Munkában a győztesek

Nagylelkű gazdasági ígéretekkel, hatalmas parlamenti támogatottsággal és kormányzati apparátussal, az RMDSZ részvétele nélkül kezdte meg munkáját a Ponta-kabinet. A miniszterelnök első megpróbáltatását az IMF szakértőinek január 15-i bukaresti látogatása jelenti, egyetértésük nélkül az idei költségvetés sem készülhet el. Cseke Péter Tamás írása.

Hatalmas (67 százalékos) parlamenti támogatottsággal és ambiciózus programmal vág neki a Victor Ponta vezette szociál–liberális kormány a következő kormányzati ciklusnak. A miniszterelnök a kabinetjének év végi beiktatásakor a legfontosabb céljairól azt mondta: arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy véget vessen a megszorításoknak és betemesse az árkokat az egymás ellen uszított emberek között. Az Orbán Viktorékéhoz hasonló esetleges hatalmi túlkapások miatt aggódóknak azt üzente: kétharmados parlamenti többségét a társadalom újraegyesítésére és nem a kisebbség elnyomására akarja használni, ugyanakkor megerősítette kormányának európai elkötelezettségét.

Hatalmas kormányzati apparátus Victor Ponta a parlamenti támogatottságához mért, hatalmas kormányzati apparátussal szeretné megvalósítani céljait: kabinetjének létszáma az eddigi 20-ról 27-re bővült (lásd keretes írásunkat). A miniszterelnök ezt azzal a szándékkal magyarázta, hogy az Európai Bizottság minden biztosának legyen megfelelője a kormányban.
A választások előtti Ponta-kabinethez képest több személycsere volt, de – többek között – Titus Corlãþean külügyminiszter és Mona Pivniceru igazságügy-miniszter a második Ponta-kormánynak is tagja. A tárcákat az USL-t alkotó jobb- és balközép pártok paritásos alapon osztották el. A kormánynak az eddigi egy helyett három miniszterelnök-helyettese van. Miniszterelnök-helyettesi ranggal vesz részt a kabinet munkájában a liberális Daniel Chiþoiu, a pénzügyi tárca vezetője, illetve a szociáldemokrata Liviu Dragnea, a közigazgatási és területfejlesztési tárca irányítója. A kormányban létrehoztak egy nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszterelnök-helyettesi tisztséget, s ezt Gabriel Oprea, az Ungureanu-kormány volt védelmi minisztere tölti be. Mircea Duºa volt belügyminiszter révén a védelmi tárca a szociáldemokratákhoz került, az új belügyminiszter a liberális Radu Stroe. A gazdasági tárcát több részre bontva újjáalakult az ipari és kereskedelmi minisztérium a liberális Varujan Vosganian irányítása alatt, és létrehozták az energiaügyi tárcát a szociáldemokrata Constantin Niþã vezetésével. Nincs már külön európai ügyekért felelős minisztérium, de külön tárca foglalkozik az európai források menedzsmentjével, a liberális Eugen Teodorovici irányításával. Tárca nélküli miniszter felel a költségvetésért, a kkv-kért, az energiáért, a víz- és halgazdálkodásért, a tudományos kutatásért, a nagy infrastrukturális beruházásokért, a társadalmi párbeszédért, a parlamenti kapcsolatokért és a külhoni románok támogatásáért.
A kezdeti lendületet némiképp megtörte, hogy a minisztériumoknak a pártok közötti elosztása korántsem volt zökkenőmentes a Szociál–Liberális Szövetségben. A miniszterjelöltek parlamenti meghallgatása is késett, mert a liberálisok kifogásolták, hogy Victor Ponta az utolsó pillanatban tárca nélkül hagyott három minisztert, köztük egy liberális (PNL) és egy konzervatív párti (PC) politikust. A liberálisok azt is fájlalták, hogy a hatalmas költségvetésű Romániai Országutak és Autópályák Országos Társaságát (CNADNR) a kormányfő a PNL-s Relu Fenechiu vezette szállításügyi tárcától a szociáldemokrata Dan ªova vezette közberuházások minisztériumának alárendeltségébe utalta. Crin Antonescuék végül éjszakába nyúló tárgyalások nyomán elfogadták a miniszterelnök döntését.

Bizonytalan gazdasági ígéretek Ponta már a beiktatása előtt is politikai céljai között említette az alkotmány és a választási törvény módosítását, illetve az ország területi-közigazgatási átszervezését úgy, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régiót közigazgatási jogkörökkel ruházzák fel. A kormány parlamenti támogatottságát tekintve mindezt könnyűszerrel megteheti, ám gondban lehet a gazdasági célok megvalósításával.
A kormány programja ugyanis több nagylelkű gazdasági ígéretet is tartalmaz. A hozzáadottérték-adót (TVA) a tervek szerint a jelenlegi 24 százalékról fokozatosan a korábbi 19 százalékra csökkentenék, és már az idén 700-ról 800 lejre növelnék az országos minimálbért. Az egységes adókulcs továbbra is 16 százalékos marad, a kormány mandátuma során azonban jövedelemarányosan bevezetik a 8 és a 12 százalékos adót is. Év eleji nyilatkozatában Victor Ponta máris jelezte: az egységes adókulcs idén nem változik, és nem tudta megmondani, mikorra várható a progresszív adó bevezetése. Bizonytalan az is, hogy mikor hajtható végre a társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentése a munkaadók esetében, ami szintén szerepel a kormányprogramban. Ami már biztos: január elsejétől 4 százalékkal az inflációhoz igazították a nyugdíjakat, ám az emelt összeget az érintettek csak a költségvetés február végi elfogadása után kaphatják meg.

A költségvetés az IMF-en is múlik Egyelőre kérdéses a költségvetés. Idei első ülésén a kormány már tárgyalt a 2013-as büdzséről, ám annak sarokszámait még nem hozták nyilvánosságra. Ezt a miniszterelnök azzal indokolta, hogy január 15-én érkezik Bukarestbe kéthetes felülvizsgálati látogatásra a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely az Európai Bizottság és a Világbank szakértőivel együtt tekinti át, milyen mértékben teljesítette Románia a vállalt kötelezettségeit a jelenlegi elővigyázatossági hitelmegállapodás keretében. Victor Ponta szerint a költségvetés adatairól előbb az IMF-fel egyeztetnének. „Nem biztos, hogy az IMF egyetért az elképzeléseinkkel” – jelentette ki a kormányfő. A tárgyalásokon szó lehet egy újabb elővigyázatossági hitelszerződés megkötéséről is, mert Victor Ponta december végén megerősítette: újabb elővigyázatossági hitelmegállapodást szeretne kötni az IMF-fel, miután tavasszal lejár a jelenleg érvényben lévő. Az új szerződés megkötése attól függ, hogy Románia milyen mértékben tesz eleget a jelenlegi szerződés értelmében vállalt kötelezettségeinek. Elmaradások vannak ugyanis az állami vállalatok privatizációja terén, hiszen a kormány többször elhalasztotta különböző vállalatok kisebbségi vagy többségi részvénycsomagjának eladását.

Lengyel minta alapján kezelnék a közadósságokat A költségvetést illetően a kormányprogram a 2013-ban kezdődő négy évre átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. A strukturális költségvetési hiányt 2014-ben a bruttó nemzeti össztermék 0,7 százalékára csökkentik, és igyekeznek ezen a szinten tartani a kormányzási mandátum hátralevő részében is. Leszorítják a bruttó nemzeti össztermék alapján számított adósságokat is, ezeket igyekeznek a maastrichti szerződésben előirányzott 60 százalékon tartani. Lengyel minta alapján stratégiát dolgoznak ki a közadósságok megfelelő szinten való tartására. Mindezt törvény szabályozza majd, lehetővé téve a beavatkozást a bizonyos szintet elérő adósság esetében. A kormány „megteszi a szükséges lépéseket” annak érdekében, hogy 2014-től kezdve, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, több évre szóló költségvetést fogadhassanak el.

A kormányprogram a kisebbségekről A kisebbségek jogállására vonatkozó kerettörvény elfogadása, a kisebbségi egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítása is szerepel az USL 2013–2016-os kormányzati ciklusra vonatkozó kormányprogramjában. Emellett azt is vállalják, hogy a közszolgálati televízióban és rádióban egész napos magyar adást biztosítanak. A program alapelveit tartalmazó szövegrészben a dokumentum kidolgozói leszögezték: a kormány szerepet vállal abban, hogy a kisebbségek szabadon gyakorolhassák és fejleszthessék nemzeti identitásukat. „A kisebbségi politika alapelvei a nemzeti, a kulturális, a vallási, a nyelvi jogi identitás fejlesztése, a diszkrimináció visszaszorítása és a tolerancia népszerűsítése, a szélsőségesség, sovinizmus, antiszemitizmus minden formájának a felszámolása” – áll a dokumentumban. A nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatási kérdésköre kapcsán a kormány vállalja, hogy egy újabb jogszabállyal egészíti ki a jelenleg is érvényben levő oktatási törvényt – a jogszabály elfogadását a kisebbségek képviselőivel való konzultáció előzné meg. A kormány továbbá vállalja egy törvény kidolgozását, amely az anyanyelvhasználatot segíti elő az állam dekoncentrált intézményeiben, további kormányzati intézkedéseket foganatosítana és jogszabályokat dolgozna ki a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Jogok Európai Chartáját ratifikáló törvény életbeléptetését illetően. Megfelelő mértékű finanszírozást ígér a Kisebbségkutató Intézet számára. Gyakorlatba ültetné az oktatási törvénynek az anyanyelvi oktatásra vonatkozó passzusait, megerősítené a törvényhozói és kormányzati struktúrákban a nemzeti kisebbségek arányos képviseletét biztosító intézményes keretet mind központi, mind helyi szinten. A kisebbségi oktatást és hátrányos helyzetű társadalmi kategóriák iskoláztatását külön fejezetben tárgyalja az USL kormányprogramja. A program előírásai szerint a következő periódusban a kormány kiemelten figyel a román nyelv és az anyanyelv elsajátítása feltételeinek megteremtésére a diákok számára, és az anyanyelvi oktatás minőségének a javítására is.