Felkent államfők

2014. 12. 13. 16:26

 

Elindult a román politika damaszkuszi útján Daniel pátriárka, majd megfordult. Találgatás folyik, mi történt, de a szociáldemokratákért imádkozó, pártlogós kegytárgyakat forgalomba hozó egyházfő az elnökválasztás második fordulóján végül olyasmit mondott, ami a protestáns, német jelölt mellett szólt. Busásan hozott a választási év az ortodox egyháznak, a jelek arra engednek következtetni, jövőre is számítanak a költségvetési támogatásra. Parászka Boróka összeállítása.

 

„A román nép szabadságért és nemzeti egységért vívott harcában az Úr gyakorta idegeneket küldött segítségül a népnek” – Daniel pátriárka szavait a választás délutánján idézte a romániai sajtó.  Sokakat sokkolt az egyházfő nyilatkozata, az elhangzottakat pedig az első jelként értelmezték, mely szerint megfordulhat a voksolás eredménye. Románia ortodox többségű állam: döntő, hogy ki mellett áll ki az ortodox egyház. Most mégsem az ortodox egyház számos tagja által támogatott szociáldemokrata jelölt, hanem a vallása miatt szintén sokszor támadott protestáns Klaus Iohannis nyerte meg a választást. Daniel pátriárka az utolsó percekben szólalt meg, s változtatott korábbi álláspontján,. „Idegen” példaképekre hivatkozott magyarázatként: Ferdinánd királyt és Mária királynőt emlegette, mint akiknek ereiben „nem folyt román vér”, mégis a hazáért éltek.
Néhány nappal a pátriárka voksfordítónak tartott nyilatkozata után az ortodox egyház visszakozott. A BOR közleményben jelezte: a nyilatkozat, amelyet idéztek, nem is a választás napján született, hanem három nappal korábban, és részlete az éppen aktuális, irgalmas szamaritánusról szóló evangéliumnak. Az, hogy a nemzet javát szolgáló „idegenek” mellett szól, merő véletlen. Akármikor is született az eredeti szöveg, november 16-án 17 órakor rendkívüli jelentőséggel bírt: az ország a jó ortodox, jó román Ponta és a protestán, német Iohannis között választott éppen.

 

A kereszt jelese

 

Az ortodox egyház politikai szerepvállalásának évszázados hagyományai vannak, az idei kampányban is hangsúlyos volt a jelenléte a BOR-nak. Néhány apró jeltől eltekintve, amit csak a beavatottak érzékeltek, semmi nem utalt arra, hogy Klaus Iohannist is elfogadhatják az ortodoxok. Hónapok óta másról sem lehetett hallani ugyanis, hogy a BOR konkrét követelésekkel állt elő azért, hogy mozgósítsa híveit: állami támogatások, egyházi befektetések finanszírozása, számtalan gazdasági ügylet látott napvilágot az idei évben is.

A szociáldemokrata politikusok évek óta igyekeztek nem csak jó közemberként, de kötelességtudó hívekként is megjelenni a nyilvánosság előtt.

Rendszeresen részt vesznek az istentiszteleteken, ünnepi körmeneteken. Idén Ponta többször, több rendben vallott arról: milyen hitéletet él, milyen a kapcsolata az ortodox egyházzal. Hűségnyilatkozataiért cserébe pópák, egyházi elöljárók kampányoltak mellette. Iustin Sigheteanu, szatmári és máramarosi vikárius arra intette országos visszhangot kiváltó üzenetében híveit, szavazzanak „közülük valóra, olyanra aki keresztény-ortodox, és aki él a kereszt jelével”. A „kereszt jele” pontosan kiszámítható árfolyammal rendelkezik, a Gândul összesítése szerint csak októberben húsz millió lejt kapott a BOR arra, hogy több országos projektjét, építkezését, befektetését finanszírozza. Az összeg jelentőségét jelzi, hogy ez az egy havi apanázs az egész éves támogatás kétharmada.
A BOR politikai alkuk révén kialkudott gyarapodását nem nézte jól az ellenzék, folyamatosan jelentek meg kritikák, amelyek a közéletbe való egyházi beavatkozást érintették. Traian Băsescu a választás első fordulója előtt elmarasztalta az ortodox részrehajlást. A kritikákra a maga módján válaszolt az ortodox egyház. A BOR vezető testülete, a Szent Szinódus arra szólította fel papjait szorgalmazzák a „felelős, keresztény részvételt” a voksoláson. Ezt az útmutatást többféle módon is értelmezni lehetett – a szatmári vikárius a PSD mögé állt – az ellenzéki nyomás azonban olyan erősnek bizonyult, hogy a második forduló előtt a Szent Szinódus ismét megszólalt. A választások előtt öt nappal a testület immár arra figyelmeztette papjait: szigorúan tilos részt venni a kampányban, azt pedig, akit direkt politikai üzenetet közvetít, etikai bizottság elé állítják.
A második forduló előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az ortodox egyház tagjai nem pusztán a bőkezű állami támogatás miatt vettek részt a kampányban. Aktivizmusra ösztönözte a papokat a félelem is. A legnagyobb botrányt Mircea Govor, Szatmár megyei szocdem vezető titokban felvett nyilatkozata váltotta ki. A politikus iskolaigazgatókat, az önkormányzati szervek vezetőit, valamint az ortodox egyház papjait fenyegette meg: meglátják majd – mondta, hogy mi lesz, ha a PSD elveszíti a választást. „Menjenek az anyjukba” – kiabálta a Govor az őt hallgató vezetőknek: ilyen volt a politikai tárgyalások alaphangja.

 

Párizsi baki

A külföldi kampányban is tétje volt annak, ki mellett áll ki az egyház. A szociáldemokraták hónapok óta tudták: az Európa szerte élő román vendégmunkások dönthetik el, ki legyen az államfő. A Băsescu-éra azonban kiépítette a maga külföldi infrastruktúráját, és ezzel a PSD kormány az elmúlt két évben sem tudta felvenni a versenyt. A lépéshátrányt az ortodox egyházzal kísérelték meg behozni. Így a nyár óta többször érkezett olyan hír: az ortodox közösségekben aktív kormánypárti kampány folyik Románia határain túl. Egy héttel az első forduló előtt került napvilágra az a Párizsban rögzített felvétel, amelyen Catalina Stefanescu szociáldemokrata képviselő és Stela Arhire, diaszpóráért felelős PSD főtitkár szerepel. A két politikus egy ortodox misén ígért értékes könyvadományt a Franciaországban élő híveknek. „A PSD az egyetlen baloldali párt, amely közel áll a rászorulókhoz. A PSD-kormány működtet főosztályt a határon túli románok képviseléért, ennek a pártnak van a külföldi románok érdekeit védő minisztere. November 2-án, november 16-án Önöké a választás” – mondta a templomban összegyűlt híveknek Stefanescu. Az ajánlat nem ért célt, sőt, visszaütött: a kampányba csöppent hívek felháborodtak, kiabálni kezdtek, telefonos felvételek készültek a botrányról, és azonnal eljutottak a hazai médiába. Ezt nem hagyta szó nélkül a BOR, Constantin Stoica, a pátriárka szóvivője azt mondta: a politikusok párizsi felbukkanásáról nem tudott az ott szolgáló pap.  Ekkor hangzott el először az az elhatárolódás, hogy az ortodox egyház politikai értelemben „semleges”, és nem kötelezi el magát egyik jelölt mellett sem politikailag. Stoica nyilatkozatára többen úgy reagáltak: a BOR tart attól, hogy a külföldi hívek elfordulnak az egyháztól, megcsappannak az adományok. Hogy mekkora az ellenállás, azt nem csak a Párizsba kiküldött PSD-aktivisták, hanem Victor Ponta is érzékelhette. Ő Spanyolországban vett részt ortodox szertartáson. A templomban nem volt botrány, a hívek tűrtőztették magukat, de amint kilépett a templomajtón, elkezdődött a kiabálás, a tiltakozás vele szemben.
Amit nem tudtak külföldön mérsékelni az ellenzéki ellenállásból, azt megpróbálta a kormánypárt ittthon kompenzálni. Nem csak az ortodox hívekkel, hanem a görök-katolikus egyház tagjaival szemben is nagyvonalúnak bizonyult a Ponta-kabinet, noha ez a közösség szerény szavazói csoportot jelent (a legfrisebb adatok szerint a teljes görög-katolikus közösség lélekszáma nem éri el a kétszázezret). Kolozsváron 1992 óta épül a görög-katolikus katedrális, a választások előtt erre is jutott egymillió lej közpénz. A beruházás 22 év után a végéhez közeledik, állítólag jövőre át is adják. Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes megjelent a hálaadó istentiszteleten, és azt nyilatkozta: a kormányzati támogatás „a kárpótlás apró gesztusa”. Jele annak, hogy a Ponta-kabinet hálás, mert a görög-katolikus egyház a „nemzeti identitást erősíti.” A választást megelőző hónapokban hasonló átadásokra-ünnepségekre került sor több, Erdélyen kívüli körzetben. Kormányzati alapból kapott pénzt több Iasi, Neamt és Suceava megyei kolostor, templom is. Daniel pátriárka nem maradt adós: kitüntette Liviu Dragneat és köszönetet mondott az adományokért. Ennél is nagyobb elismerésben részesült Ponta, aki segítséget nyújtott a legnagyobb ortodox beruházás folytatásához.

A Nemzet Megváltásának Katedrálisa Bukarestben az eddigi becslések szerint négyszázmillió euróba kerül. A kormány 2,5 millió euróval szállt be idén a programban.

Ezért Ponta megkapta az ortodox egyház Szent András rendjét, a korányfőért a pátriárka imádkozott is.

 

Lehetne rosszabb...

A pátriárka imái mellett forgalomba kerültek olyan kegytárgyak is, amelyeken a szent szimbólumok mellett a PSD pártjelképei is helyet kaptak. Így telt el a kampány előtti, egyházpolitikailag forró nyár és ősz. November közepére megváltoztak a dolgok. Csak találgatni lehet, mi történt: a külföldön élő ortodox közösségek gyakoroltak nyomást az egyházra? A felgyorsuló korrupcióellenes eljárás volt intő jel? Egyházi földterületek birtokbahelyezéséről döntött a kormány kormányhatározatok sorával: sok múlhat azon, lesz-e átvilágítás ezekben az ügyekben. A jövő évi támogatás mértéke a tét? A kormányzati különkeret elosztása tárgyalások sorától függ: ha jó az alkupozíció, a költségvetési alap növelhető. Valószínűleg mindezeket figyelembe vette a pátriárka, amikor a kampánycsendsértést is kockáztatva nyilatkozott.
 

„Klaus Iohannis is Isten választottja”

– erősítették meg szavait a  BOR papjai, hogy nyomatékosítsák: az irgalmas szamaritánus példázata nem volt véletlen A választások után az ortodox egyház képviselői a parlamentben jelentek meg. Évente kétszer ad helyet a népképviselet ilyen egyházi konferenciának. Ezer pópa vett részt most is az eseményen. „Lehetne más vallása is… még… még ennél is rosszabb. Végülis protestáns. Román. Német-román” – vont mérleget az egyik résztvevő azzal kapcsolatban, ki az új államfő Romániában. Az egyházilag alaposan előkészített PSD kampány után a BOR-nak most úgy tűnik, majdnem mindegy, kivel egyezik ki. Megadják az Istennek is, a császárnak is, az államfőnek, a baloldalnak, a jobboldalnak is azt, ami jár és amit elvár. Megfelelő csereszámítások mellett.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!