Váltáshangulat választás után
2014. 11. 26. 08:14Elemzők egyetértenek abban, hogy váltáshangulat uralja Klaus Iohannis magabiztos elnökválasztási győzelme után Romániát, ám egy darabig Victor Ponta és kormánya biztos a helyén marad. Ez történik akkor is, ha netán a kormányból való kilépésről dönt a héten az RMDSZ.
„Huszonöt évvel a forradalom után lezárult egy időszak. A romániaiak a szavazatukkal azt üzenték: itt pontot teszünk, és új időszakot kezdünk” – ezt ígérte Románia megválasztott államfője, miután átvette az alkotmánybíróságtól a mandátumát igazoló határozatot. Hogy mit jelent majd a Klaus Iohannis által fémjelzett „új időszak”, csak a későbbiekben derül ki, de tény, november 16-a óta óriási váltáshangulat van az országban. Az is biztosnak tűnik, hogy egy darabig a jelenlegi koalíció – amelynek az RMDSZ is részese – a helyén marad, és a jobboldali államfőnek „politikai társbérletben” kell majd együtt élnie a baloldali miniszterelnökkel. Ez várhatóan akkor is így lesz, ha Kelemen Hunorék a kormányból való kilépésről döntenek, mert a Călin Popescu Tăriceanu köré csoportosuló liberálisokkal Pontának az RMDSZ nélkül is megvan a parlamenti többsége.
|
A hivatalos végeredmény A Központi Választási Iroda által közzétett végeredmény szerint Klaus Johannis a november 16-i második fordulóban 6.288.769 szavazatot (54,42 százalékot), míg Ponta 5.264.383 szavazatot (45,56 százalékot) szerzett. A 18,3 millió választópolgár 64,1 százaléka járult az urnákhoz. A jobboldal jelöltje a külföldi szavazókerületben győzött a legmagasabb, 89,7 százalékos arányban. Az országban Hargita megyében volt a legalacsonyabb arányú, 47,83 százalékos részvétel, ugyanakkor Iohannis itt aratta a legmagasabb arányú, 79,8 százalékos győzelmet. Az exit poll felmérések szerint Kelemen Hunor államfőjelölt első fordulós szavazóinak 88 százaléka Iohannist támogatta a második fordulóban. Az adatok elemzéséből kiderül, a külföldön dolgozó román vendégmunkások és a 30 év alatti fiatalok segítették győzelemre Nagyszeben polgármesterét.
|
Kármentés a PSD-ben
A korszakváltás első jelei máris érezhetők. Victor Ponta a második forduló után nem csak elismerte a vereségét, hanem meggyőzte pártját, hogy engedjen a váltáshangulatnak. Iohannis a kampányban és az eredményhirdetés után is követelte, hogy a parlament sürgősen üljön össze, utasítsa el a sokat vitatott amnesztiatörvény tervezetét, adja ki az igazságszolgáltatásnak a korrupcióval gyanúsított minisztereket és adja hozzájárulását a honatyák letartóztatásához, akik ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.
A miniszterelnök mögött álló Szociáldemokrata Párt (PSD) beadta a derekát, és Iohannis kérései két nap alatt teljesültek. A képviselőház elvetette az amnesztiatörvényt, a szenátus pedig megengedte, hogy az ügyészség lefolytassa a bűnvádi eljárást az egykori Năstase-kormány két volt tagja, Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter és Serban Mihăilescu volt kormányfőtitkár ellen, akiket az úgynevezett Microsoft-aktában kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak. A képviselőház ugyanakkor hozzájárult három képviselő, Ioan Adam (PSD), Mircea Rosca (PNL) és Ion Dinită (PC) előzetes letartóztatásához. Adamot és Dinitát máris őrizetbe vette az ügyészség, Roscánál házkutatást tartottak.
Elemzők egyetértenek abban, hogy Pontának ezzel az „engedménnyel” a kármentés volt a célja, az ellene tüntető tömegeket kívánta lecsillapítani. A miniszterelnök ugyanakkor egyértelművé tette, nem mond le, hanem 2016-ig folytatni kívánja a kormányzást a jelenlegi koalíció élén. Pártján eközben a döbbenet uralkodik, egyelőre megjósolhatatlan, milyen következményei lesznek a PSD-ben a választási kudarcnak. A szociáldemokraták nehezen emésztik meg, hogy sorrendben harmadszor bukik úgy el a jelöltjük az elnökválasztás második fordulójában, hogy előtte a felmérések fényes győzelmet jósolnak. A PSD több politikusa Liviu Dragnea kampányfőnök és főtitkár lemondását követelte, Ion Iliescu tiszteletbeli elnök pedig rendkívüli kongresszus összehívását sürgette. Egyelőre a párt – már csak életösztönből is – kitartani látszik Ponta mellett, aki veresége után több napos szabadságot vett ki. A PSD a pártelnök visszatérése után elemzi ki a kudarc okait és dönt az esetleges személycserékről.
|
Külföldi szavazás: Meleşcanu lemondott, eljárás indul
|
PNL: Ponta egyelőre maradhat
A miniszterelnök tisztségben maradását megkönnyíti, hogy a Klaus Iohannist támogató Nemzeti Liberális Pártnak egyelőre nem is áll szándékában megdönteni a kormányt. A régi PNL és a Demokrata Liberális Párt (PDL) összeolvadása nyomán megalakult új PNL nevében Iohannis elmondta: most az a legsürgősebb, hogy Pontáék terjesszék be a parlamentbe a 2015-ös évi állami költségvetés-tervezetet. Hozzátette: akarják látni, hogy a kormány miből fedezi a választási kampány idején tett ígéreteit, illetve a kampánycélokra elköltött jelentős kiadásokat, esetleg milyen adóemelésekre kényszerül emiatt. A PNL társelnöke, Vasile Blaga is leszögezte: ugyan át akarják venni a kormányzást „legkésőbb 2016-ban”, mert a választók is ezt az üzenetet fogalmazták meg, ám ezt nem a parlamenti erőviszonyok mesterséges megváltoztatásával, vagyis a kormánypártokból a jelenlegi ellenzékbe átszivárgó honatyák befogadásával kívánják elérni. Értésre adta: bizalmatlansági indítvány esetén számítanak a koalíciót alkotó pártok politikusai egy részének a támogatására is. „A hatalmon lévő pártokban is megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e folytatniuk a kormányzást. Például az RMDSZ-ben” – fogalmazott a PNL társelnöke.
Nehezen talál magára az RMDSZ
Az RMDSZ-ben valóban megoszlanak a vélemények a kormányzás folytatásáról, a magyar érdekvédelmi szövetséget talán még a PSD-nél is váratlanabbul érte Victor Ponta veresége. Kelemen Hunor szövetségi elnök az eredményhirdetés utáni első nyilatkozatában leszögezte: Iohannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok érvényre juttatásában. „Megválasztása azt üzeni, Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor. Utóbb elmondta, egyelőre nem keresi a kormányból való kilépés okait. Emlékeztetett arra, az RMDSZ által aláírt koalíciós szerződés 2016-ig szól. Közölte, az esetleges kilépésről a Szövetségi Állandó Tanácsnak kell döntenie, amelynek ülését erre a hétre hívta össze. „Meg kell értenünk, mit történt vasárnap. Figyelmesen kell elemeznünk a kollégákkal az elnökválasztás eredményét, csak utána döntünk” – jelentette ki.
A SZÁT ülését megelőzően több RMDSZ-es politikus is véleményt nyilvánított a kormányon maradásról. Markó Béla volt szövetségi elnök azt nyilatkozta, jelen pillanatban nincs jobb alternatíva, mint a koalíció tagjának maradni. „Erről a kérdésről akkor kell beszélni, hogyha megszűnik a többség, amely most a kormány mellett van, megváltozik a parlamentben a képlet valami módon, amire van esély természetesen. Az RMDSZ-nek jelen pillanatban az az érdeke, hogy azokat az eszközöket próbálja meg használni, amelyekkel valamilyen erősebb vagy gyengébb eredményt elérhet. Ha mi most kiugrunk ebből a bárkából, azzal csak a vízbe ugrunk, mert még csak nincs is másik bárka” – fogalmazott Markó.
Az RMDSZ több székelyföldi politikusa ellenben jobbnak látná, ha kilépnének a kormányból. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács és az RMDSZ országos önkormányzati tanácsa elnöke, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilvánosan is felvetették, az RMDSZ-nek figyelembe kell vennie a magyar választók jelzését, és meg kell fontolnia, hogy folytatja-e kormányzati együttműködését Pontáékkal.
|
Hegedüs Csilla az új kulturális miniszter
|
Kormányzás pró és kontra
Kovács Péter főtitkár szerint több érv is szól a kormányon maradás mellett. Az egyik az, hogy nem a parlament összetételéről döntöttek a választók november 16-án. „A parlamenti többség adja a miniszterelnököt, és így alakul ki a kormány. Az elnökválasztás után a parlamenti többség nem változott meg, és előreláthatóan egy darabig nem is fog, mert a koalíciót alkotó román pártok a jelenlegi közös kormányzás folytatása mellett álltak ki” – fogalmazott. A főtitkár emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2004 óta folyamatosan végeztet felméréseket, amelyek szerint a választók 80 százaléka támogatja a szövetség részvételét a kormányban. „Hajszálnyi különbséggel ugyanolyan mértékben támogatják, hogy a jobboldallal vagy a baloldallal kormányozzunk. Választóink számára nem a koalíciós partner, hanem a kormányon maradás a lényeg, ha erre van lehetőség” – magyarázta. Kovács szerint a harmadik érv a kormányzás mellett az, hogy az RMDSZ így tudja megvalósítani könnyebben a politikai programját. „Bár ott tartana Románia decentralizációja, hogy a magyar közösségeket érintő minden döntés helyi szinten szülessen. Sajnos ettől még távol állunk, ezért a kormányzás az egyetlen eszközünk” – jegyezte meg. Kovács negyedik érvként említette, hogy ha az RMDSZ kilép a kormányból, attól a Ponta-kabinet nem bukik meg, mert a szövetség nélkül is parlamenti többség támogatná. „Ismerjük a román politikusok pártvándorlási kedvét, tehát ez még változhat. De a jelenlegi erőviszonyok mellett ez a kormány nélkülünk is a helyén marad” – fejtette ki a főtitkár.
Kovács Péter szerint a kormányból való kilépés mellett elsősorban a választók hangulata szól. „Klaus Iohannis győzelme felpörgette a váltás utáni vágyat, a váltás hangulatát az országban. Egyértelműen érezhető ennek az utóhatása is. Tudjuk, megnőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik kormányellenes szavazatként fogják fel Iohannis megválasztását, mivel az RMDSZ is kormányzati tényező, elvárnák, hogy kilépjünk a kormányból. Tehát a romániai magyar szavazók egy része elvárásának felelne meg, ha otthagyjuk a kormányzást” – mondta a főtitkár.
Arra a felvetésünkre, miszerint annak ellenére, hogy a Szövetségi Állandó Tanács a magyar választók belátására bízta a szavazást a második fordulóban, több RMDSZ-es politikus is nyíltan kampányolt Victor Pontának, Kovács Péter kijelentette: a szövetség álláspontját a szövetségi elnök jeleníti meg. „A két forduló között az RMDSZ-nek valóban volt egy testületi döntése. Az elnökválasztás után pedig a szövetségi elnök állásfoglalása a mérvadó az alapszabályzatunk szerint. Nem mozdult el az RMDSZ álláspontja azzal, hogy a kampány közben vagy után egyik-másik politikusunk kifejtette a véleményét” – jelentette ki. Ezzel Kovács a székelyföldi politikusoknak a kormányból való kilépést sürgető nyilatkozataira utalt. Nem tartja jónak, hogy a választások másnapján egyes RMDSZ-es politikusoknál beindult a népszerűségi pontok szerzése. „Ezek a politikusaink érezték a pró-Iohannis hullámot, és gyorsan felültek rá. Olyasmiket nyilatkoztak, amikről úgy gondolták, javítanak a megítélésükön. Ezt azért tartom hibás megnyilvánulásnak, mert mindenki számára váratlan volt mind az eredmény, mind a hihetetlenül magas részvétel. Ennek okait nem lehet pár óra alatt megtalálni, alapos elemzésre van szükség” – mondta az RMDSZ főtitkára.
|
Így látja Iohannis a kisebbségek helyzetét „Román állampolgár vagyok, meggyőződéses román és német etnikumú – vallja magáról Klaus Iohannis a választási győzelme után megjelent könyvében, hozzátéve: – az etnikai származás fontos – és örömünkre, valamennyi kisebbség örömére – Romániában elfogadott dolog, és ennek kapcsán meg kell mondanom, Románia pozitív és példamutató szerepet tölt be Európában azzal, ahogyan formálisan és informálisan bánik kisebbségeivel”. A megválasztott államfő szerint Romániában évszázados története van a kisebbségek együttélésének. „Tapasztalatunk lényegében pozitív” – írja. Iohannis úgy véli, itt az ideje, hogy legyőzzük a kulturális és mentális határokat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók nemzeti és természetes hazafiságának választási célokra történő kihasználása, valamint az etnikai érzékenység szüntelen táplálása sokak politikai fegyvertárához tartozott az utóbbi 20 évben, és mindez legalább annyira veszedelmes, mint a populizmus – állítja a szerző, aki nem hiszi, hogy valakinek a nemzetisége lenne a döntő tényező; a meghatározó az, miként veti fel a kérdéseket, és hogyan oldja meg azokat. Az új elnök meggyőződése, hogy a szakmaiságnak kevés, csaknem semmi köze sincs a nemzetiséghez. |
„Crin Antonescunak igaza volt”
A romániai elemzők többsége egyetért abban, hogy elsősorban Ponta vesztette el a vasárnapi elnökválasztást Szeben polgármesterével szemben azzal, hogy nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott. Így gondolja ezt az Erdélyi Riport által megkeresett Cristian Pârvulescu is, azzal a megjegyzéssel, hogy paradox módon a román ortodox egyház többé-kevésbé nyílt kiállása a kormányfő mellett szintén Iohannisnak kedvezett. „A fiatalok egy része azért is ment el tömegesen szavazni, mert felháborította az egyház beavatkozása a politikába. Ők laikus államot akarnak” – magyarázta a politológus. Pârvulescu szerint a szász politikus győzelme a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke, Crin Antonescu helyzetfelismerésének is köszönhető. „Antonescu volt az, aki kivitte a liberálisokat a Szociál-Liberális Szövetségből, és megalapozta a váltáshangulatot. Jó volt a stratégiája, bár a gyümölcsét már nem ő élvezi” – fogalmaz az elemző.
Székely István szerint a közösségi média hatása a választók érzelmeire és a rendszerellenes szavazatok döntötték el az elnökválasztást. A politológus a maszol.ro portálnak elmondta, „óriási hiba” volt, hogy az első forduló után a kormány nem oldotta meg a külföldi szavazás kérdését. Ez a mulasztás olyan protest-hullámot indított el, amely egyrészt megnövelte a részvételt, másrészt masszív PSD- és Ponta-ellenes, „szinte rendszerellenes” szavazatokká vált. „Ilyesmi utoljára 1996-ban volt, amikor Emil Constantinescunak és a Demokratikus Konvenciónak sikerült győznie” – idézte fel a politológus. Hangsúlyozta, a rendszerellenes választók nem Iohannis mellett, sokkal inkább Victor Ponta és az általa képviselt, korrupció által meghatározott rendszer ellen szavaztak. Ebben szerinte fontos szerepet játszott, hogy a 2007-es uniós csatlakozással a romániaiak számára megnyílt egy új világ alternatívája. „Egyre többen úgy akarnak élni, mint az Európai Unió polgárai” – fogalmazott.
A politológus szerint a közösségi médiának is igen jelentős szerepe volt Iohannis győzelmében. „Az öt évvel ezelőtti elnökválasztáson mindegy volt, hogy mi történik Melbourne-ben vagy Aucklandban, ha a PRO TV vagy az Antena3 nem küldött oda tudósítót. Most már mindenkinek a zsebében ott az okostelefon, másodpercek alatt felkerülnek a Facebookra fotók, a kisfilmek a szavazókörzetek előtt álló sorokról” – fejtette ki Székely, aki szerint a közösségi oldalakról áradó információk el tudták érzelmileg kötelezni a belföldi szavazókat a változás mellett. Annak ellenére is, hogy Iohannis személye az érzelmi kötődés kialakítására kevésbé volt alkalmas – tette hozzá.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
