Kedves Emil!

2015. 02. 20. 11:47

Kicsit úgy áll ön a nyelvi jogokkal, mint a konzervatívok a melegházassággal. Azt hiszi, ha ad, azzal elvesz magától.

Pedig egy tábláról van szó, egy darab fémről, amelyen a „Cluj-Napoca” alá oda kell csapni, hogy „Kolozsvár”. Nem nagy ügy, alá kell írni két papírt, és máris mennek a melósok, lekapják a régi táblát, és felcsavarják helyére az újat. Gondolja, Emil, hogy egy ilyen szépen virágzó város többségét zavarná? Egy ilyen városét, amelynek az ifjúsága éppen idén Európa előtt bizonyít? Nem kell új Funarnak lenni, mert nincs hiány, amit kompenzálni kellene.

Bennem ugyan nem találni különösebb nemzeti hajlamokat, és képzelje, még így is roppant zavar ez a sületlenkedés, amit a magyarok és egyáltalán a nyelvi jogok kárára tesz. Ez a méricskélése a politikai haszonnak, az egyik napon magyarul köszöntés, a másikon a pereskedés. Nincs értelme a pávatáncnak: ebben a kérdésben adni nekünk nem annyit tesz, mint elvenni másoktól. Azzal mindenki nyer, ha szép csendben felnövünk.

K. M. A.



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!