Mit ajánlanak az esélyesek?

2014. 10. 10. 14:13

 

Cseke Péter Tamás kollégánknak volt türelme végigolvasni a romániai elnökválasztás két legesélyesebb jelöltje,VICTOR PONTA és KLAUS IOHANNIS választási programját. Csalódnia kellett.

 

Ugyanígy csalódnia kell annak az erdélyi magyarnak, romának vagy akár szásznak, aki elolvassa a romániai elnökválasztás két legesélyesebb jelöltjének programját. Viktor Ponta szociáldemokrata kormányfő és a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) által indított Klaus Iohannis még csak meg sem említi a kampánya alapjául szolgáló dokumentumban, hogy Romániában nemzeti kisebbségek is élnek.

 

„Románságukra büszke polgárok” Romániája


A miniszterelnök 37 oldalas, nyolc fejezetre tagolt választási programjában nincs nyoma annak, hogy a jelölt a magyarok szavazatára is számít. Sőt a dokumentum címe és egyben fő üzenete, A románok Nagy Egyesülése a magyar választóra inkább riasztóan hat. Victor Ponta célja ugyanis megvalósítani mandátuma alatt a románok második „Nagy Egyesülését” Románia és Erdély 1918-as egyesülésének 2018-ban ünnepelt, századik évfordulóján. Ez az egyesülés nyilván szimbolikus: a jelölt a Traian Băsescu jelenlegi államfő megosztó politikája miatti törésvonalakat szeretné megszüntetni a román társadalomban. Ehhez kér segítséget a választóktól, akik szerinte „etnikumtól függetlenül” mindannyian románok, a törvény előtt egyenlő polgárok. A szimbolikus üzeneten túl Ponta Moldova Köztársaság uniós csatlakozása révén látja megvalósulni a románok egyesülését, reményei szerint ez a lépés még a mandátuma idején megtörténik.

A választók szerinte „etnikumtól függetlenül” mindannyian románok, a törvény előtt egyenlő polgárok.

A „korszerű, erős és egységes” Romániát a szociáldemokrata jelölt tíz célkitűzés teljesítése révén szeretné megvalósítani. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a szerinte megosztó elődjével szemben békéltető, konszenzuskereső államfő legyen. Ezért intézményesítené a társadalmi dialógust, és párbeszédet indítana az alkotmány és a választási törvény módosításáról, a decentralizációról, illetve Románia gazdaságfejlesztéséről a következő húsz évben. Ponta célul tűzi ki a szegénység felszámolását, ezért az ország gazdasági növekedésével keletkező erőforrásokat a gazdag és a szegény rétegek közötti szakadék megszűntetésére fordítaná. Szerinte ugyanis kormányfőként már bebizonyította, hogy a gazdasági fejlődés nem zárja ki az elesettebb társadalmi kategóriák felzárkóztatását. Akár cinizmusnak is tekinthetnénk, hogy Victor Ponta növelné a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát. Közismert ugyanis, hogy miniszterelnöki mandátuma alatt többször indított támadást a „Traian Băsescunak alárendelt” korrupcióellenes ügyészség ellen, és pártjának vagy a szövetségeseinek több jeles politikusa került időközben börtönbe. Némi bosszúvágyról árulkodik ugyanakkor, hogy a korrupcióellenes küzdelmet elsősorban azokra terjesztené ki, akik „az elmúlt tíz évben (vagyis a jelenlegi elnök mandátuma alatt) védettséget élveztek az igazságszolgáltatással szemben”. Kitér arra is, hogy a „Kelet-Európa kistigrisévé” változtatná Romániát gazdasági téren. Ezt az erőteljes ütemben növekedő iparra és az energiaszektorra, illetve a mezőgazdaság húzóágazatára, a gabonatermesztésre támaszkodva kíván elérni. Ambíciózus tervei szerint mandátuma idején az ország gazdasági növekedése évi 3 százalékos lesz, és Románia közvetkező öt évben csatlakozik az euróövezethez. A jelölt szerint az állam számára az térül meg leginkább, ha az oktatásba és a fiatalok támogatására fordítja a legtöbbet. Kiemeltnek tekinti az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítését, új kórházakat építtetne, növelné az orvosok fizetését, és kiterjesztené a rohammentő-szolgálatot (SMURD) Moldova Köztársaság területére is. Arra már nem tér ki, hogy ezt államfőként milyen hatáskörökkel, és főként milyen forrásokból tudja elérni. Ponta szerint a nemzetbiztonságot a jogállam erősítése, a korrupció visszaszorítása és a közigazgatás korszerűsítése alapozza meg. Emellett gondosodna arról, hogy a hadsereg „megfelelő értékű” finanszírozást kapjon. A jelölt nagy gondot fordítana Románia digitalizására, az információs technológia kiterjesztésére a közintézményekben. Végezetül visszatér programja fő üzenetéhez: szerinte Románia külpolitikájának is az kell legyen a fő üzenete, hogy az ország polgárai büszkék a románságukra.

Milyen Romániát szeretne Kelemen Hunor?

Az RMDSZ államfőjelöltje, Kelemen Hunor konkrét választási programot ugyan nem tett közzé, ám az elmúlt napokban több román lapnak is adott interjú arról, hogy milyennek szeretné látni Romániát a következő öt évben. A Dilema Veche hetilapnak többek közt arról beszélt, hogy az államfőnek kiegyensúlyozott vezetőnek, az emberek képviselőjének kell lennie. Arra a kérdésre, hogy melyik az a három megvalósítás, amelyre a mandátuma végén büszke lenne, a jelölt elmondta: elsősorban az oktatásnak, az egészségügynek és a társadalmi szolidaritásnak szentelne nagyobb figyelmet. Másodsorban olyan elnök lenne, aki központi szinten képviselni tudja az ország különböző régióinak érdekeit. Arra összpontosítana, hogy Románia a stabilitás és az állampolgárok biztonságának modellje lehessen az Európai Unióban. Harmadsorban következetessé és kiegyensúlyozottabbá tenné az ország külpolitikáját, hogy Románia olyan tiszteletet vívjon ki nemzetközi szinten, amelyet súlyának, értékeinek megfelelően megérdemel. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket tekintene hibának a mandátuma alatt, Kelemen kifejtette: a mindenkori államfőnek az a legnagyobb tévedése, ha hidegen hagyják a helyi közösségek igényei, az állampolgárok érdekei. „Ez a hiba akkor fordul elő, ha az elnöki hivatalból nézve teljesen másképp fest a társadalmi valóság, mint mondjuk Cîmpulung Muscelben” – magyarázta.

„A jól végzett munka” Romániája

Az ellenjelöltjénél jóval hosszabb, 58 oldalas választási programja szerint Klaus Iohannis „a jól végzett munka országává” változtatná Romániát. Ezzel a szász származású jelölt nem titkoltan a német alaposságra, megbízhatóságra utal. Programja elsősorban abban különbözik a Pontáétól, hogy nem a román nemzeti érzelmekre apellál, hanem a társadalmi jólét, az ütőképes gazdaság megteremtésével kecsegteti a választókat. Ezért Iohannis kampányának 11 fejezetre tagolt alapdokumentuma voltaképpen szinte kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Elöljáróban Pontához hasonlóan hangsúlyozza, hogy békéltető szerepet szánna az államelnök intézményének, kivonná az elnöki hivatalt a politikai csatározásokból, az állampolgárok érdekeit helyezné előtérbe és az állami intézmények működése fölött őrködne. Céljának tekinti ugyanakkor maga is a román nemzeti értékek ápolását, „a román nemzet méltóságérzetének feltámasztását.

Nem a román nemzeti érzelmekre apellál, hanem a társadalmi jólét, az ütőképes gazdaság megterem-tésével kecsegteti a választókat.

Ellenjelöltjéhez hasonlóan hatékony korrupcióellenes küzdelmet ígér, ám Pontával ellentétben – aki erről nem tesz említést a programjában – felszámolná az ország erőforrásait elszívó különböző érdekcsoportokat, újra elnyerné az EU döntéshozóinak a Románia iránti bizalmát, szorgalmazná a román jogállamiságot védő és Bukarest által is ratifikált nemzetközi egyezményeket. A külpolitika terén növelné Románia súlyát a NATO-ban és az EU-ban, a nemzetbiztonság érdekében pedig – Pontához hasonlóan – növelné a hadseregre fordított költségvetési keretet.
A jelölt Románia legnagyobb problémájának az ország EU-n belüli gazdasági leszakadását tekinti. Ezt a szakadékot kívánja „jól végzett munkával” csökkenteni az ország és a többi tagállam között. Ennek érdekében egy tíz évre szóló fenntartható fejlesztési terv kidolgozását szorgalmazza, és teljes mértékben átalakítaná az uniós alapok lehívásának romániai rendszerét. A jelölt szokatlanul hosszan elemzi programjában a hazai oktatás és egészségügy hiányosságait; e két terület korszerűsítése szerinte elengedhetetlen feltétele a gazdasági fejlődésnek is. Iohannis a gazdasági fejlődésnek egy új modelljét ígéri, amely nem az állami költségvetésre, hanem a vállalkozói szellemre, a versenyképesség növelésére támaszkodik. Kulcskérdésnek tartja a termelékenység növelését, amelynek alapja szerinte csakis „a jól végzett munka” lehet. Külön-külön elemzi programjában a mezőgazdaság, az energiaszektor, az IT, a tőkepiac és a gazdaság más területeinek a fejlesztési lehetőségeit. Hangsúlyozza, hogy a külföldi tőke bevonása, egy barátságosabb üzleti környezet kialakítása nélkül a román gazdaság továbbra is egy helyben fog topogni. Iohannis kitér a közigazgatási reform, a régiósítás és a decentralizáció szükségességére is, hosszú távon pedig Románia egyik legnagyobb kihívásának tekinti az ország demográfiai mutatóinak javítását.

 

Fogadni is lehet a  jelöltekre

Közel 100 ezer lejt nyer, aki 100 lejt tesz fel Kelemen Hunor győzelmére az első olyan hazai fogadóirodánál, amelynél a romániai elnökválasztás nyertesére is fogadni lehet. Ha a szerencsejátékos Victor Ponta megválasztására tippel, a 100 lejéért csak 125 lejt kap. A fogadóiroda által megállapított szorzók nyilvánvalóan figyelembe veszik a felmérések jóslatait. Így a kormányfő győzelmére fizetnek a legkevesebbet (1,25-ös szorzó), az RMDSZ jelöltjére tippelőknek pedig a legtöbbet (999-es szorzó). A második nagy esélyesnek tartott Klaus Iohannis diadala a befektetett összeg négyszeresét hozza a szerencsejátékosoknak, Tăriceanu harmincszoros, Elena Udrea győzelme ötvenszeres pénzt fizet. Érdekesség, hogy az online szelvényen a 14 jelölt közül csak 11-nek a neve szerepel. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjére, Szilágyi Zsoltra sem lehet fogadni.


Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!