Elveink itt nem találnak süket fülekre

2013. 01. 11. 13:02

MOLNÁR ZSOLT Temesváron született 1983-ban, négy generációra visszatekintően bánsági családban. Kolozsváron és Marosvásárhelyen járt egyetemre. 2009-től a képviselői mandátum elnyeréséig Sógor Csaba európai parlamenti képviselő tanácsadójaként dolgozott. A fiatal képviselőt Tasnádi-Sáhy Péter faggatta.

A képviselőjelöltek kiválasztásakor – még ősszel – arról volt szó, hogy Temes megyében alig akad jelentkező, mivel nagyon csekély esély van csak a bejutásra. Önt mi motiválta mégis, hogy jelöltesse magát, milyen ambíciókkal vágott bele a küzdelembe?

Én már akkor is láttam esélyt arra, hogy a 2008-ban elveszített mandátumot visszaszerezzük. Természetesen az is nyilvánvaló volt, hogy tíz ember kemény munkájával csak egynek sikerülhet, de az elmúlt négy év után ez is nagy szó. Tehát elsődlegesen nem személyes ambíciók mozgattak, hanem az, hogy a képviselői széket hozzuk vissza a megyének. Már csak azért is, mert a választási törvényünk tényleg olyan, mint a rulett, nem lehetett nagy biztonsággal kiszámítani, hogy hová pattan a golyó. Persze készültek szimulációk, de azok alapján több lehetséges eredmény is kijött, ahogy a változókat picit mozgattuk, emellett pedig megyei szinten össze kellett gyűjteni a kellő számú szavazatot ahhoz, hogy bármelyik modell működhessen.

December utolsó napjaiban tette le a képviselői esküt. Milyenek voltak az első bukaresti benyomásai? Gondolom, az érdemi munkát még nem kezdték meg…

December végén a képviselőháznak egyetlen feladatot kellett végrehajtania: meg kellett szavazni a kormányt, tehát érdemi, tartalmi munkánk még nem volt. Viszont a között a négy legfiatalabb képviselő között lehettem, akik az első két nap az ideiglenes házbizottságban dolgoztak. Meg kellett esketnünk a 412 képviselőt, illetve meg kellett választani a Képviselőház vezetőségét, úgyhogy azért megmártóztam már egy kicsit a mély vízben. Szerintem három másik kollégámmal egyetemben hasznos tapasztalatokat szereztünk ezáltal.

Házelnök maradt Valeriu Zgonea és Crin Antonescu

Nem történt változás a decemberi választások után megalakult új parlament két házának élén: a képviselőház a szociáldemokrata Valeriu Zgoneát, a szenátus Crin Antonescut választotta újra házelnöknek a honatyák eskütétele után. Mindketten egyetlen jelöltként pályázták meg a tisztséget. A két házbizottságnak lett egy-egy RMDSZ-es tagja is: az alsóházban Seres Dénes képviselő, a felsőházban Verestóy Attila szenátor. A házbizottságok megválasztása előtt a honatyák letették a parlamenti esküt, a 412 fősre bővült képviselőházban ez több órát vett igénybe. A bukaresti parlament történelmében először fordult elő, hogy egy képviselő, Remus Cernea környezetvédő aktivista, nem az „Isten engem úgy segéljen”, hanem – a törvény által alternatív lehetőségként lehetővé tett – „A becsületemre és lelkiismeretemre esküszöm” mondattal zárja hivatali esküjét. Akad egy szenátor, Dan Voiculescu üzletember, aki nem tette még le hivatali esküjét. A Konzervatív Párt alapítója egészségi problémákra hivatkozott, ám valójában az ellene zajló bűnvádi pert késlelteti. Ha ugyanis Voiculescu leteszi az esküt, jogi értelemben is szenátornak tekinthető, így négy és fél éve zajló pere visszakerül a legfelsőbb bírósághoz, és az rövid időn belül ítéletet hirdethet. Ha „egyszerű polgár” marad, a per a bukaresti törvényszéken marad, ahol még kezdeti stádiumban van. Mint ismeretes, a decemberi választásokon a Szociál–Liberális Szövetség 273 képviselői és 122 szenátori mandátumot szerzett, ami azt jelenti, hogy a két ház együttes ülésén 67 százalékos többsége van. Az Igaz Románia Szövetség (ARD) színeiben 56 képviselő és 24 szenátor, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) képviseletében 47 képviselő és 21 szenátor szerzett mandátumot. Az RMDSZ-nek 18 képviselője van (néggyel kevesebb, mint eddig) szenátusi frakciója változatlanul 9 fős. A képviselőházba könnyített eljárással bekerült 18 – nem magyar – nemzeti kisebbségi szervezet egy-egy képviselője is.


Annak ellenére, hogy fiatal ember, a politika világa nem idegen öntől. Eddig Sógor Csaba európai parlamenti képviselő irodájában dolgozott tanácsadóként.

Ez így van. A képviselő úrhoz gyakornokként kerültem 2008-ban, már az is nagyon jó tapasztalat volt, ahogy ezért a posztért versenyeznem kellett. A következő évben pedig már tevékenyen részt vettem a kampányban. Aztán tanácsadóként a képviselői munka sokféle aspektusát láttam, tulajdonképpen tevékenységének minden folyamatában feladatom volt, a brüsszeli parlamenti életet is alaposan megismertem. Mivel az ottani képviselők nagy többsége korábban otthon is képviselőként tevékenykedett, így az ott látott munkamódszerek, szokások, hangulatok jelentős része itthon is releváns. Természetesen a román, illetve az európai politizálásnak is megvan a maga, jól elkülöníthető stílusa, de ennek ellenére sok szempontból nagyon hasonlóan működnek.

A választási videóban, amikor szavazásra buzdította a Temes megyeieket, fontos érvként említette a nagy országos ügyeket, mint az alkotmánymódosítást vagy a régiófelosztást. Ezekben a fajsúlyos kérdésekben, gondolom, a vezetőségé lesz a döntő szó, de bizonyára van személyes elképzelése is.

Valóban, ezekről az ügyekről a vezetőséggel együtt fogjuk meghatározni az RMDSZ álláspontját, de ha különböző megyékből jött emberek ugyanazt hangoztatják, akkor annak országos szinten is kell hatása legyen, hordoz egyfajta üzenetet a román kollégák és a közvélemény felé. A régiók átszervezése az a terület, amelyen a következő időszakban leginkább érdekeltek vagyunk. Már a kampány idején is hangoztattuk azt az elvet, hogy az új régiókat mindenképpen a történeti régiók mentén, a szociális és kulturális jellegzetességek figyelembevételével kell megrajzolni. Egyébként ez az a kérdés, amiben az én helyzetem, Temes megyeiként, némileg sajátságos. Nálunk a Bánságban sajátságosan működnek a – román közvéleményben általában visszásságot keltő – magyar kérdések, mint például az autonómia. Felénk nagyon erős a régiós identitástudat, sokszor a románoknál, valamint a többi kisebbségnél is a mienkhez nagyon hasonló retorikával találkozunk. Tehát nálunk a fenti RMDSZ-es elvek nem találnak teljesen süket fülekre, a kampány során érzékelt közhangulat legalábbis ezt jelzi.

Mik azok a kérdések, amiket Temes megyei képviselőként fontosnak tart, mik azok a helyi problémák, üzenetek, amiket országos politikai szintre el szeretne vinni magával?

Vannak olyan témák, amelyek a Temes megyei magyarokat és románokat egyaránt érintik. Például hiába nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, ha a reálkeresetek nem tudnak megfelelő megélhetést biztosítani azoknak sem, akik munkahellyel rendelkeznek. Emellett arról a speciális helyzetről sem szabad megfeledkezni, hogy két szomszédos országgal is határosak vagyunk, így a határon átívelő együttműködésekre különösképpen nagy figyelmet kell fordítanunk, ezeket a partnerségeket mindenképpen szeretném támogatni.

Sok kisebbséggel foglalkozó szakember említi fontos hiányosságként, hogy míg a szórványterületek – mint például a Bánság – magyarsága lélekszámban egy masszív tömbmagyar városéval vetekszik, intézménysűrűségben csak a töredékét tudja prezentálni. Lát erre megoldást?

Temes megyében a magyarság több mint nyolcvan településen él elszórtan, így még a többi – szigetes – szórványmegyéhez képest is speciális a helyzetünk. Feltett szándékom, hogy a mandátumom alatt az oktatás és a közösségszervezés területén komoly előrehaladást érjünk el, de ehhez át kell gondolni azokat az alapokat, módszereket, amikkel, amikre közösséget építhetünk. Nagy érvágás, hogy a kilencvenes évek eleje óta Temes megye elvesztette a vonzerejét egyetemi városként a magyar fiatalok számára, így az utánpótlás megszakadt. A helyzetre természetesen csak közös gondolkodás által találhatunk megoldást – ez a következő évek programja lesz, de úgy vélem, hogy azt valóban valahol az intézményrendszer, illetve a Bánság piárjának fejlesztése környékén kell keresnünk.

Gondolom, ebben a civil szféra nagy segítségére lehet, s ezen a területen Ön otthonosan mozog, mivel ezzel kapcsolatos témában szerezte a mesteri diplomáját.

Nagy örömmel tapasztaltam már a kampány alatt is, hogy a Temes megyei civil szervezetek nagyon hatékonyan működnek a maguk területén, sokszor hatékonyabban tudnak ellátni bizonyos feladatokat, mint az állam. Ami egyelőre gyenge pont, hogy fragmentáltan működnek, nem elég sűrű a kapcsolódási háló, de ezt fejleszteni kell és lehet, mint ahogy erről az érdekeltekkel már többször egyeztettünk is.

Markó Béla és Máté András Levente a frakcióvezetők

Markó Béla vezeti az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ szenátusi, Máté András Levente pedig a képviselőházi frakcióját. Az alsóházban a szakbizottsági helyek elosztása után az RMDSZ-es politikusok a következő testületekbe (és tisztségekbe) kerültek: gazdaságpolitika, privatizációs és reformügyi bizottság – Fejér László, költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság – Erdei D. István, ipari és szolgáltatásügyi bizottság – Antal István (titkár), mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari bizottság – Kelemen Atilla (alelnök), emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottság – Markó Attila (titkár), közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottság – Cseke Attila (alelnök), munka- és szociálisvédelem-ügyi bizottság – Kerekes Károly, egészség- és családügyi bizottság – Bónis István, tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottság – Szabó Ödön, Kereskényi Gábor, művelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottság – Kelemen Hunor, Márton Árpád, jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság – Máté András, védelmi és nemzetbiztonsági bizottság – Seres Dénes, külügyi bizottság – Borbély László (elnök), információs technológiai és távközlési bizottság – Moldován József, európai ügyek bizottsága – Korodi Attila, esélyegyenlőségi bizottság – Molnár Zsolt, mandátumigazoló bizottság – Cseke Attila, házszabályzati bizottság – Márton Árpád.
Az RMDSZ szenátorai a következő szakbizottságokba kerültek: mandátumigazoló bizottság – Olosz Gergely, közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottság – Klárik László, mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-ipari bizottság – Tánczos Barna (titkár), költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság – Végh Sándor, művelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottság – László Attila, emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottság – Biró Rozália (elnök), tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottság – Markó Béla, munka- és szociálisvédelem-ügyi bizottság – Pataki Csaba, gazdaságpolitika, privatizációs és reformügyi bizottság – Olosz Gergely, egészség- és családügyi bizottság – László Attila, házszabályzati bizottság – Klárik László.




Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!