Rómer, a polihisztor kanonok

2015. 10. 21. 12:25

Bár „a magyar régészet atyja”-ként aposztrofálják, Rómer Flóris valójában számos tudományágat művelt magas, mondhatni akadémiai szinten – derült ki a nagytudományú férfiú születésének 200. évfordulója alkalmából megtartott nagyváradi rendezvényen. Szilágyi Aladár tudósítása.

 

A konferencia résztvevői a nagyváradi római katolikus püspöki palotában   Fotó: MTI

 

Maga az emlékülés a legméltóbb helyen: a római katolikus Püspöki Palota dísztermében zajlott, abban a pompázatos spáciumban, amelynek festészeti-ikonográfiai küllemét éppen Rómer kanonok tervei, javaslatai alapján hűséges munkatársa: Stornó Ferenc festőművész-restaurátor alakította ki.

A megemlékezés Rómer nyughelyénél, a Székesegyház kriptájában kezdődött, majd a püspöki rezidencia emeleti előcsarnokában megnyitott vándorkiállítással folytatódott. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága 2015-öt Rómer-emlékévnek nyilvánította, ennek keretében nyílt meg Győrben – abban a városban, amelyiknek a múzeumát ő alapította – az a tárlat, amelyik tematikus poszterek, korabeli dokumentumok és fotográfiák segítségével vázolja fel rendkívüli életművét kora ifjúságától kezdődően Nagyváradon befejezett pályafutásáig.

Böcskei László megyéspüspök afölötti örömét osztotta meg az egybegyűltekkel, hogy az immár nagy hagyományú rendezvénysorozat, mely Várad tudós főpapjait hivatott bemutatni, ez alkalommal egy olyan férfiú emléke előtt tiszteleg, akinek tevékenysége rendkívül szerteágazó és napjainkig mértékadó.

Rómer Flóris (Pozsony 1815 - Nagyvárad 1889)

 

Rómer váradi éveit a Balla Tünde és Lakatos Attila által összeállított kiadvány mutatja be, a szimpózium felkért előadói életének egy-egy azt megelőző szegmentumát vázolták fel. Csécs Teréz mielőtt a győri múzeum alapításának történetét ismertette volna, Rómer Flórisnak a szabadságharcban utász századosként vállalt szerepéről, majd elítéltetéséről beszélt. A győri bencés gimnázium szertárát a Bakony szerelmeseként, a természet búvárlójaként gazdagította szakszerű gyűjteményével, majd barátja, Ipolyi Arnold (egy másik, Váradhoz is kötődő tudós főpap) ösztönzésére kezdett régészettel is, néprajzzal is foglalkozni. Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros immár, mint a Magyar Nemzeti Múzeum érme- és régiség osztályának vezetőjét mutatta be, aki rendkívüli érdemeket szerzett, mind a tudományos rendszerezés, mind a gyűjtemény gyarapítása terén. Tudományszervezői tevékenységének csúcspontja az 1876-ban Budapesten megtartott Ősrégészeti Világkongresszus volt. Zsupán Edina, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója és Mikó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének főmunkatársa Rómer Flóris legfőbb érdemeként, tudományos munkásságának megkoronázásaként, az általa összegyűjtött 97 Corvina azonosítását, kutatását és nemzeti kincsként való számbavételét minősítette.

Az emlékülés utolsó felszólalójaként dr. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelmért felelős helyettes államtitkára bejelentette: a magyar kormány határozatot fogadott el, mely szerint 2016-tal kezdődően beindítják a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárását, megóvását és megismertetését célzó Rómer Flóris-programot. Hangsúlyozta, a magyar kormány felelősséget érez a Kárpát-medencében található magyar vonatkozású műemlékekért. A Teleki László Alapítvány közreműködésével lebonyolítandó terv a nemzetközi egyezmények alapján, a szomszédos országok műmelékvédőivel való szorosabb együttműködés révén valósul meg. Erre a célra évi 200 millió forintot különítenek el a magyar költségvetésből. Pályázhatnak közösségek – önkormányzatok, társadalmi szervezetek –, kiírás révén, illetve egyéni döntés formájában, vagy pedig vis maior, gyors mentés esetén egy elkülönített alapból.

 



Ossza meg másokkal is!



Szóljon hozzá!