Radnóti-est a Varadinumon
2015. 05. 07. 11:18Versek, levelek, jegyzőkönyvek, törvénycikkelyek, születési és névváltoztatási dokumentumok, egy magyar költő rövid élete és halhatatlan életműve – talán így lehetne összefoglalni Bálint András budapesti színművész Nagyváradon előadott Radnóti-estjét.
A Kossuth- és Jászai-díjas művész úgy állította össze a Radnóti Miklós című előadását, hogy dokumentumok, versek, naplórészletek és az adott kor törvénycikkelyei alapján rajzolta meg a költő fizikai és lelki megrázkódtatásait az 1920-ban megjelent, a zsidókra vonatkozó numerus clausus törvénytől, az 1938-as első, a 1943-as harmadik zsidótörvényen át, a munkaszolgálatos évekig.
Az est az abdai exhumálással kezdődik, amikor megtalálták Radnóti holttestét, zsebében az irataival és a ceruzával teleírt notesszel, melynek első lapján kéri, hogy a magyar költő verseit a megtaláló jutassa el Magyarországra.
Az iratok között ott volt a költő keresztlevele, mintegy bizonyságul, hogy Radnóti 1943-ban felvette a keresztséget, nem csak nevet, vallást is változtatott. A történelem mégsem kegyelmezett neki.
Bálint András előadóestje a rendhagyósága miatt megrázó: ahogy a korabeli dokumentumok váltakoznak a versekkel a személyes drámán túl, kirajzolódik a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka. A dokumentumok bizonysága, hogy a hatalom nem tekint messzebb saját koránál.
A költő verseiben, naplórészleteiben, leveleiben szól az utókorhoz, amely talán rá sem figyel eléggé.
Bálint András zárójelben elmondta: Nagyapja, Bleier Zoltán Nagyváradon élt, 21 éves korában magyarosította a nevét Bálintra.
Ossza meg másokkal is!
Tweet
Szóljon hozzá!
