Működő valóságra építünk

2014. 10. 06. 12:33

 

Az RMDSZ autonómiatervezetének közvitára bocsátása óta számos bírálat érte a jogszabályt. Ezek közül néhánnyal Cseke Péter Tamás szembesítette a tervezet egyik kidolgozóját, MÁRTON ÁRPÁD képviselőt.

 

Salat Levente politológus, egyetemi oktató elvi bírálata, hogy a tervezet kidolgozása előtt meg kellett volna próbálni a közvéleményt és a román politika meghatározó szereplőit meggyőzni a székelyföldi önrendelkezés jogosultságáról. Ezt hogyan látja?

 

Az elmúlt 25 évben sokat beszéltünk Székelyföld autonómiájáról és általában az autonómiáról román politikusokkal, véleményformálókkal. Folyamatosan gondot jelentett, hogy soha nem egy konkrét szöveg állt előttünk, hanem általában az autonómiáról szólt a vita, erről a fogalomról pedig mindenki mást gondolt. Annak idején az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia szakbizottságában is azt szorgalmaztam, hogy előbb a fogalmakat kellene tisztáznunk, hiszen még a magyar közösségen belül is eltérőek az értelmezések. Ha azonban le van téve az asztalra egy törvény, amely pontosan körülírja ezt a fogalmat, akkor már van, amiről vitatkozni.

Emellett a románok számára is egyértelműsítettük: nem akarunk a monetáris politikában, a külpolitikában, védelmi és biztonságpolitikai kérdésekben helyben, Székelyföldön dönteni. Ez segíthet lebontani az autonómiával kapcsolatos román félelmeket.

 

Salat általánosságban megállapítja: a tervezet az autonómia látszatát próbálja kelteni olyan jogi megoldások révén, amelyeknek egyrészt az elfogadtatása, másrészt a kivitelezése is problematikus. A politológus 26 „problémás” cikkelyt sorolt fel állítása alátámasztására. Mi erre a válasza?

 

Salat Levente egy elméleti konstrukciót helyez szembe a működő valósággal, hiszen az RMDSZ törvénytervezetének 94 cikkelyéből 83 a dél-tiroli törvény tartalmát veszi át, és ebből pontosan 65 egy az egyben a dél-tiroli szöveg románra való fordítása. A Salat Levente által kifogásolt 26 cikkely közül 22 a dél-tiroli törvény átültetése, melyből 15 egy az egyben fordítás, és összesen 4 olyan cikkely van, mely eltér a dél-tirolitól. Egy ilyen tervezetre azt mondani, hogy nem tartalmazza az autonómiát, működésképtelen és szerkezetileg elhibázott, enyhe túlzás, hiszen a jogszabály nemcsak a dél-tiroli törvény szövegeit őrzi meg, hanem annak szerkezetét is, ugyanis a fejezetek megnevezése és egymásutánisága is egy az egyben a dél-tiroli megnevezések fordítása és azok sorrendjének tiszteletben tartása.

„Az RMDSZ tervezete nem alkotmányellenes”

 

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint az RMDSZ tervezete azáltal, hogy bizonyos értelmezésben alkotmánymódosítást tesz szükségessé, meghatározatlan időre napolhatja el a jogszabály elfogadását. Izsák Balázs ezzel szemben azt állítja, hogy az SZNT autonómia-statútuma beilleszkedik a román alkotmányos keretek közé, ezért az RMDSZ-nek inkább ezt kellene támogatnia. Erre a felvetésre Márton Árpád kijelentette: személyes véleménye szerint az RMDSZ tervezete nem alkotmányellenes, de lehetne olyan alkotmányt létrehozni, amelybe sokkal inkább beleillene. Azzal kapcsolatban, hogy Izsák szerint az SZNT tervezete az RMDSZ-énél jobban beilleszthető a román alkotmányos keretekbe, Márton felsorolta azoknak az érveit, akik szerint a Szövetség jogszabálya az alaptörvénybe ütközik. Az egyik állítás az, hogy az egységes nemzetállamban nincs helye etnikai alapú területi autonómiának. „Ha ezt az érvet elfogadjuk, akkor az SZNT tervezete éppen olyan alkotmányellenes, mint az RMDSZ-é, hiszen egy magyar többségű terület sajátos autonómiájáról szól” – mondta a képviselő.
A másik ellenérv az, hogy az alkotmány szerint az állam hivatalos nyelve a román, tehát más hivatalos nyelv nem létezik. „Ha ezt elfogadnánk, akkor az SZNT tervezete is ugyanolyan alkotmányellenes, mint az RMDSZ-é, hiszen mindkét tervezet a régióban hivatalossá kívánja tenni a magyar nyelvet” – jegyezte meg a politikus.
A harmadik alkotmányellenességi érv szerint más közösségek szimbólumai nem használhatóak az országban. „Tudtommal nemcsak az RMDSZ tervezete, hanem az SZNT-é is a Székelyföld szimbólumainak használatát is tartalmazza. És még sorolhatnék néhány ilyen ellenérvet” – mondta Márton Árpád.

 

Csakhogy más bírálók – például Székedi Ferenc publicista szerint – a dél-tiroli tervezet nagy részének egy az egyben történő átültetése révén furcsa, esetenként humorosan ható bekezdések kerültek be az RMDSZ szövegébe. A 7. cikkely például a megyék hatáskörei közé sorolja az idegenvezetők és síoktatók működésének szabályozását is, miközben más fontos területek kimaradtak. Dél-Tirolban a síoktatás egy elterjedt szakma, de Székelyföldön?

 

Éppen ez a hozzáállás bizonyítja a mentalitás váltásának szükségességét. Tudni kell, hogy a dél-tiroli autonómia életbelépésének kezdeteiktől a régiónak nem volt egyetlen gazdasági húzóágazata sem. A régió fejletlen volt, mert ugyanúgy, mint a román állam Székelyfölddel kapcsolatban, az olasz állam is gondoskodott arról, hogy Dél-Tirol ne fejlődjön. Mikor megvalósult az autonómiájuk, megvizsgálták, hogy a gazdaság mely területén lehetnek nagyok, és kitűztek maguk elé néhány célt. Egyik ilyen terület a gyümölcstermesztés mellett a turizmus, ezen belül is a síturizmus fejlesztése volt. Erre álltak rá. A 7-ik cikkelyben felsorolt tevékenységek, amelyek közül egyesek nevetségesnek tűnnek, Romániában is léteznek. Mindegyikük gyakorlásához vizsgát kell tenni. A síoktatói tevékenységhez szükséges akkreditációt jelenleg csak Brassóban lehet megszerezni Romániában. Ha pedig Székelyföld turisztikára akarna építeni, miért ne lehetne az autonóm régió síközpont? Köztudott, hogy Székelyföldnek olimpián és világbajnokságokon jelentős eredményeket elérő alpesi sízői, biatlonistái vannak. Ne feledjük, Székelyföldön hat-hét hónapos a tél, és e sportágak űzésére alkalmas vidékei is vannak a régiónak. Bukarestből csak a Prahova völgyéig látnak el, de ezt nem jelenti azt, hogy Székelyföld számára nem lehet fontos az idegenvezetés vagy a sísport. Az ehhez szükséges szakemberképzést és vizsgáztatást pedig a régió hatáskörébe utalja a tervezetünk.

 

A Székely Nemzeti Tanács is azt állítja, hogy felületesen nézték meg, mit vesznek át a dél-tiroli autonómiatörvényből. Ezt azzal a cikkellyel példázzák, amely szerint a prefektus „a közrendre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával bevetheti az állami rendőrség és csendőrség erőit, illetve más fegyveres erőket”. Az SZNT elnöke, Izsák Balázs szerint a megfogalmazás olyan hatásköröket juttatna a székelyföldi prefektusnak, amelyekkel a román megyék prefektusai jelenleg sem rendelkeznek. Ezt hogyan kommentálja?

 

Az SZNT elnöke ezek szerint nem ismeri a prefektusok jelenlegi hatásköreit. A jelenlegi román alkotmány és a törvények szerint a prefektus a minisztériumi alárendeltségű intézmények koordinátora a megyében, beleértve a rendfenntartó és a katonai erőket is. Abban az esetben pedig, ha a rendfenntartás szükségessé teszi, kérheti a csendőrség segítségét. Köztudott ugyanakkor, hogy a decentralizáció Romániában kezdi lebontani a prefektusi hatásköröket. Erre a lehetőségre kacsintva a mi tervezetünk – akárcsak a dél-tiroli törvény – néhány prefektusi hatáskört a megyei tanács elnökére ruházna át Székelyföldön. Tehát nem erősítjük, hanem gyengítjük a prefektus hatáskörét. Ráadásul arra köteleznénk a kormány megbízottját, hogy ha kifogásol egy önkormányzati határozatot, azt a megszületésétől számított 30 napon belül támadja meg a közigazgatási bíróságon. A jelenlegi prefektusoknak ilyen megkötéseik nincsenek. Így történhet meg Romániában, hogy például a Kovászna megyei prefektus három vagy négy év elteltével helyez hatályon kívül önkormányzati határozatokat.

 

Salat Levente, akárcsak Bakk Miklós politológus problematikusnak nevezi, hogy a tervezet nem rendelkezik nemzeti névjegyzék összeállításáról. E nélkül szerintük nehéz megnyugtatóan rendezni, hogy a köztisztviselői állásokat az etnikai arányoknak megfelelően töltsék be Székelyföldön. Ezt hogyan kommentálja?

 

A dél-tiroli törvényben sem szerepel a regisztráció, hiszen ott is a legutóbbi népszámlálási adatokhoz kötik a különböző tisztségek betöltésének arányosságát. A regisztrációt más jogi normák tartalmazzák. De a közösségek bizonyos arányban való jelenléte mind a választott, mind a kinevezett tisztségekben, mind pedig az igazságszolgáltatásban igenis szerepel a dél-tiroli törvényben. Még egyszer hangsúlyozom, regisztrációs előírás nélkül. Igaz ugyan, hogy a dél-tiroli törvényben nem nemzeti közösségekről, hanem nyelvi csoportokról van szó. Nos, én úgy gondolom, hogy mi magunkra sokkal jobban szeretjük a nemzeti közösség megfogalmazást használni, mint a nyelvi csoportét. Az is igaz, hogy az igazságszolgáltatásra nem az arányos jelenlét, hanem a fele-fele szerepel a dél-tiroli törvényben.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!