tudott győzni, Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban Klaus Iohannis és Kelemen Hunor kapta a legtöbb szavazatot.

 

Az RMDSZ a választókra bízza

 

Corneliu Vadim Tudor kiállása Victor Ponta mellett, illetve Iohannis „arrogáns” párbeszédellenes magatartása végül arra késztette az RMDSZ-t (lásd alább interjúnkat Borbély László politikai alelnökkel), hogy a választói belátására bízza, hogyan szavaznak 16-án. A döntést bejelentő Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: bár Victor Ponta korrekt kormányzási partner, Corneliu Vadim Tudorral nem tudnak egy oldalon állni.
Nem tudjuk elképzelni, hogy ugyanazon az oldalon álljunk akár egyetlen percig, vagy néhány nap erejéig Vadim Tudorral,
mert ez a parlamentből kibukott politikus megtestesíti mindazt, ami ellen az RMDSZ az elmúlt 25 évben harcolt: a szélsőséges nacionalizmust, az intoleranciát és a magyargyűlöletet – szögezte le a politikus.
Hangsúlyozta azt is, hogy Klaus Iohannist semmiképp nem tudják támogatni. „Az első fordulót követően a román ellenzéki jelölt elzárkózott a tárgyalásoktól – mégpedig kifejezetten arrogáns módon. A kampányban és az azt megelőző időszakban pedig folyamatosan negatívan nyilatkozott a magyarok törekvéseiről, az anyanyelv-használatról és az autonómiáról. Nem támogathatunk egy olyan jelöltet, akinek csak a szavazatunk kell, de nem akarja meghallani hangunkat” – fogalmazott Kelemen Hunor.

 

Az EMNP magára maradt

 

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Klaus Iohannis támogatására kérte a híveit, de politikusainak a kisebbik gondja is nagyobb most annál, ki mellé állnak a szimpatizánsaik a második fordulóban. Az első forduló eredményeit kiértékelve Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök, államfőjelölt is bejelentette lemondási szándékát utóbbi gyenge szereplése miatt. A kudarcot Toró részben azzal magyarázta, hogy a Fidesz magukra hagyta őket. Igaz, ezt virágnyelven fogalmazta meg: pártjának nem sikerült meggyőznie „a nemzetpolitika szereplőit” a választás igazi tétjéről. Úgy tűnik, ez tényleg nem sikerült nekik. A Toróék lemondását követő napon egy fideszes politikus, Grezsa István miniszteri biztos egy rádióinterjúban gyakorlatilag hivatalosan is elismerte, hogy Orbán Viktorék kihátráltak az EMNP mögül. „Ésszerűtlen lépés volt az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltállítása a romániai államfőválasztáson. Az EMNP-nek együtt kell működnie az RMDSZ-szel, vagy pedig csak az RMDSZ marad talpon az erdélyi magyar politikában” – fogalmazott a Miniszterelnökség nemzeti identitást erősítő kezdeményezések koordinálásával és támogatásával megbízott miniszteri biztosa.

 

 

„Egyiket sem tudjuk nyugodt szívvel támogatni”

 

Az RMDSZ a választói belátásra bízza, hogy Victor Pontára vagy Klaus Iohannisra szavazzanak – döntötte el kolozsvári ülésén a Szövetségi Állandó Tanács. A döntés hátteréről Borbély László politikai alelnököt kérdeztük.

 

Milyen forgatókönyvek léteztek az RMDSZ-ben a második fordulóval kapcsolatban a Szövetségi Állandó Tanács ülése előtt?

 

Közvetlenül a SZÁT ülése előtt túl sok opciónk nem volt. Ám mielőtt Corneliu Vadim Tudor az egyik koalíciós párttal szövetkezve Victor Ponta mellé állt volna, több forgatókönyv merült fel az RMDSZ-en belül. Mivel kormányon vagyunk, és korrekt a kapcsolatunk a miniszterelnökkel, nyilvánvalóan az volt az egyik opció, hogy Victor Pontát támogassuk. Klaus Iohannisszal kapcsolatban komoly fenntartásaink voltak még mielőtt Corneliu Vadim Tudor színre lépett volna. Tudtuk azt is, hogy az első fordulóban az átszavazó magyarok többsége a szebeni polgármester nevére ütötte a pecsétet. Ez természetes, hisz a választók nem mindig nem látnak be a kulisszák mögé, és nem tudják, hogy Iohannis – aki polgármesterként valóban bizonyított – az utóbbi néhány évben olyan álláspontra helyezkedett, amely nem csak nem segített minket, hanem kimondottan hátráltatott mindabban, amit az RMDSZ létrehozása óta képviselünk. Ahányszor alkalma volt, mindig elmondta, Romániában rendezett a kisebbségek helyzete, nincs szükség többletjogokra.

Amikor 2007-ben Nagyszeben Európa kulturális fővárosa volt, Klaus Iohannis akadályozta meg, hogy magyar pavilont építsünk a városban.

Tudtuk azt is, hogy nehéz a választóinkkal szembemenni, mert a magyar szavazó szívesen üti a pecsétet egy erdélyi, szintén egy nemzeti kisebbség soraiból származó jelöltre. Bár az első fordulós adatok azt mutatták, hogy az átszavazó magyarok közül a nagyvárosiak szavaztak csak Iohannisra, a vidékiek inkább Pontát támogatták. Az én választókerületemben az átszavazók 57-58 százaléka támogatta a nagyszebeni polgármestert, tehát sokan szavaztak a miniszterelnökre is. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy a kisebb települések lakói inkább megérzik a kormánytámogatások jótékony hatását. Ha néhány utcát leaszfaltoznak kormánypénzből, az befolyásolhatja a szavazatukat. Tehát volt mit mérlegelni, de az RMDSZ-en belül arról nem volt nagy vita, hogy a jobboldal jelöltjét nem kellene támogatni.

 

A fordulatot az jelentette, amikor Corneliu Vadim Tudor szövetséget kötött a koalícióban lévő Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű párttal és bejelentette, hogy Victor Pontát támogatja?

 

Egyértelműen igen. Minket az is nagyon zavart, hogy a koalíciós társak nem tájékoztattak minket a készülődőben lévő szövetségről. Mi is nagyjából a sajtóból tudtuk meg, hogy mi történt. Két forgatókönyv körvonalazódott a SZÁT ülése előtt: semleges álláspontra helyezkedünk, vagy kiállunk Ponta mellett. Utána már elég egyértelmű volt, hogy milyen döntést hozunk, már csak a nüanszokra kellett odafigyelnünk. Arról tárgyaltunk a SZÁT ülésén, hogy miként fogalmazzuk meg az üzenetünket. Az pedig elég világos lett. Kelemen Hunor is azzal kezdte a SZÁT utáni sajtótájékoztatót, hogy mi nem tudjuk támogatni Klaus Iohannist, akkor sem, ha tudjuk, hogy a második fordulóban radikálisan nem változik meg azoknak a magyaroknak az álláspontja, akik az első fordulóban Kelemen Hunorra szavaztak, és akik most a szász polgármesterre készülnek szavazni.

 

Az RMDSZ szemére vetik, hogy most nem áll ki Iohannis mellett, holott öt éve támogatta, hogy a szebeni polgármester miniszterelnök legyen. Mi erre a válasza?

 

2009-ben más helyzet volt. Akkor kialakult egy koalíció, amelynek a legkisebb tagja voltunk, nehezen tudtuk befolyásolni a döntéseit. Más, amikor egy olyan koalíció tagja vagy, amely egy erdélyi szászt javasol miniszterelnöknek, ez ellen elég nehéz lett volna nekünk tiltakozni abban a helyzetben. Akkor nem is az volt a központi kérdés, hogy Iohannis miként viszonyul a kisebbségekhez. És egész más a helyzet akkor, amikor már kibújt a szög a zsákból: a szebeni polgármester arrogánsan elutasított mindenféle tárgyalást. Pedig lett volna lehetőség arra, hogy leüljünk tárgyalni.

 

A SZÁT ülése utánn Kelemen Hunor nem biztatta túlságosan az embereket arra, hogy vegyenek részt a második fordulóban. Mintha az lett volna az üzenet, inkább ne is menjenek szavazni. Jól értelmezem?

 

Jól, és ennek meg is van az oka. A két jelölt közül ugyanis egyik sem olyan, akit nyugodt szívvel tudunk támogatni. Nem voltunk mindig ilyen helyzetben. Például 1996-ban nyugodt szívvel mozgósítottunk és arra kértük a választókat, szavazzanak Emil Constantinescura a második fordulóban. Négy évvel később, 2000-ben sem volt nehéz dolgunk, mert akkor Corneliu Vadim Tudor volt az egyik jelölt a második fordulóban, akkor úgymond a kisebbik rosszat választottuk. Végül akit 2004-ben, majd 2009-ben támogattunk a második fordulóban, az elvesztette a választásokat. Persze, nem feltétlenül miattunk, de a lényeg, hogy a magyar szavazatok megoszlottak.

 

Milyen forgatókönyvek körvonalazódnak a második forduló után? Mi történik az RMDSZ-szel, ha Victor Ponta államfő lesz, és új kormány alakul?

 

Ha Ponta nyer, valószínűleg Tăriceanu lesz a kormányfő. A volt miniszterelnök pártja már tagja a mostani koalíciónak, így velük együtt ülünk le tárgyalni a második forduló után a hogyan továbbról. Az jó jel, hogy Tăriceanu lesz a miniszterelnök, de az is fontos, hogy mi ne gyengüljünk meg a kormányon belül. Lesz egy új kormányprogram, újraosztjuk a kormánytisztségeket. A program nyilván sokat nem fog változni, mert ugyanazok a politikai erők támogatják majd a Tăriceanu-kabinetet is, mint amelyek a jelenlegit.

 

Tehát Ponta győzelme esetén az RMDSZ kormányon marad?

 

Kelemen Hunor nyilatkozatából is kiderült, hogy mi folytatni kívánjuk a közös kormányzást az eddig koalícióval, természetesen feltételekkel. Ez a fél év azért azt bizonyította be, hogy érdemes volt kormányon lennünk. Kevés szó esett a sajtóban erről, de azért egy egész listánk készült az eddigi eredményeikről. Sok döntést mi „erőszakoltunk ki”, köztük a pénzügyi amnesztiát a nyugdíjasoknak, a kismamáknak és a köztisztviselőknek, nem beszélve a különböző szociális juttatásokról. Tehát nem kell szégyenkeznünk.

 

Mi történik az RMDSZ szempontjából, ha Iohannis nyer?

 

Úgy látom, ebben az esetben tovább megy a jelenlegi koalíció. Ha Iohannis nyer, nem fordul elő az, ami öt évvel ezelőtt, amikor új kormány is alakult. Ez nyilván személyes vélemény, mert a politikában mindig előfordulhatnak meglepetések. Bízom abban, hogy ha Iohannis nyer, nem olyan típusú államfő lesz, mint Traian Băsescu, aki nem tudott együttműködni más orientáltságú kormányokkal.

 

 

 

 

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!